Ezernyi kérdése akad a témának, kezdve a téli gázolajtól, a megfelelő felszerelésen át egészen az olyan apróságnak tűnő dologig, mint a hidegindítás. Pár évtizede ez még valódi procedúra volt, manuális szívatóval, hidegindítóval. Mára egyszerűen beindul minden autó, de vajon van értelme percekig egy helyben állva járatni a motort. Ezt a témát jártuk körbe Gajdán Miklóssal.

A gépjárműveket ajánlatos már a napokban megvizsgálni, a szeszélyes időjárás bármit hozhat. Elengedhetetlen az akkumulátor, a gumiabroncsok, a világítás és a fékrendszer ellenőrzése. Az őszi közlekedés kapcsán a gépkocsival történő közlekedés fontos kelléke lehet a jól működő ablaktörlő, a megfelelő ablakmosó folyadék vagy a páramentesítő.
Gyakori, hogy a szélvédő menet közben belülről bepárásodik. Ilyenkor bizony nem látunk ki rendesen az autóból, ezért a fűtőberendezésnek is jól kell működnie, ha van, vessük be a klímát! Tanácsos száraz törlőkendőt is bekészíteni a kesztyűtartóba, és a pollenszűrőt is kicserélni.

A legbosszantóbb meglepetés, a befagyott ablakmosó

Nyomjuk ki bátran a nyári maradékot, ha még az lötyög a tartályban, és töltsünk a helyére fagybiztos anyagot, ami víz, alkohol és glikol keveréke, egy kis színezékkel, illatosítóval feldobva. Hogy melyik a tuti? Valószínűleg a drága.A legolcsóbb, nagy kiszerelésben árult folyadékoknál a többnyire -19 fokban megadott fagyáspont sem szokott meglenni a fogyasztói tesztek szerint, ráadásul ezeknek a folyadékoknak szokásos kispriccelés és törlés után vékony jéghártya formájában az ablakra fagyni, mert gyorsan elpárolognak belőlük az illékonyabb anyagok.

Ha minden kész az induláshoz, hogyan vezessünk?

Tartsuk be a követési távolságot, figyeljünk oda a gyalogosokra, iskolás gyerekekre. Ha megfontoltan, a körülményekre odafigyelve közlekedünk, elkerülhetjük a balesetveszélyes helyzeteket. Kezdődő esőben fokozottan figyeljünk, a nedves, nyálkás útfelület a lehullott falevelekkel rendkívül csúszós felületet ad. Ez fokozottan érvényes a mezőgazdasági területek mentén, a munkagépek által felhordott sár, törmelék könnyen galibát okozhat.

Kövessük az előttünk haladó nyomvonalát, és ha lehet, óvakodjunk az alattomos pocsolyáktól. Az ország útviszonyait ismerve sosem tudhatjuk, milyen mély gödör rejtőzik a vízfelszín alatt. Nagyobb esőben csökkentsük a sebességet, a gumik vízkiszorító képessége nem végtelen. Ha már nem képesek kiszorítani a megfelelő mennyiséget, megszűnik a kapcsolat az út és az abroncsok között, így a tapadás nullára csökken.

Szürke borongós időszak következik, ezért a látni és látszani elv fokozottan érvényes. Ellenőrizzük fényszóróink állapotát, tisztaságát, a helytelenül beállított fényszórómagasság nekünk és a többi közlekedőnek is komoly bosszúságot okozhat.

Ködös időszakban körültekintően használjuk az első és hátsó ködlámpát, ha már nehezen látjuk az előttünk haladót, felkapcsolhatjuk, de ahogy javulnak a látási viszonyok, mellőzzük a használatát, az erős fény zavarhatja a többi közlekedőt.

NÉHÁNY TÉVHIT A KÖDLÁMPÁRÓL

  • Ha fizettem érte, akkor használni kell (Nem, nem kell, csak ha szükséges)
  • Jobban látok, ha használom (Igen, a kocsi előtt 10 méterrel, és a műszerfalon szépen világít a visszajelző)
  • Tök jól néz ki, menő vagyok, ha felkapcsolom (Nem!)
  • Komolyabb országúti jelenlétet ad (Egy csőrös Scania vadráccsal az elején és négy reflektorral a tetején, az igen, de ez nem)

Ha minket látnak annál csak az jobb, ha mi sem vakondként közlekedünk. Ebben segíthet a jó állapotban lévő ablaktörlő lapát, illetve a megfelelően működő szellőzőrendszer, plusz egy párátlanító spray a nehéz nedves levegővel terhelt napokra. Ha nem esik eső, nincs, tejfölszerű köd akkor a nap okozhat nehézséget. A fény ebben az időszakban éles szögben érkezik, ezért könnyen elvakíthatja a nappal szemben közlekedőket. Nem árt, ha kéznél van a vezetéshez megfelelő napszemüveg, ezzel némileg enyhíthetünk a helyzeten.

Forrás: Vezess