Egy videós közelről mutatta meg az Arizonában található gigantikus repülőgéptelepet, ahol több száz magára hagyott gép – köztük Boeing 747-esek – pihen, és kiderítette, miért szigorúan korlátozott a fotózás.
Ez az egyszerű szabály számos hasonló telephelyre érvényes, a hátterében álló ok azonban sokkal kevésbé baljós, mint azt az ember elsőre gondolná. