Az autógyártás nagy seregszemléi a teljes globális ipar részvételével fémjelzett nagy autószalonok voltak az elmúlt 125 évben. A XX. század hajnalán születtek, és az autózással együtt üstökösként tündököltek. Egyre nagyobb, grandiózusabb rendezvények voltak: Detroit, Tokio, Genf, Párizs, illetve a váltótársa, Berlin, majd Frankfurt volt a legfontosabb.
Most a Müncheni Autószalon apropóján visszatekintünk a dicsőséges múltra, és az Arcanum Újságok archívumában fellelt hazai sajtóhíreken keresztül idézzük meg a nagy szalonok történetét.
Párizs 1898-ban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az esemény óriási érdeklődést váltott ki: mintegy 140 ezer látogató csodálta meg a 232 kiállító járműveit az első Párizsi Autószalonon. A korai autók izgalma gyorsan terjedt – 1902-ben már 230 ezres közönséget vonzottak az automobilok Párizsban.
“Ember ember hátán tolong, a bámulat és az elragadtatás a világ minden nyelvén kifejezésre jut; franciák, angolok, spanyolok, németek és feltűnően sok magyar sodortatja magát végig a „Grand Palais“-n. Szóval: idegenforgalom. Természetes, hogy a rendezők mindent megtettek a várható óriási, internacionális közönség fogadására: egyedül a „Grand Palais“ díszítésére 400.000 frankot költöttek.” – írta a Pesti Hírlap 1905-ben.
Az évek során az esemény egyre csak nőtt, 1933-ban, az I. világháború után is visszatért az autószalon.
“A párizsi Grand Palais hatalmas csarnokaiban ad találkozót egymásnak minden évben a világ legtöbb valamirevaló automobilgyára és mindazok a vállalatok, üzemek, gyárak, amelyeknek csak valami köze is van az automobilhoz, hogy bemutassa legújabb modelljeit, mint az elmúlt év munkásságának eredményét.
A több mint ezer kiállító és közel egy millió látogató, aki a nem egészen két hetes időtartam alatt a kiállításon megfordult, magában is jellemzi a kiállítás hatalmas méreteit és fontosságát.” – Technika, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)
A Grand Palais adta a helyszínt Párizsban (1928) (Fotó: Gamma-Keystone via Getty Images)
A Párizsi Autószalon mindig a legfrissebb technikai újdonságokat mutatták be, az 1930-as évek slágere az aerodinamikus karosszéria, és az ultramodern automata váltó volt az Auto és motorújság szerint: “Technikai szempontból kevés a jegyeznivaló. Az aerodinamikus formák folytatódnak, a karoszszériák mindinkább szélesebbé válnak, a súlypont lejjebb kerül. Gyakran rádió van a kocsikba szerelve. Egynéhány szenzációs automatikus sebességváltó kelt közfeltűnést. De milyen messzire vagyunk még ezeknek a komplikált szerkezeteknek a gyakorlati alkalmazásától!”
Párizs testvére Berlin/Frankfurt
Vele szinte egy időben született ikertestvére az első IAA, avagy Internationale Automobil Ausstellung 1897. szeptember 30-án. Igaz Frakfurt eredetileg Berlin volt, a seregszemlének a német főváros adott otthont, kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen 1951-ig. Az első IAA-n a Benz és a Daimler adta a kiállítók felét, az elegáns Bristol Hotelben jól elfért a négy cég összesen nyolc motorizált hintója.
1930 – nyüzsgő tömeg Párizsban (Fotó: Keystone-France/Gamma-Keystone via Getty Images)
Svájc néhány év késéssel kapcsolódott be a sorozatba: az első Genfi Autószalont 1905-ben rendezték meg. Ez akkor merész vállalkozásnak számított, hiszen a századforduló idején alig néhány száz autó futott a svájci utakon.
Az indulás után azonban a Genfi Szalon fejlődése megtorpant: 1908 és 1923 között – részben gazdasági nehézségek miatt – szünetelt a rendezvény. Csak az 1924-es újraindulás hozta meg a fellendülést Genfben, amikor a nemzetközi szervezetek jelenléte (pl. a frissen alapított Nemzetek Szövetségének genfi központja) is növelte a város rangját.
Svájc autóipar nélküli, semleges területként ideális platform lett minden autógyártó számára, ahol egyenlő feltételekkel mutatkozhattak be. Ennek köszönhetően az 59 kiállítós első genfi seregszemléből mára 260 kiállítós nemzetközi mustra nőtt – a helyszínéül szolgáló Palexpo vásárközpont időközben megduplázódott.
