Budapest, XII. kerület

Augusztus elsejéig látható a kiállítás az Alkotás út és a Csörsz utca sarkán lévő sportközpontban
Augusztus elsejéig látható a kiállítás az Alkotás út és a Csörsz utca sarkán lévő sportközpontban

F1: Mogyoród helyett Budapesten

F1: Mogyoród helyett Budapesten

Augusztus elsejéig látható a kiállítás az Alkotás út és a Csörsz utca sarkán lévő sportközpontban
Farmotoros a Cooper T51
Ez a kollekció legidősebb autója
1959-es a Cooper T51
126 nagydíjon állt rajthoz
Keresztlaprugós az első futómű, de ettől még nem hasonlít a Trabantéra
A Lotus 18 1961-es. Konstruktőre szerint az a jó versenyautó, amely a célba beérve szétesik, nem kell fölösleges tartalékkal dagasztani
Istenkísértés volt a Forma-1, rengeteg áldozatot követelt
Ötfokozatú a váltó
Etetni tilos!
Klasszikus a nyitott váltókulissza
A BRM háromezres motorja 400 lóerős és 16 (!) hengeres
1966-os a BRM P83 monoposztó. Jackie Stewart, későbbi háromszoros skót világbajnok is vezette
Az M7A hozta meg a McLaren első futamát győzelmét 1966-ban
Klasszikus szponzor a Gulf olajcég. Elöl is van szárny, de még nem döntő az aerodinamika
Denny Hulme 1967-ben volt világbajnok Brabhammel, előtte vezetett a McLarennek
1966-ban állt rajthoz a McLaren M7A
F1: Mogyoród helyett Budapesten 54
Mindenki hős, aki itt a határon mert autózni
Halálmegvető bátorság kellett a Forma-1-hez
F1: Mogyoród helyett Budapesten 57
Családi jeggyel 2-2 felnőtt és gyermek 3000 forintért nézheti meg a kollekciót
1500 Ft a felnőttbelépő a kiállításra
Budán, az  Alkotás út közelében láthatóak
BRM P160 1971-ből: 440 lóerős a háromliteres szívómotor
Talán a fékeket hűtik a világos kürtők?
1988-ban 16-ból 15 futamot nyert meg Ayrton Senna, a szezon világbajnoka és csapattársa, Alain Prost a McLaren MP 4/4-gyel
A félelmetes turbókorszak: 1,5 literből 900 lóerőt hozott ki a V6-os Honda turbómotor
Kora legfejlettebb versenyautója volt a McLaren MP 4/4
Prost és Senna versenyzett az MP 4/4-ben 1988-ban
Nincs motor a kollekció legfiatalabb autójában, a 2006-os McLaren MP4-21 replikában
Ez már a mai Forma-1-es technika: az aerodinamika az úr
Pontos mása a pályákon bevetett eredetinek
Raikkkönen és Montoya versenyzett az igazi versenygéppel
Fotó megosztása:
Nincs motor a kollekció legfiatalabb autójában, a 2006-os McLaren MP4-21 replikában

Nincs motor a kollekció legfiatalabb autójában, a 2006-os McLaren MP4-21 replikában

Nincs motor a kollekció legfiatalabb autójában, a 2006-os McLaren MP4-21 replikában


Nehéz élőben szemügyre venni Forma-1-es autókat. Verseny közben fülsiketítően hangosak és túl gyorsak, kiállítás pedig nemigen terem belőlük mifelénk. Most azonban egy budapesti helyszínen nyolc F1-es gép látható, elsőként a kelet-közép-európai országok közül.

A kollekciót a száguldó cirkuszért rajongó Tom Wheatcroft alapította 1973-ban. A Donington Grand Prix Collection alapesetben a londoni Design Museumban látogatható, de július 3. és augusztus 1. között, nem egészen egy hónapig Budapestre érkezett a kiállítás. A cechet az egykor GoldStar néven ismert LG Electronics állja, amely vállalat a Forma-1 technológiai partnere. A dél-koreai elektronikai óriáscég termékei közül a mosógépeket pilótaoverallokkal, a hűtőt pedig a pódiumon ellocsolható pezsgővel tették F1-kompatibilissá.

Hol, meddig, mennyiért?

2010. július 3. és augusztus 1. között láthatóak a Forma-1-es autók a főváros XII. kerületében, a Csörsz utca 14-16 alatti Sportmax-Hegyvidék Sport-, szabadidő- és rendezvényközpontban. A helyszín a Déli pályaudvari metróvégállomástól vagy a Moszkva térről is a 61-es villamossal közelíthető meg, a MOM parknál kell leszállni. Nyitva tartás: 10-18 óráig, a hét minden napján. Beléptidíj:
– gyermek: 700 Ft
– felnőtt: 1500 Ft
– családi (2 felnőtt és 2 gyermek): 3000 Ft


A legpatinásabb és a legdrágább

Egy Cooper T51 a legpatinásabb együléses, a farmotoros versenyautó 126 futamon állt rajthoz 1959-től.

