Autók felkészítése a télre 1

Autók felkészítése a télre

Lemosnánk az ablakot, de az ablakmosó ráfagy az üvegre, a lapátok nem tudják eltávolítani a jeges hártyát. Félre kell állni, jégkaparó sincs. Mielőtt az ember puszta kézzel nekiesne az üvegnek, eszébe jut, milyen fontos lépés volt már az ősembernél is az eszközhasználat, így papír zsebkendőt vesz elő. Ezek a jelenetek nem törvényszerűek. Néhány óra alatt elvégezhető több ellenőrzés, amivel sok kellemetlenség megelőzhető.

A hűtőfolyadék fagyáspontját benzinkútnál ingyenesen megmérik. Ha nem éri el a mínusz 20-25 fokot, a motortérben található tágulási tartályba házilag tölthetünk fagyálló hűtőfolyadékot. Ha ez kevés a minimális védettséghez, a blokkból kell “hűtővizet” kiereszteni, majd ezt a tágulási tartályon keresztül pótolni. Ehhez akna szükséges, nem igazán otthoni feladat, érdemes szerelőt megbízni vele. Ha megfagy a hűtőfolyadék, akkor szétrepedhet a hengerfej vagy a motorblokk, jobb esetben a hűtő repedhet meg.

Télen zabálják az áramot a lámpák, a gyakori indítózás, a hóesésben állandósuló dugós araszolás közben alig tölt a generátor, mert áramszállítása a fordulatszámmal együtt nő. A hidegben eleve gyengébb teljesítményű akkumulátor hibáját legtöbbször az elektromos rendszer valamely egyéb elemének hibája okozza, ezért ellenőriztessük a világítást és a gyújtást, a generátort, az önindítót.

Ha új akkura van szükség, a gyárilag előírtat vagy annál eggyel nagyobb kapacitásút vegyünk, például 36 Ah helyett 44 amperórásat. Ennek főleg akkor van értelme, ha egy autót az alapfelszereltséghez képest sok utólag rendelt extrával láttak el, mert ezek energiaigényét biztosabban fedezi egy nagyobb mennyiségű elektromos energiát tároló telep.

Szánjunk időt az akkumulátorhoz érve a pólusok, csatlakozók és saruk átnézésére. Az akku felső részén a zárókupakokat eltávolítva lehet desztillált vizet utántölteni. Gondozásmentes telepeknél évente egyszer elég kontrollálni a savszintet és a savsűrűséget. Fontos, hogy a teljesen gondozásmentes akkumulátorokban, amelyekben nincs nyílás az elektrolitszint és a savsűrűség ellenőrzésére, a pólusok és s csatlakozások tisztítása azért szükséges lehet. Érdemes oxidációgátló szilikonzsírral kezelni a csatlakozásokat.

Ha az akku gyenge, de van remény a motor beindítására, inkább kevés alkalommal indítózzunk hosszan (akár 12-13 másodpercig is), mint sokszor 3-5 másodpercig. A keményre dermedt olajat az első forgatással minden indításnál megtörni sokkal nehezebb, mint a már forgó motor fordulatszámát a beröffenéshez szükséges magasságig emelni.

Lemerült akkumulátorral a bikázás lehet a megoldás. Alapfeltétel a megfelelően szigetelt, biztonságos indítókábel. Először a segítő autó akkujának pozitív pólusát kössük össze a lemerült akku pozitív pólusával. Ellenőrizzük többször a helyes polaritást, nehogy a pozitív pólust a negatívval kössük össze. Utána a segédakku negatív pólusát kössük össze a lemerült autó motorblokkjával. Azért ne a negatív pólushoz csatlakoztassuk a kábelt, mert ha a lemerült akku zárlatos, kár keletkezhet a segítő kocsi akkumulátorában. Ha beindult a segítségre szorult autóstárs kocsija, azonnal bontsuk a kapcsolatot. Eltérnek a vélemények arról, hogy a segítő jármű motorját járatni kell-e. Van, aki szerint ez ártalmas lehet, lapjáraton amúgy is csekély a töltés, tehát nem sokat ér a járó motor. Mások szerint járó motorral érdemes a segédakkumulátoros indítást elvégezni.

