Amikor egy vásárló kézbe veszi bármely motorolaj flakonját, elsőre valószínűleg a címkén akad meg a szeme. Ez így természetes, hiszen ezen oldalnak a fő feladata a figyelem felkeltése, egy bizonyos fokú önreklámozás a terméknek. Ennek megfelelően itt a gyártó olajtársaság elnevezését, valamint a termék fantázianevét tüntetik fel jól látható formában.

Egy kenőanyag kiválasztásánál azonban ennél többet kell tudnunk a flakon tartalmáról. Ha figyelmesen megnézzük az első oldalt, az előzőek mellett egy fontos információt is felfedezhetünk.

A feltüntetett (0W-40, 5W-50, 10W-40, 15W-40, … ) számérték az olaj viszkozitási tulajdonságaira ad útmutatást hideg és meleg állapotban egyaránt. Az első szám az olaj hidegoldali viszkozitását jelzi (ez a “W”-ről, ami a winter szó kezdőbetűje, könnyen megjegyezhető), amely annál kedvezőbb a felhasználó számára, minél kisebb értéket mutat. Az olajok hidegfolyási tulajdonságai ugyanis ebben az irányban javulnak. Ennek értelmében hidegindításnál annál gyorsabban ér el a kenőanyag a legtávolabbi mozgó alkatrészig is, minél kisebb ez az érték, jelentősen csökkentve ezzel az indításnál jelentkező motorkopást.

Hideg környezeti hőmérséklet mellett ezen a téren a 0W-s és a 15W-s olajok között akár percekben mérhető különbségek is lehetnek, ami igen jelentős, főként, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a kopások 70-80%-a ebben a fázisban keletkezik. A második érték esetében azonban a helyzet éppen fordított. Ez a szám a kenőanyag melegoldali viszkozitását jellemzi, így minél magasabb ez az érték, az olaj annál stabilabb kenési tulajdonságokkal és kopásgátló hatással rendelkezik üzemi hőmérsékleten.

A megfelelő kenőanyag kiválasztásánál a gépkönyvi előírások betartása mellett, törekedjünk a motor üzemi viszonyainak leginkább megfelelő viszkozitási szint helyes megválasztására.

Fontos tudnivalók találhatók a flakonok hátsó címkéin is, amellett, hogy általában a forgalmazó cég nevét és elérhetőségi adatait is itt tüntetik fel. A hátoldali címke rendszerint tartalmaz egy általános érvényű felhasználási ajánlást, valamint az olaj konkrét teljesítmény specifikációit. A teljesítményszint szerinti besorolásoknál az amerikai API, az európai ACEA és esetleg a katonai MIL nemzetközi szabványok előírásait veszik alapul, s ezeket fel is tüntetik a hátoldali címkéken. Az egyes teljesítményszintekre vonatkozó előírásokat minden felhasználó megtalálhatja járművének gépkönyvében.

Motorolajból csak az előírásnak megfelelő illetve annál magasabb teljesítményszintű kenőanyagot szabad a motorba betölteni. A nemzetközi előírásokon kívül a gyártók saját szabványokat is adnak ki (pl. VW 502/505, MB 229.1, BMW Longlife, stb.). Amennyiben az olaj megfelel ezen előírások valamelyikének, akkor ezt szintén itt, a nemzetközi előírások mellett tüntetik fel. Ezenkívül a legmagasabb teljesítményszintű motorolajok címkéin egy EC feliratot is feltüntethetnek, amely bizonyos mértékű (min. 2,7%-os) üzemanyag-megtakarítási garanciát biztosít a motorolaj felhasználója számára.

Reméljük a fenti ismeretek birtokában a gépjármű tulajdonosok és felhasználók már nem csak a színes címkék alapján választják ki a motorolajat, hanem a gyártók előírásait szem előtt tartva, a motornak legmegfelelőbb viszkozitási szintű és teljesítményfokozatú kenőanyagot fogják járművükbe tölteni.

A cikk a Mobil Oil Hungary Kft. támogatásával és szerkesztésében jött létre.

Cikksorozatunk következő, október 8-án megjelenő része a motorolajok főbb feladataival foglalkozik.