Mégsem ez a legnagyobb értékű autó a kollekcióban, hanem az 1961-es Lotus 18, amelynek ára körülbelül egymillió brit font, átszámítva 347 millió forint. Az autó ráadásul különösebb felkészítés nélkül működőképes.

A Lotus 18 1961-es. Konstruktőre szerint az a jó versenyautó, amely a célba beérve szétesik, nem kell fölösleges tartalékkal dagasztani

A Lotus 18 1961-es. Konstruktőre szerint az a jó versenyautó, amely a célba beérve szétesik, nem kell fölösleges tartalékkal dagasztani

A Lotus főkonstruktőre, a tengeren tisztázatlan körülmények között eltűnt Colin Chapman meggyőződése volt, hogy a jó versenyautó a célba érés után szétesik. A lényeg tehát, hogy semmilyen fölöslegesen tartósra és nehézre méretezett alkatrész ne gátolja a győzelemben. Konstrukciós elveit megcsodálhatjuk a valóban filigrán kék versenyautón.

Egy legenda: McLaren MP 4/4

A modernebb monoposztók közül elakadtunk a McLaren MP 4/4 előtt. Legalább annyit érdemes tudni róla, hogy Gordon Murray és Steve Nichols konstrukciója gyakorlatilag sosem látott fölényben volt az ellenfelekkel szemben.

A félelmetes turbókorszak: 1,5 literből 900 lóerőt hozott ki a V6-os Honda turbómotor

A félelmetes turbókorszak: 1,5 literből 900 lóerőt hozott ki a V6-os Honda turbómotor

Ayrton Senna és Alain Prost szó szerint tönkreverte vele a mezőnyt 1988-ban. Az MP (Marlboro Project) 4/4 pilótái 16-ból 15 nagydíjon győztek, egyedül Gerhard Berger csípett meg a Ferrarival egy elsőséget a monzai futamon. Az év végén a McLaren megalázó fölénnyel lett konstruktőr világbajnok: a Ferrari 65, ők 199 pontot szereztek.

McLaren vagy Marlboro?

A McLaren MP4/4 nevében az MP, pontosabban a P feloldása nem Marlboro Product, hanem Project. Az autók elnevezésének eredete ugyanis az, hogy amikor 1980-ban Ron Dennis beszállt a McLarenhez, ő ezt a vállalkozását a korábbi motorsportos projektjei után Project Fournak nevezte, azaz ez a P4. Abban is van egy kis bizonytalanság, hogy az M Marlboro vagy McLaren, de az 1980-as évek autóinál (sőt 1995-ig) az előbbi mindenképpen helytálló, a mai feloldása viszont már minden bizonnyal McLaren, hiszen nemhogy a Philip Morrishoz, de semmilyen dohánycéghez nincs közük. Baka Gábor, a vezess.hu F1-szakírója

Amivel Mansell a Hungaroringen világbajnok lett

Világbajnoki autó az 1992-es Williams FW 14B is, amellyel Nigel Mansell nyerte meg végre a nagyon-nagyon kiérdemelt világbajnoki címét. Mansell a szezon 11. futamán, a mogyoródi Hungaroringen biztosította be világbajnoki címét csapattársa Ricardo Patrese előtt. Látogatóként nagy öröm, hogy a versenyautók nemcsak gondosan konzervált múzeumi tárgyként állnak a burkolaton, korabeli filmfelvételek alapján futam közben is megcsodálhatóak.

Denny Hulme 1967-ben volt világbajnok Brabhammel, előtte vezetett a McLarennek

Denny Hulme 1967-ben volt világbajnok Brabhammel, előtte vezetett a McLarennek

Kevés a hang, nem elég a látvány

Lényeges a hang, fontos a látvány, de az autóversenyek varázsát az illatok is adják. Akár igaz, akár nem, hallottam egy brit autóbuziról, aki jobb híján a konyhában éli át újra és újra a futamok mámorát. Az illető ehhez a villanyrezsó felhevített platnijára csöppent egy kevés Castrol versenyolajat, az illatot mélyen letüdőzi és benntartja, amíg csak bírja.

Irány a galéria!

Ha a fotók szerintetek is kiválóak, de mégsem Földes Attila a szerzőjük, annak egy akvizíció az oka: kiadónk megvásárolta az autóMAGAZIN kiadási jogait, így lett a kibővült autós szerkesztőség tagja Szabó-Jilek Ádám. Az ismert ralifotós a nyomtatott magazin mellett most már nekünk is dolgozik, az eredmény a látható.