Óriási oldalüvegei és a keret nélküli, szintén üvegből készült csomagtérajtaja miatt az 1972-73-ban gyártott Volvo 1800-as kombi változatát több országban is Hófehérke koporsójának csúfolták. Pedig hiába a sík rakfelület és a bitang hosszú hátsó, az autó hangulatára mindent lehet mondani, de azt nem, hogy gyászos lenne.

Unatkozik? Vásároljon mosómedvét! – kaptuk meg az életviteli tanácsot a Sörgyári capriccióból. De, ha nem kívánjuk Metud bácsi példáját követni, akkor van ám más módja is a szabadidő hatékony elherdálásának: a veteránautó-felújítás.

Ádám érdekes ember, őt nem úgy nyelte el a veteránozás olaj- és rozsdaszagú mocsara, hogy egyszer csak szembejött vele valami ígéretes, megmentésre érdemes öreg darab, nem is örökségként szakadt a nyakába, és nem is a birtok végi pajtában akadt kincsre, hanem konkrét elképzelése volt arról, milyen öreg autót szeretne. És ő egy aranyszínű, 1972-es évjáratú, európai piacra készült, kézi váltós Volvo 1800 ES-re vágyott, semmi másra.

Hófehérke koporsója – Volvo 1800 ES 1

Mint egy meghökkent hering, úgy fest szemből. Talán innen a legkönnyebb ellenállni a varázsának

– Miért pont Volvo 1800 ES?
-Nézz már rá! Háromajtós kombi. Láttál már ilyen kreténséget?

Ez elég reménytelen küldetésnek tűnhet, hiszen mindössze két évet élt meg a modell, 1972-ben és ’73-ban készültek csupán ilyen Volvók, és összesen 8077 darab gurult le a szerelőszalagról. Tovább rontotta az esélyeket, hogy az elkészült példányok 60 százaléka az amerikai kontinensre került, és ezeket nemcsak elcsúfította a helyi szabályok miatt kötelező oldalsó, narancsszínű lámpa, hanem környezetvédelmi megfontolásból még a motorjuk is gyengébb volt, szerényebb kompresszióval. Az évjárat leginkább a műszerfal kapcsolói miatt fontos részlet, hiszen azok változtak kihúzósról billenő kapcsolóra a modellévváltásnál, illetve a belső színösszeállításon is módosítottak a Volvónál.

Hófehérke koporsója – Volvo 1800 ES 2

Sokat lehet körbe-körbe szaladgálni, de talán innen a legcsinosabb a háromajtós kombi Volvo

Az arany színnek is megvan az oka, ugyanis ezekben nem fekete, hanem barna kárpit díszlett, ami azért sokkal kellemesebb hangulatú bútorozás, mint a komor fekete. Persze csak a ’72-esekben, mert egy évvel később már az arany fényezéshez is sötét belsőt párosítottak. Szakértő esélylatolgatás után úgy 100-200 darab lehet mindössze a kinézett célcsoportból, amik túlélték az elmúlt 50 évet, ha pedig tovább szűrünk kézi váltós, balkormányos darabokra, akkor már csak úgy 40 darabos halmazból lehet válogatni.

Hófehérke koporsója – Volvo 1800 ES 3

Varázslatos autó. Kombi, háromajtós és váratlanul lapos

Így türelem kellett a sikerhez. Ami ha nem is gyorsan, de azért csak megjött, egészen 2015 augusztusáig kellett várni, hogy egy svájci, országon belüli hirdetésben végre felbukkanjon a vágyott autó és Magyarországra kerüljön. Persze a “svájci tulajtól” ez esetben nem szinonimája annak, hogy csupán egy leheletfinom polírra és egy friss Wunderbaumra lesz szükség a boldogsághoz. A zsákmány, mint az összes kortársa, rémesen korrodált állapotban volt, így elkezdődött a hat évig tartó babramunka.

Hófehérke koporsója – Volvo 1800 ES 4

Ahogy lassan meztelenedik az autó, úgy jönnek elő a feladatok

Silány minőségű gyári videó a hetvenes évekből. Ilyen és ehhez hasonló, kisipari módszerekkel készültek akkoriban az autók. A felvételt számtalanszor megnézték a felújítás során, innen merítve ötletet az egyes elemek beszerelésének részleteiről:

Hitvány állapotban voltak a küszöbök – ezeket vadi újakra cserélték, ugyanúgy, mint a hátsó sárvédőket –, de a padlólemez, futóműbekötési pontok, mind-mind ramatyul néztek ki. A teljes szétszedés, csiszolás, lakatolás után a fémtiszta kasztnit egy hódmezővásárhelyi üzemben, kataforézises festőfürdőben látták el az első védőréteggel – itt a teljes karosszériát, egyben merítik a különféle folyadékokkal teli kádakba, majd hőkezelik – majd jöhetett a fényezés, az innen már csak kőhajításnyira lévő Orosházán.

