Az emberiség tudatosabb része évek óta az emissziómentes közlekedés lázában izzik. Elektromos járművek, optimalizált közlekedés, üzemanyagcella és megújuló energia – azt gondolnánk, ezekbe érdemes beruházni. A 14. Éves Globális Autóipari Felsővezetői Körkép tanúsága szerint azonban nem ennyire egyértelmű a kép.

Elektromos autók gyártóüzeme Kanadában. Egyelőre nem aranybánya.

Elektromos autók gyártóüzeme Kanadában. Egyelőre nem aranybánya.


A KPMG tanácsadó és auditor iroda által megkérdezett vezető szakemberek kétharmada szerint 2025-re a globális eladások legfeljebb 15 százalékát teszik ki az elektromos járművek. Persze ez sem elhanyagolható mennyiség: több mint 14 millió autóról beszélünk (a legnagyobb piacokra lebontva ez Kínában 5,7, Indiában 2,5, az Egyesült Államokban 3,8, Nyugat-Európában pedig 2,1 milliót jelent). Érdekes, hogy a tavalyi felmérésen még jóval optimistábbak voltak a válaszadók, akkor minden második szakember legfeljebb öt évet adott még a belső égésű motorok hegemóniájának. Most ellenben a felsővezetők 41 százaléka szerint az elektromos közlekedés sikeréhez elengedhetetlenek a kormányzati támogatások – magyarul még nem versenyképes a technológia.

Hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, nehéz volna megmondani, de a korábbi “arccal az e-technológia felé” hozzáállást felváltotta egy konzervatívabb szemlélet. A kínai gyártók és beszállítók mintegy 40, a brazilok 37 százaléka a belső égésű technológiák optimalizálására fordítja erőforrásainak oroszlánrészét. Ennek hátterében éppúgy állhat az, hogy a legfejlettebb országok túlságosan nagy előnyre tettek szert az elektromos vonalon, esélytelenné téve a felzárkózást, mint az, hogy az új technológiák nem vagy csak részben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

Éljen a downsizing! A tavalyi Év Motorja, a Ford egyliterese - itt éppen a díjátadóra készült, cukrászati remekmű formájában

Éljen a downsizing! A tavalyi Év Motorja, a Ford egyliteres benzinese – itt éppen a díjátadóra készült, cukrászati remekmű formájában


Akárhogy is, a K+F kiadások első számú felvevője még mindig a hagyományos benzin- és dízelmotor-technológia (42%). Csupán minden nyolcadik iparági szereplő helyezte eléjük az alternatív hajtástechnológiákat, 24 százalékuk pedig nagyjából egységesen osztja meg erőforrásait. Feltűnő, hogy a korábban élharcos japánok csalódni látszanak az elektromos járművek jövőjét illetően, míg az oroszok (és az USA) a tavalyinál optimistábban nyilatkoztak az e-mobilitásban rejlő potenciált illetően.