Anna és egyetemi barátnője együtt vágtak bele a karácsonyi ajándékok vásárlásába, öt-hat üzletet terveztek meglátogatni egymáshoz közeli két városban. Vidám hangulatban autóztak, mindenképpen ügyelve arra, hogy a pár éve decemberenként futó kihívásnak megfelelően ha a rádióban felkonferálnák a Last Christmast a Whamtől, azonnal átkapcsoljanak másik csatornára.
A szomszéd városhoz közelítve egy kereszteződésben súlyos baleset áldozatai lettek. Idős Opeljüknek ugyan egyértelmű elsőbbsége volt a haladásban, egy oldalról érkező személyautó mégsem adta meg nekik az elsőbbséget, telibe találta a kocsijukat. A sofőr Anna életét a gyorsan kiérkező mentősök sem tudták megmenteni, barátnője is súlyos sérüléseket szenvedett.
Miután elkészült a rendőrségtől a másik jármű vezetőjének felelősségét egyértelműen kimondó dokumentum (megszegte az elsőbbségadási kötelezettségét), Anna szülei ügyvédhez fordultak, aki kártérítési igényt nyújtott be a szabályszegő autós biztosítójához, a jármű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása terhére.
Anna és a barátnője azonban szintén vétett, nem volt becsatolva a biztonsági övük.
Lezárt akta: a biztonsági öv megmenthette volna – ezzel a címmel adott hírt és tette közzé ezt a fotót a rendőrség egy másik üggyel kapcsolatban, amelyben idős áldozata volt a balesetnek (Kép: police.hu)
Kártérítést kaphat, aki nem használja a biztonsági övet?
Provokatívnak tűnhet így a kérdés, de valószínűleg sokan felteszik, hiszen a KRESZ szerint nemcsak elsőbbségadási kötelezettsége létezik az autósoknak, hanem övviselési is. Ráadásul vitathatatlan tény, a használata jelentős mértékben csökkenti a balesetek során keletkező sérüléseket, túlzás nélkül milliószor mentet már életet a bevezetése óta. Lehet, hogy itt is megelőzte volna a halálos tragédiát, mondhatja bárki, mindkét járművezető súlyosan megszegett egy-egy fontos szabályt.
Túl sok a halott
92,2 százalékban használnak biztonsági övet a magyar járművezetők a rendőrség legfrissebb, 2023-as adatai szerint. Első ránézésre magas számnak tűnhet, ha ennyien tartanák be az elsőbbségadás szabályait (legfőbb baleseti ok nálunk) vagy a sebességhatárokat (átlépésük a második számú balesetokozó), máris sokkal kevesebb helyre kellene szirénázva száguldani a mentőknek.
A valóságban azonban súlyos problémák vannak a biztonsági öv használatával és részben annak rendőrségi szankcionálásával nálunk.
A hazai 92,2 százalékos arány ugyanis átlag alattinak számít az Európai Unióban, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerint „a legfejlettebb közúti közlekedésbiztonsággal rendelkező európai országok tekintetében ez az arány 96,5 és 99,2 százalék között mozog”.
Ennél is sokkal kedvezőtlenebb tény, hogy a személysérüléses közúti közlekedési balesetben (a nyolc napon túl gyógyulókat vesszük ide) megsérültek 11 százaléka nem használta az övét 2024-ben Magyarországon. A közlekedési balesetben elhunyt személyeknek pedig a 21 százaléka nem csatolta be magát tavaly.
Volt rá példa, hogy a rendőrség képgalériát tett közzé azokról a balesetekről, amelyeknél nem használták az övet:
Visszatérve a kérdésre, hogy miért kaphat akár milliókat a biztonsági övet negligáló, majd egy balesetben bajba került autós, lépjünk vissza egyet, hiszen sokan azt sem tudják nálunk: nem csak a kocsijuk kárát kell hogy megtérítse a biztosító. A törvény szerint az egészségükben és az anyagi javaikban keletkezett károkat is, sőt a jövőbeni következményeket is. De mit jelent ez pontosan?
A közlekedési balesetben nyolc napon túl gyógyuló sérülést elszenvedő autósoknak, motorosoknak, kerékpárosoknak, buszon és vonaton utazóknak, gyalogosoknak stb. vagyoni kártérítés és sérelemdíj jár az egészségkárosodásuk és az életükben bekövetkezett változások után.
Még a sérültek gyógyulását segítő családtagoknak is járhat pénz. Vagy a szerettüket elvesztőknek, így a lányukat gyászoló szülőknek is.
Nyugat-Európában evidencia mindez, nálunk sokan nem ismerik a jogszabály adta lehetőséget, egyesek pedig megelégednek egy kisebb felajánlott összeggel és nem nyújtanak be minden kárukra kiterjedő igényt.
Ráadásul ezek a kártérítések a gyakorlatban sokkal magasabb összegek is lehetnek a járművekben keletkezett károk kiegyenlítésénél, aminek józan paraszti ésszel könnyű belátni az okát. Az ember szervezete, egészsége, életminősége vagy éppen a munkaképessége jóval többet ér a gépek Eurotax szerinti piaci áránál. A családtag elvesztése pedig mindennél súlyosabb kár.
