Hétfőn a magyar kormány keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához a Mobilitási Csomag egyes irányelvi és rendeleti előírásainak megsemmisítése érdekében – derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kiadott közleményből. Az indoklás szerint minderre azért van szükség, mert a rendelkezések aránytalan pénzügyi és adminisztrációs terheket rónak az európai és magyar fuvarozóvállalkozásokra. A kifogásolt követelmények némelyike sérti a diszkrimináció tilalmát, ellentétes az uniós klímavédelmi célokkal, vagy egyenesen végrehajthatatlan.

Mint ismeretes, az Európai Parlament és a Tanács idén júliusban hazánk, illetve más tagállamok tiltakozása ellenére elfogadta a közúti szállításra vonatkozó új szabályokat. Ezeknek eredetileg az lenne a célja, hogy javítsák a járművezetők munkakörülményeit, illetve az érdekeik védelmét. A magyar álláspont szerint azonban az új rendelkezések rossz válaszokat adnak létező problémákra, és nemhogy nem oldják meg, hanem inkább súlyosbítják az érintettek helyzetét.

Növekvő terhek 

Az új jogszabályok ellentétesek a munkavállalás, az áruk és szolgáltatások mozgásának alapvető szabadságjogaival, ráadásul a semmilyen uniós előírások betartására nem kötelezhető, unión kívüli vállalkozásoknak kedveznek – hívja fel a figyelmet az ITM közleménye. A szaktárca szerint a fuvarozók bürokratikus terheinek és költségeinek növelése uniós és nemzeti szinten is megnehezíti a gazdaság újraindítását a vírusválságban.

A magyar kereset három kapcsolódó irányelv és rendelet összesen öt pontjának megsemmisítését kezdeményezi. Egyrészt kivonná a nemzetközi közúti fuvarozási tevékenységet végző járművezetőket a kiküldetési irányelv alól, másfelől pedig kivenné a kísért fuvarokat a „kombinált fuvarozási műveletekre” vonatkozó új szabályok hatálya alól. A kereset kifogásolja a kabinban alvás tilalmát is, mivel nem áll rendelkezésre elegendő számú biztonságos pihenőhely. Emellett foglalkozik az intelligens tachográffal is arra hivatkozva, hogy a korábbi, 2034-es bevezetési határidő 2024-re történő előrébb hozása ledolgozhatatlan versenyhátrányt okoz az uniós vállalkozások számára.

Felesleges környezeti terhelés 

A magyar kereset kritizálja továbbá, hogy a Mobilitási Csomag új szabálya szerint a fuvarozóvállalkozásnak a nemzetközi fuvarozásban használt járműveit az elindulást követő nyolc héten belül vissza kell küldeniük abba a tagállamba, ahol a vállalkozás operatív központja található. Az üresen közlekedő kamionok viszont feleslegesen növelik a szén-dioxid-kibocsátást a közúti szállítási ágazatban. A kamionok visszaküldése gyakorlatilag kizárja az egységes piacról a szigeteken fekvő országok fuvarozóit, emellett korlátozza több, nem központi elhelyezkedésű tagállam vállalkozóinak hozzáférését is.

Ahogyan 2018-ban a kiküldetési irányelv esetében tettük, most is határozottan fellépünk a nyugat-európai tagállamoknak indokolatlan versenyelőnyt biztosító uniós szabályozással szemben. Azt kérjük, hogy az uniós szerződésekben foglalt alapelvekbe ütköző, nyilvánvalóan diszkriminatív, a szolgáltatásnyújtás szabadságával ellentétes jogszabályokat az Európai Unió Bírósága semmisítse meg” – hangsúlyozta a kereset benyújtása kapcsán Varga Judit igazságügyi miniszter.

Veszélyben vannak a kisvállalkozók 

Az ITM közleménye emlékeztet arra, hogy az ágazat több mint 6 százalékkal járul hozzá a magyar bruttó nemzeti össztermékhez. Ugyanakkor a hazai közúti áruszállítók 95 százaléka kis- és közepes vállalkozás, akiket aránytalan mértékben büntethetnek a 2022 februárjától alkalmazandó intézkedések. „Az előírások rontják az európai versenyképességet, veszélyeztetik a munkahelyeket, és a fuvarozói szolgáltatások árának megemelkedését okozzák, aminek egyértelműen a fogyasztók a vesztesei” – vélekedett Mosóczi László, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára.

A szabályozást Magyarország mellett további nyolc tagállam – Bulgária, Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta és Románia – is ellenzi. Ezek az országok olyan igazságos megoldást szorgalmaznak az európai közúti közlekedési szektorban, amely a fuvarozók valós igényeihez igazodik, és nem korlátozza a gazdasági versenyképességet. A korábbi szándéknyilatkozatok szerint közülük többen a magyar keresethez hasonló önálló indítvánnyal vagy valamelyik másik tagállamhoz beavatkozóként csatlakozva szintén az Európai Bírósághoz fordulnak.

A magyar kezdeményezésre meginduló eljárás a korábbi tapasztalatok szerint egy-másfél évig tarthat, így akár már az új rendelkezések életbe lépése előtt döntés születhet az ügyben.

Kövess minket a Facebook-on!
Forrás: ITM