Legyen szó agresszív tolakodásról, elbaltázott besorolásról vagy helytelen sebességről – számos autós kockázattal nézünk szembe a magyar autópályákon anélkül, hogy tudnánk róla. Összeszedtük azt az öt hibát, amivel bírságot, balesetet kockáztatunk.
1. A csigatempó
Ha autópálya, akkor mindig a gyorshajtás kerül terítékre. Azt viszont kevesebben sejtik, hogy a túlzott óvatoskodás, azaz a túl lassú haladás is rendkívül kockázatos. Alacsonyabb sebességgel utolérve egy még lassabban haladó járművet (például kamiont) sávváltásba/előzésbe kezdve, ha a körülmények és a jármű állapota-teljesítménye engedi, bátran gyorsítsunk fel a megengedett legnagyobb sebességre, hogy minél hamarabb letudjuk az előzést.
Illusztráció: boyd_malcolm/Getty Images
Mi a minimum? Ezt egyértelműen leírja a KRESZ: Autópályán és autóúton, valamint az azokra való ráhajtásra szolgáló úton (az előjelző táblától kezdődően) csak olyan gépjárművel, illetőleg gépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel szabad közlekedni, amely sík úton legalább 60 km/óra sebességgel képes haladni; ezeken az utakon más jármű közlekedése tilos.
Magyarországon van lehetőség a szándékosan lassú, másokat feltartó autós büntetésére.
Aki a belső sávban felejti magát, az a forgalom indokolatlan feltartása címén büntethető. Erre a KRESZ alábbi paragrafusa miatt van lehetőség:
25. § (5) Nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza.
Talán részletezni sem kell, hogy ez mennyire szabadon értelmezhető megfogalmazás. Ha mégis úgy látják a rendőrök, hogy szabálytalanul halad az autós, akkor szabálysértési eljárás vagy helyszíni bírság keretén belül járnak el a vétkessel szemben.
2. A követési távolság életet ment
A tolakodás, a másik „lökhárítóján autózás” az egyik legveszélyesebb mutatvány a pályán. Bár a magyar törvény nem ír elő méterre pontos követési távolságot, nem kell ecsetelni, mennyi baleset elkerülhető lett volna, ha ezt figyelembe veszik a sofőrök. A nemzetközi tapasztalatok szerint 120 km/óránál legalább 60 métert kellene tartani – esőben vagy rossz látási viszonyoknál pedig értelemszerűen többet.
A lényeg: Tartsuk a távolságot, használjuk az út menti jelzőoszlopokat támpontként, és ne hagyjuk, hogy a mögöttünk jövő idegeskedése miatt mi is veszélyesen rácsússzunk az előttünk haladóra.
3. A besorolás művészete
Sokaknak okoz stresszt a pályára való felhajtás. Az alapszabály egyszerű: a haladó forgalomnak van elsőbbsége. Csak úgy indexelni és behúzni a kormányt szigorúan tilos. A gyorsítósáv arra való, hogy – nevéből adódóan – dinamikusan felvegyük a külső sáv tempóját.
Gyakori hiba a túl korai besorolás vagy az indokolatlan fékezés a sáv végén – ezekből lesznek a súlyos ráfutásos balesetek. Használjuk ki a gyorsítósáv teljes hosszát! Ha tényleg nincs hely, kivételesen, a vészhelyzet elkerülése érdekében tovább lehet gurulni a leállósávon, de megállni életveszélyes.
4. A belső sáv nem parkoló
Aki előzési szándék nélkül a belső sávban felejti magát, az megsérti a jobbra tartási kötelezettséget.
Kivételt csak a sűrű, „dugószerű” forgalom vagy a folyamatos, egymást érő előzések jelentenek. A tartós balra tartás, főleg bőven a megengedett tempó alatt frusztrálja a többieket, agressziót szül és veszélyes jobbról előzéseket provokál. Előzés után tehát irány vissza a külső sávba!
Ami végképp tilos: ne lassítsunk indokolatlanul, pláne nem szinte állóra fékezve, a belső sávban. Egy ilyen manőverrel ugyanis szinte csak idő kérdése, hogy baleset történjen mögöttünk.
5. Viselkedés dugóban: a mentősáv életeket ment
A torlódás mindig veszélyes üzem. A legfontosabb: időben lassítani, vészvillogót kitenni és tartani a távolságot. Gyakori hiba a pánikszerű sávváltogatás és a mentősáv hiánya.
A KRESZ már hosszú ideje világosan kimondja, hogy gyorsforgalmi utakon a szükséges esetekben a járművezetőknek biztonsági folyosót kell kialakítaniuk, hogy egy balesetnél a segítség akadálytalanul és gyorsan előrébb juthasson a torlódásban. Hogy ez mennyire működik itthon? Nos, nem annyira jól.
7. § (8) Az azonos irányú forgalom számára két vagy ennél több forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton kialakult forgalmi torlódás esetében – a (4) bekezdés b)‒e) pontjában meghatározott járművek akadálytalan továbbhaladásának biztosítása érdekében –
a) a belső (bal szélső) forgalmi sávban közlekedőknek szorosan a forgalmi sáv bal szélére kell húzódni,
b) az egyéb forgalmi sávokban közlekedőknek a forgalmi sávban a lehetséges mértékben jobbra kell húzódni,
és – ha az így kialakuló „folyosóban” történő biztonságos elhaladás azt szükségessé teszi – a forgalmi sávokat kijelölő terelővonalak átlépésével kell haladni és megállni.
A mentősáv kialakítását haladéktalanul meg kell kezdeni, mihelyt a továbbhaladás nem lehetséges, és a torlódás elkerülhetetlen, függetlenül attól, hogy a sürgősségi egységek már a közelben vannak-e, vagy sem. Az előírás betartása minden jármű számára kötelező.
