Ha az otthontól távol, a semmi közepén szökik el a nyomás az autó kerekéből, a helyzet azonnal kritikussá válik: lapos gumival közlekedni nemcsak technikai öngyilkosság, de veszélyes is. A sérülés mértékétől függően ilyenkor jön a mérlegelés: elég lesz a defektjavító készlet (amihez nem árt némi rutin és csak a szúrt lyukat javítja), vagy ott lapul a csomagtartó mélyén az a bizonyos vékonyka mankókerék, amivel elvánszoroghatunk a legközelebbi gumisig.
Ideális esetben a pótkerékkel viszonylag kis távolságot teszünk meg, és már kanyarodunk is be a műhelybe, hogy a javítás után a „mankó” visszakerülhessen a helyére. A valóság azonban sokszor fájdalmasabb: a defekt mindig a legrosszabbkor jön, amikor a családi kassza épp üres. Ilyenkor jön a hidegzuhany a gumisnál: hiába csak egy gumi szakadt ki, a többi már annyira kopott, hogy párban, vagy akár garnitúrában kell cserélni őket.
Meddig feszíthetjük a húrt?
Bár a mankókerék ad némi mozgásteret, ez a szabadság nagyon korlátolt. Jegyezzük meg jól az aranyszabályt: maximum 80 km/h-s sebesség és legfeljebb 80 kilométernyi távolság. Extrém esetben talán még ráhúzhatunk 20-30 kilométert, de ne feszítsük túl a húrt.
Miért? Mert azon túl, hogy az autó idétlenül néz ki vele, ez csak egy ideiglenes megoldás. Ezeket a kerekeket nem nagy tempóra vagy ítéletidőre tervezték; vékonyabbak, gyengébb a szerkezetük, és ha túlterheljük őket, könnyen defektet kaphatnak vagy egyszerűen eldurranhatnak.
Miért tűntek el a rendes pótkerekek?
Nagyjából harminc évvel ezelőttig szinte minden új autóhoz járt a teljes értékű pótkerék. Ez nem korlátozott le minket: ha defektet kaptunk, feltettük, és mehettünk tovább a világ végére is. Miért cserélték le a gyártók ezeket az „eseti” mankókerekekre?
A válasz a fogyasztási normákban és a súlycsökkentésben rejlik. A szigorodó flottaátlag-előírások miatt a gyártók minden grammért megküzdenek. Egy teljes értékű pótkerék a szerszámokkal együtt 15-25 kilogramm pluszsúlyt jelent – ha ezt kidobják, javul a fogyasztás és az emisszió. Ráadásul a kerékméret-növekedéssel nagyon sok helyet rabol egy egész kerék a csomagtérből, ezt a teret most elektronikai berendezések, akkumulátor vagy hasznos tároló foglalja el.
Másrészt viszont az is szerepet játszik, hogy javult az úthálózat minősége, jelentősen csökkent a nyugati típusú államokban a földutak száma és hossza, helyettük egyre több mindent aszfaltoznak le. Persze a magyar utakon tapasztalható kátyúk száma az más kérdés. Emellett egyre több autó kap defekttűrő erősített oldalfalú abroncsokat is, amelyek fejlesztéséből a hagyományos gumik is részesülhetnek.
A Consumer Reports adatai lehangolóak: a mai új autóknak mindössze 45%-ához jár mankókerék, és csupán 9%-ukban találunk teljes értékű pótkereket. A többi modellnél marad a defektjavító szett, ami egy komolyabb oldalfalsérülésnél semmit sem ér, ilyenkor csörög gyakran a mobil gumisok mobiltelefonja.