Katalizátor nélküli, kézi váltós, benzinmotoros autón a betolás is segíthet. Tapasztalataink szerint meglepően sok emberben van szolidaritás az autóját az A-oszlopba és a kormányba kapaszkodva egyedül vonszoló autóssal. Ez a szolidaritás gyakran abban manifesztálódik, hogy kérés nélkül is besegítenek a tolásba. Katalizátoros autónál az ökölszabály az, hogy ne próbáljuk behúzással vagy tolással beindítani őket, mert a kipufogórendszerbe jutó üzemanyag a katalizátorban elégve százezres nagyságrendű kárt okozhat a kipufogógáz-átalakítóban. Teljesen hideg motorral, ha biztosan csak a lemerült akkumulátor miatt indíthatatlan az autó, meg lehet kísérelni a behúzást-betolást.

Télen a szembejövő autósnak is van elég baja, ne vakítsuk rosszul beállított fényszóróval.

Aki keveset (évente 10-15 000 kilométer) jár autójával, annak jó választás lehet egész évben téli gumival járni, ha nincs lehetősége egy nyári és egy téli garnitúra gumit megvásárolni és tárolni. Érdemes a nyárival azonos átmérőjű, de keskenyebb téli gumit felszerelni, mert a kisebb felület miatt nő a nyomás, tehát hóban javul a tapadás. Egy széles abroncs kedvezőtlen esetben túl kevés helyet hagyhat a kerékjárati dobokban a néhány útszakaszon – ma már Magyarországon is – kötelező hólánc felszerelésére. A hólánc felszerelését jó kipróbálni, hogy “élesben” is elsőre menjen.

Rossz körülmények között nem kielégítő a törvényben előírt minimum 1,6 profilmélység, ennek inkább a duplája javasolt. Nagyon nem használ a ma általánosan elterjedt tömlő nélküli gumik oldalfalának, ha évente le és felszerelik, mert a tulajdonos azonos keréktárcsán használja a téli és a nyári gumit. Középtávra is megéri négy tartalék felnit vásárolni, amelyekre a téli abroncsok felszerelhetők. A téli sózás rongálja a könnyűfém kerekeket, ráadásul a téli gumin az esetek többségében nincs peremvédő, így könnyebb odaverni a keréktárcsát a járdaszegélyhez.

A téli gumik sebességindexe jellemzően alacsonyabb a nyárinál, ami erős autóknál önkorlátozást igényel a vezetőtől. V6-os Audi A4 Avant tesztautónkat ki sem vittük az autópályára, mivel H-sebességindexű gumijával maximum 210 kilométer/órás tempóval lehetett volna haladni, ezt pedig óra szerint az 1.9 literes A4 TDI is felülmúlta. Mindenképpen a gumival előírt sebességhatárokon belül kell maradni. A gumi oldalfalán szereplő Q jelzés 160, a T 190, a H-sebességindex pedig 210 kilométer/órás tempót engedélyez maximálisan.

Télen eleve romlanak a látási viszonyok. A jó kilátás érdekében cseréljük le az erre megéret ablaktörlőket, mindig párban. Kevésbé tartós és nehézkes, de olcsóbb csak a törlőgumit cserélni. Fagyálló ablakmosóval nem elég feltölteni, hanem át is kell öblíteni a rendszert. A jégdugók ugyanis nem a fűtött motortérben elhelyezett tartályban keletkeznek először, hanem a vékony vezetékekben. A rossz helyre spriccelő ablakmosó fúvókákat leszerelve fúvassuk ki levegővel, vagy óvatosan tűvel saját magunk is beállíthatjuk a megfelelő irányt.

Az alacsonyan járó Nap miatt a napszemüveg szinte hasznosabb tartozék, mint nyáron.