Számos körülmény együttállása kellett ahhoz, a 40. Forma-1-es Magyar Nagydíj időmérőjén az az eredmény szülessen, amiről már sok helyen hallhattunk. Charles Leclerc pole-pozícióba repítette a Ferrarit a kritikus pillanatban megbicsakló McLarenek, valamint a mercedeses George Russell előtt.
A négy pilóta között azonban mindössze 57 ezredmásodperc volt a különbség,
ez pedig a maga nemében új rekord.
Hasonlóan szoros eredménylistát utoljára 64 évvel ezelőtt, az 1961-es Brit Nagydíjon láthatott a közönség, amikor négy pilóta – Phil Hill (Ferrari), Richie Ginther (Ferrari), Jo Bonnier (Porsche) és Wolfgang von Trips (Ferrari) – egyaránt 1:58,8-as időt futott. Az összehasonlítást nehezíti, hogy akkoriban az időmérés csupán 2 tizedmásodperces pontossággal zajlott az F1-ben, szemben a mai 1 ezredmásodpercessel, azaz lehet, hogy akkor is nagyobb volt a különbség a legjobb négyben, és nem négyes holtverseny.
Kicsit tovább bővítve a pilóták körét, az első helyezett Leclerc és a tizedikként záró Isack Hadjar (Racing Bulls) közötti 543 ezredmásodperc szintén rekord – ilyen közel nem volt még egymáshoz a legjobb tíz versenyző egy körön.
Másképp alakulhatott volna azonban minden, ha George Russell a köre legvégét nem szúrja el. “A szél sokat változott, a lökések erősebbek voltak” – árulta el a Mercedes pilótája. A brit az utolsó, 14-es kanyarba három tizedmásodperces elméleti előnnyel fordult, azonban egy megcsúszás visszavetette őt. “Az a kanyar nagyon más volt a Q2-höz képest, de reagálhattam volna, tudtam, hogy másképp fúj a szél, és sokkal kisebb volt a leszorítóerőm.”
