2008-ban eddig kevesebb baleset történt a hazai autópályák leállósávjain, mint az utóbbi években, de még mindig vezető baleseti ok a “vészsávban” veszteglés – derül ki az ÁAK Zrt. és az AKA Zrt. adataiból.

A két autópálya-kezelő cég statisztikái szerint évente átlagosan 6-8 haláleset történik a leállósávokon, a személyi sérülések száma pedig többtucatnyi, melyek szinte kivétel nélkül kiküszöbölhetők lennének a vonatkozó szabályok betartásával.

A leállósávot csak veszély, komoly műszaki vagy egészségügyi probléma esetén szabad használni, pihenésre, uzsonnázásra vagy mellékhelyiség helyett pedig semmiképpen sem. Ha már mindenképpen meg kell állnunk a pálya szélén, húzódjunk minél inkább jobbra, tegyük ki az elakadásjelző háromszöget 150-200 méterre.

A leállósáv nem erre való

A leállósáv nem erre való


Használjuk a láthatósági mellényt és az autó vészvillogóját. Vigyázzunk, hogy sem az autó, sem mi magunk ne lógjunk be a forgalomba, ahol elsodorhatnak. Az utasok mindenképpen a szalagkorláton kívül tartózkodjanak, még akkor is, ha csak pár percnyi leállásról van szó.
Ha valaki indokolatlanul áll a leállósávon, vagy szabálytalanul halad rajta, az kiemelt szabálysértésnek minősül, amiért a rendőrség akár 300 ezer forint bírságot is kiszabhat.

Bérces Ágota, a GRSP Magyarország Egyesület (Global Road Safety Partnership ? Partnerség a Közlekedésbiztonságért) elnöke szerint az autópályákon nagyjából minden nyolc-kilencedik halálos baleset a leállósávon történik, ráadásul a szerencsétlenségek nagyobb arányban súlyos vagy halálos kimenetelűek, mint a sztráda többi forgalmi helyzeteiben. Az egyesület idei közlekedésbiztonsági kampányában ezért kiemelten foglalkozik a leállósávban tartózkodás veszélyeivel.