A Hyundai kora ősszel jelentette be, hogy két éven belül egy új hajtáslánc-opcióval pővíti portfólióját: megjelennek kínálatában a hatótávolság-növelő áramfejlesztővel szerelt elektromos járművek (EREV.) Hasonló fejlesztésre készülnek a Stellantis észak-amerikai márkái (Jeep és RAM), valamint a BMW és a Volvo is – ez utóbbi egyébként már 2011-ben bemutatta egy ilyen rendszer vázlatát.
Kínában eközben a rendszer már a mindennapok része. A BYD, az Xpend és a Nio is kínál EREV modelleket, akárcsak a Leapmotor (Stellantis.) Mindnél nagyobb azonban ezen a téren a Li Auto, amely jelenleg még nincs jelen Európában, ám ez változhat, ha Európa is rákap a hatótávolság-növelők ízére – márpedig erre nagy az esély.
Az EREV (extended range EV) vagy REEV (range extender EV) betűszóval egyaránt jelölt technológia lényege, hogy a tisztán elektromos hajtásláncba becsatlakoztatnak egy áramfejlesztőt: egy belső égésű motort, amely nem a kerekeket hajtja, hanem egy generátort, amely tölti az akkumulátort. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a benzinmotor állandóan optimális üzemi tartományban működjön, minimális fogyasztással, zajjal és rezgéssel, miközben a hajtásról a villanymotorok gondoskodnak.
Míg a hibridekben a villanymotor segít be a belső égésű erőforrásnak, a hatótávolság-növelős járművek alapvetően villanyautók, amelyekben a benzinmotor tölt be segédszerepet. Ahogy tehát a full hibridek elindították az elektromos átállást, az EREV járművek lehetnek a transzformáció utolsó köztes lépcsőfokai.
Az EREV technológiák térnyerésében fontos szerephez juthatnak olyan, erre a területre szakosodott beszállítók, mint a DeepDrive. A BMW és a Volkswagen-csoport által egyaránt támogatott start-up vállalkozás jelenleg a világ tíz legnagyobb autógyártójából nyolccal dolgozik együtt, méghozzá nem kísérleti, hanem sorozatgyártású technológiákon.
A vállalat a közelmúltban mutatott be egy különösen kompakt, dupla forgórészes generátort, amelyet kifejezetten EREV járművekhez fejlesztettek ki. A főtengelyre közvetlenül erősíthető egység indítómotorként is szolgál, valamint a rezgéscsillapításban is szerepet vállal.
DeepDrive dupla forgórészes villanymotor
Az ehhez hasonló, kulcsrakészen szállított megoldások számos olyan autógyártónak nyújthatnak mentőövet, akik az elmúlt években hatalmas energiát fordítottak elektromos járművek fejlesztésére, ám mostanra kihullott alóluk a piac. Ez részben a kormányzati támogatás részleges vagy teljes megszűnése miatt következett be, részben pedig azért, mert a töltő infrastruktúra továbbra sem fejlődik olyan mértékben, ami támogatná a villanyautók gondtalan használatát hosszabb távolságokon.
A hatótávolság-növelő egyébként egyáltalán nem új elképzelés: az első ilyen járművet 1901-ben építette meg Ferdinand Porsche és Jacob Lohner, ezt követően több mint egy évszázadra feledésbe merült a rendszer. 2012-ben a Chevrolet Volt (Opel Ampera) hozta vissza a gyártásba, de ugyanezt az elvet alkalmazta a BMW i3, a Mazda MX-30 és a Nissan e-Power hajtáslánca.
Nem biztos, hogy újabb technológiák kellenek a villanyautók népszerűbbé tételéhez – néha az a jobb, ha kevesebb van belőlük:
