„38 ezer forint lesz” – mondja a telefonban a férfihang, amikor az autóm jellemzőinek az ismertetése után időpontot kaptam a szerdai műszaki vizsgára. Emlékszem, hogy volt némi kormányzati áremelés, de nem ekkora. Legutóbb huszonezret fizettem két éve.
Végül nem ennyi szerepelt a számlán szerda délelőtt, hanem több. Mint kiderült, még így is jól jártam.
Illusztráció (Kép: MTI)
A 15 éves Swift és Astra díja több, vagy a 6 éves Mercedesé?
Több száz autót éget a nap körülöttem a hatalmas telephelyen. Szlovák rendszámos BMW-k egymás mellett, NER-es építőipari cég matricáját viselő BYD, I rendszámos luxusautó, GreenGO-s és limós kölcsönautók, és sok rom, a tetejükön hónapos madárszarral. Először azt sem tudom, ez most egy használtautó-kereskedés, gigantikus szerelőműhely vagy műszaki vizsgaállomás. Leparkolok, megszólítanak, én műszakira jöttem.
Ránézésre a legnagyobb csarnokban szűken elférne a Puskás Aréna gyepszőnyege, a tőle 20 méterre húzódó kisebben is hét járműállást számolok, és még hátul is látok egy közepes műhelyt. Ekkora szerelőműhely/kasztnis/fényező/vizsgaállomás/használtautó-kereskedős kombót még nem láttam. Hamarosan arra a következtetésre jutok, hogy éppen a mérete miatt fizettem annyit, amennyit.
26 700 forint. Ez még nem az én számlám, hamarosan azt is bemásolom ide. Ez az az elméleti minimum összeg Temesvári Ferencné, a Magyar Vizsgálóállomások és Vizsgabiztosok Szakmai Testületének (MVVSZ) elnöke szerint „ami alatt sehol nem vizsgáztathatnak”. A saját műszakim után csörgettem meg őt, és azt kérdeztem elsőként, mennyi lehet a legkedvezőbb díj ma az országban, amennyiért „a magyar átlagautót”, egy 15 éves Suzuki Swiftet vagy egy ugyanilyen korú Opel Astrát le lehet vizsgáztatni.
Az értékéhez képest magas a díj
Ez ugyan az elméleti minimum, ami „a közlekedési minisztérium díjából és a hatósági árból” tevődik össze, de az MVVSZ vezetője szerint ennyiért sehol nem fogok találni. A 15 600 forintos hatósági árhoz ugyanis a vizsgaállomások rendszerint hozzáadnak egy saját maguk által meghatározott összeget az előzetes átvizsgálásért. Találomra megnéztünk vagy nyolc árlistát budapesti állomástól egészen kistelepülési műhelyig, és mindenütt ott virított a személyautó műszakiztatásáért általuk elkért végösszegben.
„Egy 15 éves Swiftnél vagy Astránál különösen indokolt az előzetes vizsgálat, ha már az ablaktörlő nem működik tökéletesen, azért is meg kell buktatni az autót” – mondja Temesvári Ferencné. Vagyis az olcsóbb (=idősebb) autóknál még több energiát fektetnek elvileg a járművek átnézésébe, a fiatalabb, drágább autók tulajdonosai könnyebben megúszhatják kisebb összegből.
Mennyi az országos átlagösszeg ma egy személyautó műszakiztatásáért? „40-50 ezer forint között. A legtöbb helyen ennyit kérnek” – válaszolja Temesvári Ferencné. Rákérdeztünk egy 6 éves Mercedes műszakijára egy budapesti állomáson, 40 ezer forint alatti összeget mondtak. Kevesebbet, mint ami a 15 éves Suzuki vagy Opel átlagdíja.
Kevésbé kell vizsgálni, mint egy dupla ilyen idős, egyszerűbb autót?
Rossz bőrben
„Katasztrofális, katasztrofális” – feleli kétszer is az MVVSZ elnöke kérdésünkre, amiben a hazai autópark állapotát fírtatjuk, aki 25 éve maga is működtet vizsgaállomást, manapság is napi 25-30 személyautót ellenőrizve, rengeteg a tapasztalata.
„Mivel egyre magasabb a gépjárműpark életkora, ezért is súlyosbodik a probléma. Régebben rendszeresen szerelőhöz hordták az autóikat az emberek. Aztán később már csak a műszaki előtt nézették át, de az is jó volt, mert a vizsgára rendben voltak a kocsik. Manapság se szerelő, se átnézetés, sokszor rendkívül rossz állapotban érkeznek az idősebb gépjárművek műszakira. Nincs pénze az embereknek, szinte könyörögni kell, hogy a jármű átvizsgálása után feltárt hibákat megjavíttassák a műszaki vizsgára és ne kelljen a gépjárművet megbuktatni” – mondja Temesvári Ferencné.