Fénykor: milliós tömegek és világpremierek
A Párizsi Autószalon már a 20. század közepére óriási tömegeket vonzott. 1954-ben először lépte át az éves látogatószám az egymilliót Párizsban. A háború utáni autóbumm időszakában a párizsi Grand Palais csarnokai zsúfolásig teltek, és a kiállítás a legnagyobb presztízsű autós események közé emelkedett.
Mindig tömegeket vonzott Párizs, ez csak a 2020-as évekre változott meg. (1955 – Keystone-France/Gamma-Rapho via Getty Images)
“Emberek tömege hullámzik, kavarog a kocsik körül. Beülnek a volánok mögé, kipróbálják az üléseket, felnyitjáka motorházak fedelét, szemlélik, kritizálják a motort, majdfelvilágosítást és prospektust kérnek.
Első pillanatban szembe ötlött, hogy a kiállított gépkocsiktöbbsége már kisautó, és kimondottan nagykocsival úgyszólván kizárólag az amerikai gyáraknál találkozunk. Bár tudjuk, hogy ezeknél is szűkítik a méreteket. A párizsiutca azonban mindjárt magyarázattal szolgálarra is, miért nem kedvelik a nagykocsit.” – Auto-motor. 1959
A Genfi Autószalon is jelentős nemzetközi fórummá vált: a második világháború után újraindulva a svájci semlegesség okán minden nagy gyártó jelen volt, és Genf egyre fontosabb premierhelyszín lett.
Az évtizedek során számtalan legendás modell debütált itt, például Jaguar E-Type, Lamborghini Countach LP500 vagy Ferrari LaFerrari – hogy csak néhányat említsünk a történelem során Genfben először leleplezett ikonok közül.
Lenyűgöző helyszín volt a Párizsi Grand Palais 1955 ( Keystone-France/Gamma-Rapho via Getty Images)
1968-ban már a 70. Párizsi Autószalonról tudósítottak a magyar újságírók:
“Egy kis sétára hívom meg önöket az 55. Párizsi Autószalonóriási csarnokába, ahol a világ minden számottevő autógyára kiállította kocsijainak mintapéldányait. A jubileumi kiállításon 23 országból 1300 cég jelent meg. E cégek többsége azonban autóalkatrészek és karbantartási eszközök készítésével, valamint kerékpár- és motorkerékpár-gyártással foglalkozik. Az idén ugyanis az autókiállítás egybeesik a kétévenként megrendezésre kerülő kerékpár- és motorkerékpár-kiállítással. A jelenlevő autógyárak „mindössze” 110 autómárkát képviselnek.” – Autó-Motor, 1968. július-december
Jaguar XJS az 1975-ös szalonon (Fotó: Gilbert UZAN/Gamma-Rapho via Getty Images)
Törést hozott az olajválság
Az autóipar folyamatos változásai a nagy autószalonokat sem kímélték. 1977-ben a Párizsi Autószalon először maradt el gazdasági okokból, az olajválság utóhatásai miatt. Ezt követően a párizsi rendezvényt a korábbi éves gyakoriság helyett 1978-tól kétévente tartották meg, általában ősz elején.
Genf ezzel szemben kitartott az évenkénti megrendezés mellett – a semleges svájci szalon évtizedeken át minden tavasszal nyitotta meg a szezont, így vált „az év első európai autós seregszemléjévé”.
“Március 11 és 21 között kerül megrendezésre a 41. nemzetközi genfi autószalon. A takarékossági okok miatt elmaradt frankfurti autószalon és a párizsi autószalon megrendezésének kétségessége csak növeli a genfi autószalon jelentőségét. Az autószalonon 17 400 négyzetméternyi területen, tizenkét ország 68 gyártó cége mutatja autóbetermékeit. A kiállítók között első helyen Anglia áll. Utána Olaszország, majd a Német Szövetségi Köztársaság következik.” – írta a Pest Megyi Hírlap, 1971. március
Tömeg a Citroen DS-19 bemutatóján (Fotó: Keystone/Getty Images)
A felívelés folytatódik
A 20. század végére mindkét autószalon elérte csúcspontját. 2000-ben a Párizsi Autószalon rekordot döntött 1 436 351 fizető látogatóval, amivel a világ legnagyobb autókiállítása lett – megelőzve a rivális frankfurti, genfi, detroiti, tokiói seregszemléket is.
