Vezetéstechnikai tréning a Kleberrel 1

Vezetéstechnikai tréning a Kleberrel

Az a baj, hogy mindenki meg van győződve fenomenális vezetői tudásáról, ám csak egy baleset mutat rá arra, hogy bizonyos képességek mindenkinél hiányoznak. Legalább 2-3 vezetéstechnikai tréning elvégzése kell ahhoz, hogy megismerhessük saját korlátainkat és felmérjük valódi vezetési tudásunkat.

Általában azt szokták kérni a Vezetéstechnikai Centrum oktatói, hogy saját autóval csináljuk végig a tréninget. Azért, hogy pontosan megtapasztaljuk, hogyan viselkedik autónk egy kényes szituációban, és hogyan nyerhetjük vissza az uralmat autónk felett. Ezek a tanpályák azért jók, mert a speciális felkészültségnek és felszereltségnek köszönhetően 30-40 km/órás sebességnél is tudnak olyan helyzetet produkálni, amit általában csak komoly sérülésekkel járó helyzetben produkál a való élet.

Elméleti oktatással kezdődik a program, ahol a csapat átismétli a helyes ülésbeállítást és meghallgatja, milyen pályákon hajtják végre a feladatokat délig. Régi iskola szerint 10 óra 10 percnél kellett fogni a kormányt, ám most már mindenhol a helyes 9 óra 15 percet oktatják. Teljesen kinyújtott karunk csuklója a kormány felső-középső pontját érje el, így mindig a vállunk elemelése nélkül tudjuk tekerni a kormányt. A lábunk a kinyomott kuplungpedálnál ne legyen teljesen nyújtva, így tudjuk a legtöbb erőt kifejteni fékezéskor.

Az elméleti oktatás fél óráig tart, és inkább szórakoztató, mint unalmas. A legnagyobb érdeklődés a rántópadot övezi, mert ezt tűnik a legnehezebbnek. Speciális anyaggal bevont vizes pályára kell ráhajtani, ahol meglepetésszerűen valamelyik irányba kirántják az autó hátulját. Nagyon gyors ellenkormányzással – a kuplung kinyomása közben – lehet megfogni az autót. Mivel sosem lehet tudni, hogy éppen melyik irányba tér ki az autó, a feladat végrehajtása nem könnyű.

Ez be is bizonyosodott az elméleti oktatás után, mivel a három részre osztott csapat idekerült autósai sorra pörögtek a jeges aszfaltnál is csúszósabb pályán. A 2-3-ik menetben már lassan-lassan mindenki belejött az ellenkormányzás pontos fortélyába, de 100 százalékos teljesítményt senki sem nyújtott. Rossz belegondolni, hogyha autópályán nem jön ki éppen az ív, akkor nem fogunk új lehetőséget kapni az oktatóktól.

Elsajátítottuk a helyes fékezés tudományát, és jól meglepődtünk, hogy egy blokkolásgátlóval szerelt autó, milyen hosszú fékezéssel képes csak megállni 30 km/órás sebességről nagyon csúszós úton. Az alul- és túlkormányozottsági viselkedéseket is hamar bemutatták a vízzel fellocsolt körpályán, valamint az emelkedőn való indulás jéggel nehezítve című feladat is sok-sok érdekes kerékpörgést mutatott be.

A Kleber nyertesei egymás ellen is versenyeztek ezúttal, mivel az egyik szakaszon egy ügyességi pályát alakítottak ki. A leggyorsabbakat külön díjazták.

Járt már a tanpályán kormányőr is, aki a megalázó megfarolások sorozata után előre elhatározta, ha törik, ha szakad, ő balra fog ellenkormányozni, ám a tréfás pálya pont az ellenkező irányba rántotta meg. Csak néhány centin múlott, hogy nem a kerítésről kellett lekaparni a sokat próbált sofőrt.

Székely Gyula vezető oktató szerint ez is azt bizonyítja, hogy a kilométerek százezreit levezető autósok sem ismerik valódi vezetéstechnikai képességeiket. Azért érdemes ezeken a pályákon felkészülni, mert így valamilyen szinten be tud épülni tudatalattinkba a helyes reakció és mozdulatsor. Így éles helyzetben egy fokkal előrébb vagyunk.