A kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején még volt marketingértéke a globális piacra forgatott, tévécsatornáknak szánt reklámoknak. Ez volt a fő kommunikációs csatorna, és a pocsék, idegesítő, agyrágó félpercesek között akadtak emlékezetes darabok.
Ezeknél teret engedtek a kreatív alkotóknak, akik nem okoztak csalódást. Ilyen például a legendás BMW kisfilm sorozata, a „The Hire” ami nyolc rövid történetet mesélt el, a kor legnagyobb rendezőit megbízva a munkával.
Ugyanebben az időszakban született a Shell és a Forma-1-es Ferrari csapat által összehozott „repülős újratankolás„, amit szintén szívesen néztünk a katódsugárcsöves, ma már aprónak számító képernyők előtt.
Napjainkban már nincs tere, piaca az ilyen jellegű alkotásoknak. 2026-ban olyan tempóban ömlik ránk az emberi és gépi gyártású vizuális tartalom, hogy nagy eséllyel nem lenne kifutása, nem lenne esélye megvillani egy nagyobb ívű, csak a kihívás kedvéért készített látványos mozgóképnek.
Szerencsére mindez nem érdekelte a Porsche kreatívjait, akik megidézték ezt a hőskort egy teljesen felesleges, értelmetlen, ámde annál látványosabb „mutatvánnyal”.




Fogták a valaha volt legerősebb gyári típust, a friss, elektromos Porsche Cayenne Turbo csúcsverzióját, és randira küldték a legnagyobb szárnyfesztávval rendelkező óriásrepülővel. Párja a Stratolaunch Roc különleges, két törzssel rendelkező, hat hajtóműves nehéz szállító repülőgép, amelyet hordozórakéták 11 ezer m-ről történő indítására fejlesztettek ki.
Különlegessége, hogy hasznos terhét a két törzset összekötő szárnyprofilra függesztve emeli a felhők közé, ezért van extrém nagy, 117 méteres szárnyfesztávolsága. Nevét az ősi arab-perzsa mitológia egyik misztikus lényéről kapta: Roc (Rukh) a legenda szerint akkora volt, hogy egész elefántokat tudott felkapni, a tengerészeket viszont az Ezeregyéjszaka meséinek egyik fejezete szerint biztonságban kísérte haza.
A Porsche szerint ennek különlegességéhez méltó az új Cayenne Turbo, aminek maximális teljesítménye normál üzemmódban 630 kW (857 LE), de az előzés gombot megnyomva 10 másodpercen át 760 kW (1033 LE) áll rendelkezésre. Ennél is többet szabadít fel a rajtautomatika: az ekkor ébredő 850 kW (1156 LE) és 1500 Nm bevetésekor 2,5 másodperc is elég a 0‒100 km/óra gyorsulásra, a 0‒200-as sprintet 7,4 mp alatt tudja le az autó.
A Roc felszállási sebessége valahol 260 km/óra környékén van, ami pont a Cayenne csúcssebessége. Tehát pont felszállás közben tudnak egymásnak búcsút inteni, ha mindketten nekirugaszkodnak a kifutópályának.
Ilyet sokszor láttunk már: gyorsulási verseny autó és repülő között, az aktuális mutatványnál azonban van némi csavar. A két gép ugyanis nem egymás mellett, hanem jószerével egymás alatt vágott neki a Mojave Légi- és Űrkikötő aszfaltcsíkjának.
Ezért lett trükkös, és valóban látványos a reklámfilm: Patrick Long amerikai autóversenyzőnek követnie kellett a repülőgép tempóját, és folyamatosan a két törzs közötti védett területen maradni, ahol nem okozott kockázatot a hat hajtóműből kiáramló pokoli erős légáram. A gép lassan indul, de utána a tömeg belendülésével szó szerint szárnyalni kezd, ezt kellett lekövetni, ami azért nem volt lehetetlen a gázpedál érintésére kegyetlen lendülettel reagáló Cayenne Turbo számára.
Így most már minden potenciális vásárló tudja, hogy a Cayenne képes lenne lépést tartani a világ legnagyobb repülőjével felszállás közben.





