Az 50-es és 60-as években a British Motor Corporation is pontosan úgy szeretett volna utcai autókat eladni, ahogyan a legtöbb gyártó. A versenypályán elért eredményekkel csináltak kedvet a szériagyártású autókhoz. A versenyzéshez azonban nem csak egy versenyautó kell, hanem egy csomó szakember, rengeteg pénz, alkatrészek és egy jármű, ami mindezt elviszi.

A kiszolgálókocsi tervezésére pedig a Pininfarinát kérték fel. Az olaszok a Leyland busz alvázára rajzolták meg a formás teherautót. Végül nagyjából húsz darab készült belőle, ezek között volt olyan is, melyben két Minit is tudtak szállítani. Healey-kkel, Mini Cooperekkel és MG-kkel járták ekkoriban a futamokat.

6,1 literes, Perkins dízelmotor dolgozik ezekben a járművekben, amihez ötsebességes kéziváltót csatlakoztattak. A futóműve laprugós, a fékek pedig minden kerék mögött hidraulikus dobfékek.

A karosszériát tehát a Pininfarina tervezte, de a gyártást már a cambridge-i Marshallra bízták, akik alumíniumból készítették el a Leyland renntransportereket. Miután kiszolgáltak, a BMC túladott ezeken a gépeken. Magánszemélyek vagy vállalkozók vették meg és a legtöbb funkciója megmarad. Versenypályák mellett segédkeztek, csak nem gyári csapatnál.

Pininfarina tervezte ezt a ritka BMC teherautót 2

Az angliai Bordonban található több mint 53 ezer kilométert futott darab egy kertben rohad 15 éve és aukción keresnek neki gazdát. Klasszikus autóknak tartott versenyekre ajánlják, persze egy komoly felújítás után.