Hamarosan bejelenti Magyar Péter a leendő közlekedési miniszter személyét. Vitathatatlanul rengeteg munkával megoldandó számos probléma vár rá a következő években.
Már a bejelentés előtt megkerestük a Tisza Párt sajtóosztályát, a legolvasottabb hazai autós lapként interjút kértünk az illetékesüktől, szeretnénk minél hamarabb tájékoztatni a közlekedőket a tervezett változásokról.
A kormány megalakulásáig és a munka megkezdéséig mi se álljunk meg itt: szavazz róla, hogy szerinted milyen döntésekkel lehetne jobbá tenni az autót és kerékpárt használók életét.
Nagyrészt magánkézben van a 4,3 millió darab magyarországi személyautó, ezért több mint 3 millió család közlekedését – és a pénztárcáját – befolyásolják az előttünk álló változások. Mindegyik alább felvetett probléma összetett kérdés, itt és most csak egy-egy bekezdés és pár válaszlehetőség erejéig villantunk fel néhányat a változtatások lehetséges irányai közül.

Közös érdek, hogy elinduljon és eredményes legyen a munka a magasabb minőségű közlekedés segítésével a biztonság növelésétől a környezetünk határozottabb védelméig
Úthálózat
Sokan a legrosszabbnak gondoljuk Európában a kátyútengerrel tűzdelt úthálózatunkat, országszerte számos helyen már-már autózásra és kerékpározásra alkalmatlan burkolattal. Balesetveszélyes, kárt okoz a járművekben, nem lehet kérdés az illetékesek számára sem a felújítás fontossága. De hol kezdje az új kormány?
Útdíjak
Túlzás nélkül sokként élte meg az autósok jelentős része az előző kormányzat döntését az országos főúthálózat fizetőssé tételéről és a megyei matricarendszer bevezetéséről. Azóta még több út használatáért még többet kell fizetni az üzembentartóknak, az egynapos sztrádahasználati díj összege európai szinten is bicskanyitogatóan magas. Ráadásul évtizedekre kormányfőközeli magántulajdonba adta a sztrádaüzemeltetést a most távozó kabinet.

Ma már természetes fizetni, de az összeg nem mindegy, és az sem, kihez kerül (Kép: MTI)
Traffipaxok
Sokkal több sebességmérő figyeli és fényképezi az autósokat az ország útjain ma, mint a távozó kabinet kormányzásának kezdetén. Összesen 912 259 gyorshajtásos bírságot szabott ki a rendőrség 2025-ben, a múlt évi 14 565 személysérüléses balesetből az ORFK szerint 3891 alkalommal a gyorshajtás okozta a tragédiát. Az egyik legfőbb ok a sok közül.
Megduplázhatná az ország összes traffipaxát egy ötlet
Tetszik a magyar polgármestereknek a nemzetközi példa, amivel nulla forint központi költségvetési pénzből egy egyszerű döntéssel rengeteg sebességmérőt telepíthetnének.
140 vagy 120 km/óra legyen a maximum?
Nem a legfontosabb, de érdekes kérdés, a szerkesztőségen belül sincs egyetértés a sztrádáinkon engedélyezett legmagasabb sebességről. Az előző közekedési miniszter is érzékelte a megosztottságot, és a döntés felelősségét simán áttolta az útkezelőkre, a végül fiókban maradt új KRESZ-ben nekik passzolta tovább a jogalkotó a gyorsforgalmi utak maximális tempójának a meghatározását. A felújítások mellett a sebességhatár mozdítása jobbá teheti a sztrádás közlekedést?
Újautó-vásárlási támogatás
11,5 év volt a hazai személyautó-állomány átlagéletkora 2010-ben, 13,7 év 2015-ben, 14,7 év 2020-ban, és immár 16,5 év a 2025-ös esztendő végén. Az átlag. Mára elöregedett, szomorúan lepukkant és súlyosan környezetszennyező a hazai személyautó-állomány nagyja, amelynek a lecserélése közös érdek, nem ördögtől való az állam segítő szerepvállalása ebben. Volt is rá példa, a legutóbbi éppen a szemünk előtt sült be: cégek kaphattak elektromos autó beszerzéséhez milliós támogatást. Ezért mi most a magánszemélyekkel kapcsolatban kérdezünk.

Tulajdonosukra váró új Suzukik egy szalon mellett (Kép: Vezess)
Használt autók vásárlása
Elvileg jól hangzik az új személyautók vásárlási támogatása, de azok elszállt árai miatt tömegek mankóval sem képesek a közelükbe jutni a jelenlegi jövedelemi viszonyok mellett. Könnyebben lehetne teljesíteni a járműpark zöldítésének kitűzött célját, és sokkal több ember életét változtathatná meg az a pár millió támogatásként nyújtott állami forint, ha a fiatal használt autók vásárlására mehetne. Sokféle szabályozás lehetséges, de melyik legyen a fő irány?
Kerékpáros infrastruktúra
2026-ban nem az a kérdés, hogy kellenek-e a kerékpározást segítő utak és sávok a lakhelyeinkre, hanem az, hogy milyen legyen az elkészítendő infrastruktúra vagy a meglévő további fejlesztése. Nyilván a területi és forgalmi adottságok mentén kell építkezni, ám eközben örök életűnek tűnik egy vissza-visszatérő kérdés. Sokéves tapasztalat, hogy az erre adott válasz eltérő a hosszabb távban gondolkodó fejlesztőknél, és a ma bringázni akaró emberek egy nem kis részénél.

A pár évvel ezelőtti fotó készítése óta sokat változott a budapesti infrastruktúra (Kép: BKK)
Sisak
Még egy megosztó kérdés, ha már kerékpár és közlekedésbiztonság. A távozó kormány által fiókban hagyott új KRESZ-tervezet sisakviselési kötelezettséget ír elő a maximum 25 km/órára képes kis teljesítményű villanyrollerek használóinak, a kerékpárosok sisakviselési kötelezettségét viszont elvetette. Egyből repkedtek is a kritikus kérdések: bringával balesetet szenvedve nem lehet fejsérülést szerezni? Kerékpárral nem lehet 25-nél gyorsabban menni? Félnek a népszerűségvesztéstől? Elsőre meglepőnek tűnhetett, de a Kerékpárosklub elnöke tragédiának tartotta volna a kötelező sisakviselés bevezetését. Mások meg ezt az állítását tartják azóta is tragikusnak.

Rolleresek sisak nélkül az Andrássy út mellett (Kép: Vezess)
KRESZ
„A Nemzeti Ügyek Kormánya kiemelt figyelmet fordít a magyar emberek véleményére…, a mindennapi életet segítő javaslatok begyűjtésére” – ezzel a hangzatos mondattal kezdte el begyűjteni a Miniszterelnökség a KRESZ jobbá tételére szánt népötleteket még 2013 márciusában. Az év októberében zárták le a szavazást – és 2026 tavaszára sem voltak képesek hatályos új jogszabálygyűjteménnyel segíteni az autósok, motorosok, kerékpárosok, gyalogosok és minden más közlekedő életét. Ez így nyilván nem maradhat.