Kép: police.hu
Négy különböző jogcímen is kérhető pénz a biztosítótól. A kárelőleg még azelőtt utalható, hogy egy balesetben komolyabban megsérült ember végleges állapotáról a baleset után orvosi jelentés elkészül, ez egyfajta gyors segítség, ahogy a neve mondja, előleg. Fontos hangsúlyozni, ennek elengedhetetlen feltétele a tisztázott jogalap, mint például ebben az esetben, amikor egyértelmű volt a balestokozó felelőssége. A vagyoni kártérítés gyakorlatilag az ápolásra, kezelésre, rehabilitációra, a sérült vagy családja által kifizetett költségek megtérítésére járhat a gyógyszerektől az uszodaköltségeken át az elautózott üzemanyag áráig.
Kívülálló számára talán a sérelemdíj a legkülönlegesebb, és talán a legnehezebben forintosítható. Ennek lényege, hogy megpróbálja kompenzálni a sérült személy életéből a baleset következményeként kiesett, ezért az életminőségét csökkentő szokásokat. Egy példa a lehetséges millióból: korábban kocogott a sérült, a baleset után már nem tud futni, erre is járhat kártérítés, ami akár havi járadék formájában is igényelhető. Mondjuk valaki élete végéig kezelésre szorul, ezért is fizetni kell a biztosítónak havi rendszerességgel a fenti három jogcímen felül.
Nagyon fontos, hogy kártérítés a sérült mellett azon családtagjainak is járhat, akiknek a baleset következtében költségeik támadtak, vagy bármilyen módon megváltozott az életük, mert mondjuk napi szinten ápolják a szerettüket. Itt kapcsoljuk össze az elméletet Anna tragédiájával: a gyermekét elvesztő anyának és apának is jár kártérítés, mégpedig úgy is, hogy a lány nem csatolta be magát.
„Jogi nyelven ezt közrehatásnak nevezik, ami azt jelenti, hogy bár a másik jármű vezetője a felelős a közlekedési balesetben, annak a sértettre gyakorolt hatásában ő maga is közre játszhatott” – mondja a Vezessnek Boros Árpád. Az ügyvéd kártérítési ügyekre szakosodott, ő képviselte itt a szülőket.
Kép: police.hu
Ugyan jár pénz közrehatásos ügyekben is, de valamivel kevesebb. Boros Árpád szerint „a biztosítói gyakorlatban jellemzően 10-30 százalékkal csökkentik a kártérítést, ez nem magyarországi sajátosság, így működik Nyugat-Európában is.” Az ügyvédnek folyamatban van egy másik övviseléses esete, ott Ausztriában balesetet szenvedett magyarok esetén azt állítja a helyi rendőrség, hogy nem használták az övet a honfitársaink. Ők esküdnek, hogy anélkül soha el sem indulnak.
„Nem kell megijedni, ha a rendőrség vitatja az övviselésünket, létezik lehetőség a bizonyításra. Itt is orvosszakértői vizsgálatot kértem, ami majd eldönti, kinek van igaza. Más sérüléseket szenved, aki nem csatolja be magát.”
Az ittas sofőr is kaphat pénzt
Más közérthető példák is léteznek a közrehatásra. Minden eset eltérő, és ez abszolút elméleti példa, de kaphat kártérítést az a gyalogos is, aki a számára piros lámpánál lelépett a zebrára, majd elgázolta őt egy zöldön áthaladó személyautó, motor, busz, vagy bármi. Itt ő a baleset kiváltója, ugyanakkor minden járművezetőnek óvatosan, megállásra készen kell a gyalogátkelőt megközelíteni a KRESZ szellemiségének megfelelően.
Ittas járművezető is részesülhet kártérítésben, ha például – Anna esetéhez hasonlóan – nem adják meg neki az elsőbbséget. Közrehathatott a sérüléseiben, hogy alkoholt fogyasztva romlottak a reflexei, és akár emiatt nem reagált időben a másik jármű váratlan felbukkanására.
Mi alapján számol a biztosító?
A kártérítést elindító és lebonyolító ügyvéd – bármennyire is furcsán hat – lépésről lépésre számszerűsíti a szülők veszteségét a temetés költségeitől a feldolgozhatatlan lelki traumán át odáig, hogy az áldozat előtt állt az élet, házasság, gyerekek, karrier. Még azt is felvette a kárigénybe ebben az esetben, hogy a szülők életük végéig gondozzák elvesztett gyermekük sírját.
Aztán olykor jön a birkózás a biztosítóval, amíg a károsultak el nem fogadják az ajánlatot, ami rendszerint kevesebb az igénynél, ráadásul itt volt közrehatás. Ha becsatolja magát a diák, könnyen lehet, hogy ma is élne.
A kártérítési ügyek jellemzően nem egyik napról a másikra zárulnak le, itt több mint egy évvel a tragikus baleset után 9,5 millió forintot utaltak a gyászoló szülőknek.
Tanuld meg, hogy ilyen helyzetben nincs elsőbbséged!
Bár szakértők szerint a közlekedésbiztonság helyzete egyes területeken javulni látszik itthon, de van még bőven hova fejlődni.