-Alkatrészt kapni hozzá?
-Persze, minden megvehető. Néhány apróságot leszámítva, amiket viszont őrületesen nehéz beszerezni.

Egy tisztességes autófelújítás előtt érdemes átgondolni mit és honnan szerez be hozzá az ember. Laikusként azt gondolnánk, öreg autóhoz már semmit sem lehet vásárolni, hiszen már az ötéves mosógépet sem lehet javítani, csak cserélni. A Volvo 1800 ES esetében ez másként van, mivel óriási és elszánt rajongótábora van, sokan ráálltak a hozzá való alkatrészgyártásra.

Hófehérke koporsója – Volvo 1800 ES 5

A jellegzetes, óriási üveg csomagtartóajtó a későbbi Volvókon – 480, C30 – is visszaköszön

A felújítás előtt három komolyabb cégnek is ment levél, hogy a várható komoly megrendelés fényében tudnak-e bármi kedvezményt adni a vásárlásoknál, de csak egyiküknél volt annyi üzleti érzéke valakinek, hogy azonnal 25 százalékos kedvezményt kínáltak, és saját profilt készítettek a leendő vevőnek. Innen nem volt kérdés, hogy honnan veszik majd mázsaszámra az alkatrészeket. Ami pedig nincs, azt muszáj külföldi aukciós, vagy éppen apróhirdetési oldalakról összevadászni. Néha azt is, amire per pillanat nincs szükség, mert ugye ki tudja.

Hófehérke koporsója – Volvo 1800 ES 6

Csodálatos ív a kilincs mellett

Sokat segít az alkatrészellátásban az is, hogy néhány alkatrészt, részegységet nemcsak ebben az autóban használtak akkoriban. A D-Jetronic névre hallgató befecskendezőrendszert akkoriban Volvótól a Porschén át a Mercedesekig rengeteg autóban használták, így van üzleti potenciál ezeknek az alkarészeknek a gyártásában. Így az utángyártott fojtószelepállás kapcsolóba (TPS) kapható nyáklap, és a D-Jetronic kábelköteghez új saru és csatlakozó, illetve a csatlakozókra való gumiharang is beszerezhető.

Hófehérke koporsója – Volvo 1800 ES 7

Ilyen egy szellős, jól áttekinthető motortér a 70-es évek elejéről

Az egyszerűbb dolgok mellett akadnak melósabbak is, mint például a fékcsövek legyártása. Az acélcsövek nem kaphatók készen, méretre szabva, meghajlítva, ezeket úgy kell elkészíteni, és persze mind colos méretű. A megjegyezhetetlen fura számozású, colos készletből amúgy is érdemes szerszámot, kulcsokat, menetmetszőt, menetfúrót beszerezni, bármikor jól jöhet egy hasonló autónál.

Hófehérke koporsója – Volvo 1800 ES 8

A kárpitok zsír újak, olcsóbb volt így, mint a régit szakemberrel felújíttatni

De nemcsak az alkatrész az egy buktatója egy hasonló léptékű veteránfelújításnak. Mielőtt belefog valaki, érdemes azon is elgondolkodni, a szakmunkát ki fogja, tudja majd elvégezni. A szerelés itt nem volt kérdés, Ádám első szakmája gépjárműtechnikus, így a motortól overdrive-on, váltón át a fékekig mindent maga szedett szét, javított meg, majd szerelt össze. Krómozni, galvanizálni viszont még ő sem tud, így kell a szakember. Akit még nehezebb megtalálni, mint a hozzávalókat.

Hófehérke koporsója – Volvo 1800 ES 9

A ’72-es kabinjában még olyan kapcsolók vannak, amiket húzni-tolni kell, nem billenteni

A veteránozás a látszat ellenére nem magányos sport, sőt. Van, aki profi, gyönyörűen dolgozó krómozót ismer, míg mások a gumikéderek legjobb ragasztójának forrását ismerik. Felfoghatatlan mennyiségű, roppant specifikus tudás gyűlik össze a veteránozók fejében, és nincs ez másként a magyar veterán Volvókkal küzdő közösségben sem, ami szent őrültek gyülekezőhelye. Elképesztő hozzáértéssel, végtelen segítőkészséggel. Így ha szerencséd van, mire végzel, nemcsak egy gyönyörű autód lesz, hanem új, remek haverokkal is gazdagodsz. Akikkel összefutva biztos lesz közös témátok, bármilyen rég is láttátok egymást.