Az óceánjáró és tengerjáró hajók virágkorukat élik: az Egyesült Államokban a tengeri utazások sosem voltak ennyire népszerűek. Az AAA (Amerikai Autószövetség) adatai szerint 2025 már a harmadik egymást követő év lesz, amikor rekordot döntenek a jegyeladások, 2026 pedig még ennél is erősebbnek ígérkezik. De Európában is egyre népszerűbbek az ilyen utak.
A Royal Caribbean 2024-ben vízre bocsátotta a világ legnagyobb hajóját, az Icon of the Seas-t, amely több mint 365 méter hosszú, közel 250 ezer tonnás, és csaknem 8 ezer embert tud szállítani – személyzettel együtt.
De ha egyre több és egyre nagyobb ilyen hajók épülnek, joggal merül fel a kérdés, mi lesz velük, amikor nyugdíjba vonulnak?
Hajótemetők
Korábban sok hajót egyszerűen magára hagytak – sőt, bizonyos országokban, például Mauritániában, pénzért cserébe bárki lerakhatta rozsdás ócskavasát a Nouadhibou-öbölben. Az utóbbi évtizedekben azonban a környezetvédelmi előírások és az újrahasznosítási szempontok miatt megváltozott a gyakorlat:
a régi hajókat bontótelepekre viszik, hogy alkatrészeiket újrahasznosítsák.
Hajóroncs a Nouadhibou-öbölben. Forrás: Getty Images
A világ legnagyobb hajóbontója az indiai Alangban található, az Arab-tenger partján – ide kerül a világ leselejtezett hajóinak fele. A folyamat azonban nem veszélytelen: a „ship-breaking”, vagyis hajóbontás veszélyes, alulfizetett munka, ahol még mindig előfordul, hogy gyerekek dolgoznak, minimális biztonsági felszereléssel – írja a Jalopnik.
Galéria: a bangladesi hajótemető
Hogyan zajlik egy hajó bontása?
A modern, fejlettebb bontóüzemekben a folyamat szigorú előírásokhoz kötött. Először felmérik, hol találhatók veszélyes anyagok, majd ezeket biztonságosan eltávolítják. Ezután jön a gépalkatrészek, láncok és csövek kiszerelése. Amikor a hajó már „csupasz”, azaz csak a fémszerkezet marad, leégetik a festékréteget és megkezdődik a vágás, hogy a fém újrahasznosítható legyen.
A valóság azonban sokszor messze áll ettől. India, Pakisztán és Banglades kezeli a világ selejtezett hajóinak nagy részét – amit többnyire kézi szerszámokkal, védőfelszerelés nélkül bontanak szét, miközben a mérgező anyagok gyakran a vízbe kerülnek.
De nem minden hajó lesz a lángvágók martaléka. Néhány legendás óceánjáró új életet kap, akár a természet, akár a turizmus szolgálatában.
A híres SS United States óceánjárót például – amely 1951-ben indult útjára, és máig tartja az Atlanti-óceán leggyorsabb átkelésének rekordját – 2025-ben Alabamába vontatták, hogy elsüllyesztésre előkészítsék, így a világ legnagyobb mesterséges zátonyaként fog szolgálni.
Más ikonikus hajók, mint a Queen Mary vagy a Queen Elizabeth II, új funkciót kaptak: előbbi Kaliforniában üzemel hotelként és múzeumként, míg utóbbi Dubajban üzemel úszó szállodaként.
A 81 000 tonnás Queen Mary. Forrás: Getty Images
A jövő hajóvárosai?
A fenntarthatóság és az ingatlanárak drágulása miatt egyre többen gondolkodnak azon, hogy a nyugdíjazott hajókat lakóhelyként hasznosítsák újra. Abe Desooky építész például azt javasolja, hogy a leselejtezett tengerjárókat alakítsák át megfizethető lakóhajókká.
„Ahogy közeledünk a klímaváltozás és a környezeti válság időszakához, az olyan városoknak, mint például Miami, el kell kezdeniük szokatlan megoldásokban gondolkodni”
– mondta a Business Insidernek.
Egy biztos: akár bontás, akár újjászületés vár ezekre az óriásokra, az óceánjáró hajók nem tűnnek el nyomtalanul.
Ha pedig a világ jelenleg legnagyobb óceánjárójáról olvasnál, az alábbi cikket ajánljuk:
