Sebastian Vettel 2008-as monzai pole-ja és győzelme óta a közönség összesen 36 alkalommal (21 pole, 15 futamgyőzelem) láthatta az ég felé mutatni a fiatal német sikert, elsőséget jelző mutatóujját. A címvédő mutogatása ugyanolyan jellegzetességgé vált, mint Michael Schumacher egykori dobogós ugrásai vagy épp Fernando Alonso 2005-2006-ban járt “állati” táncai, az angol anyanyelvű internetezők, “finger boy”-nak is becézik-gúnyolják Vettelt.

A Red Bull-os ugyan tudja, hogy egyeseket irritál győzelmi szokása, de azt mondja, ezen nem kíván változtatni, nem fogja megjátszani magát.  

“Két oldala van ennek. Egyrészt nem kell bunkónak lenni az autón kívül sem, de ha valaki mindig is az volt, akkor ő olyan ember. Ha az embereknek nem tetszik, ez van, de nem helyes megjátszani a jófiút” – magyarázta a Guardiannek.

“Vagyok, aki vagyok, nem próbálok másnak látszani. Ha képes lennék erre, akkor színész lennék. Igyekszem elérni valamit, megvan a célom és tudom, mi kell hozzá. Aztán ott van, hogy mások mit várnak tőlem, de nem lehet mindenkinek a kedvére tenni. Sajnos mindig lesznek olyanok, akiknek nem tetszik, amit teszek – például az ujjmutogatás -, de ez van.”

Vettel idei sikersorozata alapján nem túl vad feltételezés, hogy a hétvégi Brit Nagydíjon immár hetedszerre is az égnek emelheti az ujját, de ő maga azt mondja, hogy nem számol biztosan az újabb sikerrel.

“Nem így megyek a futamra. Természetesen úgy érkezünk a versenyre, hogy bizakodunk, hiszünk magunkban, hisszük, hogy jó hétvégénk lehet. De nem vehetem biztosra, nem mondhatom azt, hogy újabb pole, újabb győzelem lesz. Ez sosem jön könnyen. De a legnagyobb álmom az volt, hogy Forma-1-es bajnok legyek, és ezt már senki nem veheti el tőlem, tőlünk. Bármi is történjék, ez már örökre megmarad.”