Talán a Ford törökországi teherautós cége, a Ford-Otosan sem készült fel teljesen arra, hogy a hannoveri haszonjármű-vásáron új nyergesvontatójuk, az F-Max viszi el a pálmát. Ha felkészültek volna, biztos adtak volna ki rendes sajtófotókat a kocsiról, így csak azokat a nyüzsgős-maszatos képeket tudom mutatni, amit a vásári forgatagban sikerült készítenünk:

A Ford standján két vontatót és egy koncepciómodellt állítottak ki

Nagyon volvós pofa, enyhén scaniás profil: ez az F-Max dizájnja

Aki kevéssé van benne a kamionos világban, azoknak is feltűnhetett, hogy az utóbbi pár évben jópofa kinézetű, kerek lámpás, a leggyakoribb, fehér festésű, sok csupasz fekete műanyaggal felszerelt verzióban kifejezetten pandamaci-szerű Ford vontatók is megjelentek az utakon. Ez a Ford Cargo, egy egyszerű kivitelű de kellemes megjelenésű, viszont hosszú fuvarokra kevéssé alkalmas autó:

A Cargo a kisebb de karakteresebb tesó

A Cargo mellé érkezett most az F-Max, nagy fülkés, egyelőre csak egyféle, 12,7 literes, hathengeres, 500 lóerős, 2500 Nm leadására képes motorral (Ecotorq E6). Az F-Max semmilyen értelemben nem nagy durranás. Formavilága annyira volvós, hogy szinte furán hat rajta a nagy, kék embléma, szolgáltatásai korszerűek, de sem a 12 fokozatú automata váltó kapcsolásait a terepviszonyokhoz igazító vezérlés, sem a fejlett flottamenedzsment-felkészítés, sem a vezetéstámogató elektronika (követőradar, sávtartó, automatikus vészfékezés, stb.) nem kimagaslóan új vagy előremutató. Amiben az F-Max jó lehet, az az ár – persze kérdés, hogy az amerikai-török vontató a későbbiekben a teljes üzemeltetési költségekkel is meg tud-e maradni racionális választásnak a nagy európai gyártók traktorai mellett.

A kabinba felkapaszkodva mindenütt egyszerű, a Volvók, Scaniák mellett puritánnak ható, de igazából élhető, elfogadható minőségű környezetet találtam. Az anyagok, kezelőszervek olyanok, amikre a “könnyen tisztítható” jelző jobban illik, mint az “igényes”, a műszeregység, a gombrengeteg inkább a Ford olcsóbb, kisebb személyautóira emlékeztet. Hogy legyen egy kis referencia-alapom, felmásztam egy új Volvóba is. A különbség számottevő, de nem erősebb, mintha egy – mondjuk – V40-es Volvóból átülnénk egy alapkivitel-közeli Skoda Octaviába. A kontraszt látványos, de nem elviselhetetlen. Érdekes, hogy a zsűrielnök pont a kabin komfortját és csendességét emelte ki (a teljesítmény mellett), mint az F-Max győzelmét biztosító faktort. Hát, végülis lehet, hogy csendes, azt nem tudjuk.

A műszerfal és a kormány emlékeztet a Ford személyautókéra

Összehasonlításul: egy kiállított FH Volvo műszerfala

Az F-Max ülésállítása

Az ágy: a matrac tapintásra túl puha, a huzat nagyon műanyag, de ezen a legkönnyebb segíteni

Az F-Maxnál jóval látványosabb, de a valósághoz természetesen semmilyen szállal nem kötődő másik kiállítási tárgy az F-Vision Future volt, egy koncepció, amely megmutatja, miként képzeli a Ford a teherfuvarozás autonóm, elektromos jövőjét – legalábbis optikailag.

F-Vision Future, tanulmány, amiből nyilván sosem lesz semmi

A Ford ezzel szemléltetí vízióját a jövő elektromos, autonóm vontatóiról

F-Vision Future, tanulmány

Forrás: apokrif töredék