“Hatalmas közönségsikert aratott, s rekordszámú látogatót vonzott az idei Párizsi Autószalon, melyet tíz nap alatt egymillió-kétszázötvenezer fizető érdeklődő keresett fel a vasárnap esti zárásig. Eddig a rekordot az 1996-os esztendő hozta, amikor 1,118 millióan látogatták meg a Párizsi Autószalont.
Idén (2000-ben) a hét végén olyan nagy volt az érdeklődés, hogy órákra le is kellett állítani a beléptetéseket. A fokozott érdeklődés egyébként nem korlátozódott a franciákra, igen sok külföldi is felkereste a kiállítást. A szervezők szerint 70 országból 7500 újságíró, tévé- és rádióriporter is érkezett.
A 100. Párizsi Autószalon (Fotó: Frederic Pitchal/Sygma/Sygma via Getty Images)
A legközelebbi Párizsi Autószalona szokásos két év múlva, azaz 2000 októberében nyitja meg ismét kapuit. A kiállításhoz kapcsolódva jelentette be hétfőn a Peugeot-cég, hogy az egykori közkedvelt 205-ös modell korszerű, igen tetszetős utódjára alig négy hét alatt több mint 100 ezer megrendelést kapott Nyugat-, Közép- és Kelet-Európából.” – Hajdú-Bihari Napló, 1998. október
Genf méreteinél fogva kisebb közönséget vonzott, de így is évi félmillió feletti nézőszámot produkált a fénykorban. 2019-ben, az utolsó teljes évében 602 000 látogató fordult meg a genfi Palexpo csarnokaiban, a világ összes fontos autómárkája képviseltette magát, és tízezer újságíró tudósított a helyszínről.
Ezek a számok jól mutatják, milyen meghatározó esemény volt a Genfi Autószalon is: a 2000-es évek elejére a Genfet gyakran Európa legrangosabb autószalonjaként emlegették, ahol mintegy 120 autógyártó állított ki és évi 600 000 néző tolongott a standok között.
2004, amikor még milliók látogatták a szalont (Fotó: Pascal Le Segretain/Getty Images)
Mindeközben Párizs tovább őrizte vezető helyét a látogatók számában, kétévente több mint egymillió autórajongót vonzva a Porte de Versailles kiállítási központba.
A 21. század elején tehát mindkét szalon virágzott: a gyártók ezeket az eseményeket időzítették világpremierekhez, a média figyelme óriási volt, a közönség pedig hömpölygött a luxusautók és forradalmi tanulmányok körül.
Változó idők, digitális kihívások
A 2000-es években azonban újabb kihívások jelentek meg. Az internet és a digitális média térnyerésével már nem tudtak akkora titkot csinálni a premier újdonságokból, mint régen, hiszen a bejelentések előtt kiszivárgott fotók és információk járták be a világot. A világháló korában kétségtelenül vesztett a súlyából mind a genfi, mind a párizsi seregszemle – maga a formátum kezdett elavulni.
Az autógyártók stratégiát váltottak: egyre inkább a saját online bemutatóikra, speciális márkarendezvényeikre vagy alternatív kiállításokra fókuszáltak. Számos nagy márka kezdte kihagyni a hagyományos szalonokat. Már a 2010-es évek végén feltűnt, hogy bizonyos gyártók távol maradnak egy-egy európai kiállítástól – ami korábban elképzelhetetlen lett volna.
Ezzel párhuzamosan új szereplők használták ki a helyet: a kínai autógyártók jelentek meg nagy számban, különösen az elektromos autózásra koncentráló modelljeikkel. Míg korábban Párizs és Genf presztízskérdés volt a nyugati autóóriásoknak, a 2020-as évekre már arra kényszerültek a szervezők, hogy kínai márkákkal töltsék meg a csarnokokat.
A szalonok jelentőségének megkopása mögött persze nem csak a digitalizáció áll.
Az utóbbi időben a nagy nyilvános autószalonok presztízsét az is rontotta, hogy az autóipar súlypontja áthelyeződött: Ázsia (különösen Kína) hatalmas piacai és saját kiállításai vonzóbbá váltak, valamint a technológiai kiállítások (pl. a CES Las Vegasban) is konkurenciát teremtettek az autós rendezvényeknek.
Az elmúlt 25 évben a Vezess is rendszeresen a helyszínről tudósított a nagy európai autókiállításokról, a kép 2008-ban készült Párizsban
Emellett anyagi és logisztikai okok is közrejátszottak: egy gigantikus stand felépítése, működtetése és a személyzet odavezénylése óriási költség, amit egyre kevésbé tartottak megtérülő befektetésnek a gyártók – főleg, ha a riválisok is visszalépnek.