Illusztráció (Kép: MTI)
A mintegy 1400 hazai független vizsgálóállomást képviselő legnagyobb érdekképviselet elnöke hosszan sorolja, miért kényszerülnek kéretlenül is pluszvizsgálatot végrehajtani, emiatt pluszösszeget elkérni az autósoktól. „A 26 700 forintból 11 700 marad a műszakiztató műhelynél, ami rezsióradíjnak is kevés, hiszen a technológia ideje 45-60 perc egy vizsgának. Nagyon drága gépparkkal dolgozunk, amit hitelesíttetni kell, karban kell tartani, borzasztóan megdrágult az energia, a munkaerő.”
Hogyan lehet ilyen amatőr hibát elkövetni?
Mielőtt megvásároltam volna a jelenlegi autómat, természetesen megnéztem a kinézett példányok mindegyikének az adatlapját a Járműszolgáltatási Platformon (JSZP). A 2019-ben indult adatbázist éppen azért hozta létre a kormányzat, hogy visszakereshető legyen a használt autót vásárlók számára a szimpatikus autók múltjának egy része. Például, hogy mennyi kilométer volt az órájukban a korábbi műszaki vizsgák alkalmával, amit rögzítenek a biztosok.
Erről még grafikon is látható, márpedig olykor ilyen ijesztő beeséseket is látni. Ez itt elsőre úgy tűnik, mintha 2021-ben visszatekerték volna az adott jármű óráját 60 ezerről 20 ezerre. Szerencsére nemcsak rögzítik, hanem le is fotózzák az óraállást a biztosok, márpedig ebben a konkrét esetben fent van a mai napig a JSZP-n, hogy a napi kilométer-számlálót fotózta le, annak az adatát töltötte fel a rendszerbe a kocsit vizsgáztató ember. A saját fotója igazolja a hibáját, egyúttal bizonyítja, hogy nincs visszatekerés.
Itt az én számlám
A szerdán műszakiztatott saját autóm sokkal közelebb áll a fenti képen látható Mercedeshez, mint egy 15 éves Suzukihoz. Végül 38 900 forintot fizettem a vizsgáért, 35 perc telt el a kulcs, a forgalmi és a személyim átadásától a bankkártya lehúzásáig. Eleinte sokalltam a telefonban elhangzó 38 ezret, az MVVSZ elnöke által 40-50 ezer forint közé besorolt díjak ismeretében végül kiderült, hogy még ennek az összegnek kellene örülnöm. Pláne úgy, hogy lehet ez akár 55 ezer forint is, ha például összkerekes a személyautó.
Az én számlámnál ezeket az összegeket számolta fel a gigabázis, most úgy gondolom, a sok lábon állásuk miatt tudnak átlag alatti díjakkal dolgozni.
Hol olcsóbb?
A szervizek óradíjait bemutató kétrészes nagy cikkünkből korábban kiderült, hogy egyazon márkán belül is jelentős árkülönbségeket találni földrajzilag a szerelések, javítások díjai között. Vajon a műszaki vizsga Vidéken olcsóbb vagy Budapesten? Községben vagy megyeszékhelyen?
Megkérdeztem erről Temesvári Ferencnét, majd némi gondolkodás után azt a választ adja, hogy ebben szerinte nincs különbség. Annyira sok a költség, és annyira kicsi szerinte a haszon a műszakin, hogy mindenhol közel azonos árakat találni.
Mennyi autó bukik meg a műszakin?
Tavaly kikértük az illetékes minisztériumtól a sikertelen vizsgák számát és arányát. Megnézve az elmúlt évtized bukásait, két kérdés egyből adódik. Az első: a közlekedés biztonsága felől közelítve sok vagy kevés a 3-3,4 százaléknyi bukás, ami jellemző volt?
Ez a 3-3,4 százaléknyi bukás konkrétan azt jelenti, hogy nagyjából minden 30-ik személyautó alkalmatlan a forgalomban való közlekedésre. Nem az éppen az útjainkon közlekedők között veszélyes ennyi, hanem a műszaki vizsgára elvitt személyautók között. A realtime forgalomban sanszosan ennél rosszabb az arány.
A másik feltűnő jelenség, hogy 2020-ról 2021-re több mint 50 százalékkal megugrott a sikertelen vizsgák aránya, és azóta is ezen a szinten van. Ha rákeresünk az évre és a műszaki vizsga kifejezésre, a Mozaik utcai botrány ugrik elő. Amiben halomnyi pénzt fotóztak a rendőrök.
Három jellemző műszaki hibát is megnevezett kérésünkre a minisztérium a sikertelen vizsgák okaként. Első helyen a korróziót, aztán a rossz fékeket, majd a nem megfelelő világítást.
A műszaki vizsgálatot szabályozó KöHÉM-rendelet az ellenőrzés kötelező elemein felül ugyan nem ír elő állapotfelmérést, a jogszabály 5. számú mellékletében ugyanakkor szerepelnek „kisebb”, bukást nem jelentő hibák. Ezek közül a minisztérium információi szerint egyiket sem lehet kiemelni gyakori hibaként a hazai műszakikon, „bármelyik előfordulhat”.
