Tíz évvel ezelőtt egy emberként rázta meg a Forma-1-es közösséget Jules Bianchi halálhíre – a háromszoros világbajnok Ayrton Senna 1994-es tragédiája óta a francia volt az első versenyző, aki versenyhétvégén elszenvedett baleset következtében vesztette életét.
Bianchi 1989. augusztus 3-án autóversenyző család sarjaként látta meg a napvilágot. A nizzai születésű tehetség olasz származású nagyapja, Mauro Bianchi háromszoros vb-győztes GT-versenyző, míg dédnagybátyja, Lucien Bianchi ugyancsak Forma-1-es pilóta volt. Háromévesen szippantotta be a versenyzés, amihez hozzájárult, hogy édesapja gokartpályáján kezdhette bontogatni a szárnyait. 17 éves korában lépett szintet, amikor első nekifutásra megnyerte a francia Forma-Renault 2.0-t, két évvel később, 2009-ben pedig a Forma-3-as Euroszériában koronázták bajnokká.
A képre kattintva galéria nyílik:
Már zöldfülűként is a jövőt látta benne a Ferrari
A második bajnoki címet követően már a Forma-1 közvetlen előszobájában, az akkor még GP2-ként ismert sorozatban tette le a névjegyét, ahol 2010-ben és 2011-ben is harmadik lett az összetettben. A Ferrari radarjára azonban már 2009-ben felkerült: sajtóértesülések szerint arra is esélyes volt, hogy az olasz istállóval mutatkozzon be a királykategóriában, a hungaroringi balesete miatt lábadozó Felipe Massa egyik helyetteseként. Tekintve, hogy akkoriban még szóbeszéd szintjén sem merült fel a szuperlicenchez kapcsolódó pontrendszer bevezetése, ennek semmi akadálya nem lett volna, ám végül nem kapta meg a lehetőséget: a 4-es számú Ferrariban Luca Badoerrel, majd Giancarlo Fisichellával pótolták a brazilt.
Nem engedték el azonban Bianchi kezét a maranellóiak, sőt, annyira ígéretesnek találták őt, hogy versenyzőakadémiájuk első igazolásaként jelentették be, 2011-ben pedig már a csapat hivatalos teszt- és tartalékpilótájaként pallérozódhatott tovább. A következő idényre kölcsönadták a Force Indiának – mai nevén: az Aston Martinnak –, így többször pályára gördülhetett az első szabadedzésen, többek között a Magyar Nagydíj alatt.
Győzelemként ünnepelték a monacói 9. helyet. (Fotó: Florent Gooden/DPPI/AFP)
Az éles debütálás sem váratott magára sokáig. Azok után kapta meg a Marussia egyik ülését, hogy a korábban bejelentett pilótájuk, Luis Razia anyagi gondokkal küzdött – a kiscsapat motorbeszállítójaként a Ferrari is hathatósan közreműködött. Csaknem két évig versenyzett az akkoriban orosz kézben lévő istálló színeiben: több esetben is bizonyította, hogy nem volt alaptalan a Ferrari bizalma, de kétségkívül a 2014-es Monacói Nagydíjon elért kilencedik helye volt karrierjének fénypontja. Bianchi a bravúrjával az első pontjait szerezte meg a Marussiának is, mely addigra már ötödik éve volt a mezőny tagja.
Kimi Räikkönen utódjaként számoltak vele a Ferrarinál, ahová egy, a Saubernél eltöltött idény után, 2016-ban léphetett volna fel, azonban az az évi Japán Nagydíj minden korábbi számítást keresztülhúzott…
A szuzukai tragédia, és ami utána jött
2014. október 5-én minden megváltozott. A Phanfone tájfun miatt ítéletidőben rendezték meg a Japán Nagydíjat, amit kétszer is piros zászlóval szakítottak meg. Másodjára már Bianchi balesete miatt: a 42. körben előbb Adrian Sutil, egy körrel később pedig a marussiás pilóta csúszott ki a Dunlop-kanyarban – csakhogy addigra a német Sauberjét már egy 6,5 tonnás munkagéppel mentették.
A következő, oroszországi versenyen már egy emberként szorított a mezőny Bianchiért. (Fotó: Hoch Zwei/Corbis/Getty Images)
Bianchi – a dupla sárga zászló ellenére – 213 km/órás sebességnél veszítette el az uralmát az autója felett, majd 2,61 másodperccel később 126 km/órával és 55 fokos szögben csapódott neki a traktornak. A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) jelentése szerint az ütközés következtében az autót 59 G-s erőhatás érte, míg a Bianchi füldugójában lévő szenzorok 92 G-t mértek. Az FIA azonban úgy véli, akkora erejű volt a baleset, hogy annak hatására a füldugó kicsúszott a füléből; valójában akár 254 G-s is lehetett az ütközés ereje.
Bianchit mentőautóval szállították kórházba, a körülbelül 15 kilométeres távot 32 perc alatt tették meg. Diffúz axonális agysérüléseket szenvedett el, így azonnal megműtötték, a műtőből pedig az intenzív osztályra szállították. Kilenc hónapon át tartották mesterséges kómában, azonban a szervezete 2015. július 17-én feladta a küzdelmet. Bianchi alig több mint két héttel a 26. születésnapja előtt hunyt el.
Négy nappal később rendezték meg a temetését, melyen számos korábbi, akkor aktív és leendő versenyző vett részt. A 30. Forma-1-es Magyar Nagydíj előtt egyperces néma csenddel emlékeztek meg Bianchiról, majd az elsőként leintett Sebastian Vettel – a Ferrarival együtt – neki ajánlotta a győzelmét.
A 30. Magyar Nagydíj előtt már Bianchi emlékére tartottak egyperces néma csendet a rajtrácson. (Fotó: Dan Istitene/Getty Images)
További életeket mentett meg a Bianchi-tragédia
Csakúgy, mint Ayrton Senna halála, úgy Bianchi esete is rávilágított arra, hogy veszélyes műfaj a Forma-1, így további biztonsági intézkedések követték a tragédiát.
Még abban az évben elkezdték tesztelni az azóta a mindennapok részévé vált virtuális biztonsági autót (VSC), amit az endurance-versenyzés és a Le Mans-i 24 órás világából ismert „lassú zóna” mintájára vezettek be. Azóta olyan helyzetekben alkalmazzák, amiknél a (dupla) sárga zászló kevés, de nem indokolt a biztonsági autó fizikai jelenléte – ezáltal a versenyzők között kialakult különbségek sem tűnnek el.
A másik nagy változást pedig a glória jelentette. 2018 óta az összes, az FIA által felügyelt formaautó-bajnokságban megjelent a monocoque-ok tetején a biztonsági eszköz. Vegyes, de inkább elutasító volt a fogadtatása, azonban az évek során számos versenyzőt óvott meg súlyos, akár halálos kimenetelű sérülésektől. Keresztfiát, Charles Leclerc-t egy spái rajtbalesetnél védte meg, míg Romain Grosjeant a 2020-as bahreini becsapódásakor, de – a teljesség igénye nélkül – példaként említhetnénk a 2022-es Brit Nagydíj rajtját is, amikor Csou Kuan-jü szaltózott egy látványosat.
A tragédia után 2016-ban már tesztelték a glóriát, az éles bevetésre 2018-ban került sor. (Fotó: Charles Coates/Getty Images)
Biztonsági szempontból kevésbé jelentős, ám mégis fontos döntést hozott azzal az FIA, hogy visszavonultatta Bianchi rajtszámát, így azóta a 17-es nem választható. Ezen kívül csak az aktív, illetve az elmúlt két évben használt, valamint az aktuális világbajnokot megillető 1-es rajtszám használatát korlátozzák a sorozatban, ezzel megőrizve Bianchi emlékét, akivel kapcsolatban már nem fog kiderülni, hogy beváltotta volna-e a hozzá fűzött, nagy reményeket…