A Genfi Autószalon szervezőbizottságának elnöke úgy fogalmazott, hogy a pandémia utáni autópiaci zavarok és a folyamatos iparági átalakulás együttesen „erodálták a nagy európai autóshow-k vonzerejét”
Mindezek a trendek oda vezettek, hogy a 2010-es évek végére mindkét ikonikus kiállítás csillaga halványulni kezdett, és a Covid előtti utolsó években már érezhetően csökkent a szalonok jelentősége.
A koronavírus puszított
A 2020-as év fordulópontot hozott. A világjárvány miatt a tervezett Genfi Autószalon megnyitása előtt alig pár nappal a svájci hatóságok betiltották a tömegrendezvényeket – így az 2020. márciusi genfi szalont az utolsó pillanatban törölni kellett.
Ez precedenst teremtett: egymás után maradtak el a nagy autókiállítások. A 2020-as Párizsi Autószalont sem rendezték meg – a szervezők bejelentették, hogy a pandémiás helyzet miatt szünetet tartanak.
“Bekövetkezett a Genfi Autószalon rendezőinek rémálma, az idén nem lehet megrendezni Európa legfontosabb autókiállítását. A sajtónapokkal hétfőn kezdődött volna a rendezvény, idén azonban üresek maradnak a Palexpo csarnokai.
A koronavírus terjedése miatt a svájci kormány betiltotta az ezer látogatónál többet befogadó rendezvények megrendezését, ebbe a körbe pedig a Genfi Autószalon is beletartozik.
A szervezők hivatalos sajtótájékoztatójukon megerősítették, hogy az idei kiállítás elmarad. Minden eddig eladott jegy árát visszatérítik, a kiállítókat pedig arra kérték, hogy március 7-ig bontsák el standjaikat.” – Vezess.hu
Évtizedek óta ez volt az első alkalom a lemondásra, a járvány elhúzódása miatt 2021-ben és 2022-ben sem térhetett vissza a Genfi Autószalon.
Párizs ugyanakkor 2022 őszén megpróbálkozott a visszatéréssel: négy év kihagyás után, erősen megkurtított formában, de megrendezték a Mondial de l’Automobile 2022 kiállítást. Az eredmény felemás volt.
Mintegy 400 000-en voltak kíváncsiak a 2022-es párizsi szalonra, ami alig a harmada-negyede a korábbi milliós csúcsoknak. A nagy nemzetközi gyártók közül több hiányzott, a bemutatott újdonságok fókuszában pedig szinte kizárólag a villanyautók álltak.
Bár a francia márkák – élükön a Renault-val és a Peugeot-val – hazai pályán erősítették a jelenlétet, a hangulat már nem idézte a régi idők autószalonjait. Ennek ellenére 2022 után 2024-ben ismét megrendezték a Párizsi Autószalont (ekkor már Paris Automotive Week néven, a mobilitás szélesebb kontextusát is bevonva). A 2024. októberi esemény a párizsi kiállítás 90. évfordulóját ünnepelte, és a beszámolók szerint több nagy gyártót sikerült visszacsábítani – de így is jóval szerényebb volumennel zajlott le, mint a korábbi évtizedekben,
Genfben sajnos nem sikerült hasonló feltámadást produkálni. A 2020-as és az azt követő évek kihagyása olyan anyagi és bizalmi válságot idézett elő, amiből a svájci szervezők nem tudtak talpra állni.
“Gyakorlatilag kongott az ürességtől az idei Genfi Autószalon, pedig öt év után, vagyis a koronavírus-járvány 2020-as megjelenése óta először rendezték meg. Az eredeti elképzelések szerint már készültek a jövő évi kiállításra, azonban a szervezők – látva, hogy a gyártók részéről teljesen érdektelenné vált – úgy döntöttek, többé nem rendezik meg a szebb napokat is látott eseményt.”
Többször próbálták feléleszteni a régi szalonok hangulatát, de a várt áttörés és érdeklődés elmaradt, így 2024 májusában bejelentették, hogy a Genfi Nemzetközi Autószalon jelenlegi formájában véget ér, a rendező alapítványt felszámolják.
A jelen: Párizs és München váltótársak
Úgy tűnik szép lassan, szerényebb formában, kisebb számban visszatérnek az autós kiállítások.. Párizs újra felvette a ritmust, Frankfurt szerepét pedig München vette át, ahol kevesebb résztvevővel, de megújult koncepcióval indult újra a kiállítások kora 2023-ban.
Idén több komoly világpremier várható, amelyekről természetesen a Vezess stábja a helyszínen szerez exkluzív, egyedi információkat.
