Ismerős a helyzet? Húzod a kart, zúg a szivattyú, a lapátok törölnek, de csak szomorú száraz karistolás az eredmény. Ilyenkor nagy a kísértés, hogy gyorsan utántöltsük az ablakmosó folyadék tartályát kerti slaggal vagy egy flakon csapvízzel. Bár egyszerűnek és olcsónak tűnik, ez a “sufnituning” valójában csak vészmegoldásnak jó, hosszú távon pedig gondot okozhat.
A csapvíz betöltése az egyik legrosszabb dolog, amit hosszú távon a rendszerrel tehetünk. A mai autók ablakmosó rendszere ugyanis már nem egy egyszerű tartályból és egy csőből áll, hanem szivattyúkból, finom fúvókákból, csövekből és szenzorokból összetett hálózat, amit nem kezeletlen vízhez terveztek.
A vízkő az ellenség
A legnagyobb probléma a víz összetétele, hiszen Magyarországon sok helyen kemény a víz, ami azt jelenti, hogy tele van kalciummal, magnéziummal és egyéb ásványi anyagokkal.
Ezek az anyagok idővel lerakódnak a rendszerben, pont úgy, ahogy a zuhanykabin üvegén vagy a vízforraló alján látjuk a vízkövet. A vízkő és az üledék alattomos ellenség, mivel a lerakódások fokozatosan szűkítik a fúvókák apró nyílásait, amitől a folyadék kijuttatása gyengül, vagy teljesen megszűnik.
Emellett a vízkövesedés extra terhelést ró a szivattyúra is, ami csökkent nyomáshoz vagy a motor idő előtti elhalálozásához vezet, sőt az újabb autókban lévő folyadékszint-érzékelőket és fűtött fúvókákat is megzavarhatják a szennyeződések.
A fizika törvényei télen különösen kegyetlenek a felelőtlen autósokkal. Míg a speciális téli szélvédőmosó folyadékok akár mínusz 40 fokig is folyékonyak maradnak, a víz nulla foknál megfagy. A fagyás két okból is katasztrofális következményekkel jár.
Egyrészt a jégdugó miatt nem tudunk ablakot mosni, ami a latyakos utakon vezetésbiztonsági szempontból életveszélyes lehet. Másrészt a víz fagyáskor körülbelül kilenc százalékkal tágul, és ezt a térfogat-növekedést sem a tartály, sem a csövek, sem a szivattyú háza nem tolerálja, így az eredmény könnyen repedés, szivárgás és egy komplett rendszer-csere lehet.
Vészhelyzetben a víz is jobb a semminél, de ezt kezeljük szigorúan átmeneti megoldásként, és csak fagymentes időben próbálkozzunk vele. A sima víz nem oldja a zsíros szennyeződéseket és a bogármaradványokat, csak elkeni őket a szélvédőn, ezért amint lehet, cseréljük le a vizet rendes mosófolyadékra.
Nem mindegy mit veszünk
A Fogyasztóvédelmi Hatóság tavaly vizsgált több ilyen folyadékot. Az NKFH akkreditált laboratóriuma tíz szélvédőmosó folyadék és tíz szélvédőmosó folyadék koncentrátum vizsgálatát végezte el. Méréseik több jogszabálysértésre is fényt derítettek: két esetben termékvisszahívásra került sor, mert a címkén feltüntetett összetétel megtévesztette a fogyasztókat.
Három szélvédőmosó koncentrátumnál hatósági eljárásra került sor a kristályosodás kezdeti hőmérsékletének (-50°C, -70°C) meghatározása alapján, mivel a dermedéspont nem felelt meg az előírt értéknek, vagy ellentmondás mutatkozott a forgalmazó és a gyártó által biztosított hígítási táblázat adatai között.
Megéri tehát kockáztatni az olcsó löttyökkel? Röviden: érdemes alaposan megnézni az összetételt. A legolcsóbb termékekből gyakran kispórolják a drágább adalékanyagokat, és a hatóság vizsgálata alapján a színes feliratok hitelessége is megkérdőjelezhető. Egy autó fenntartásában ez igazán elenyésző tétel, egy-két liter üzemanyag árát épp megéri, hogy rendesen kilássunk a téli időszakban az autónkból.
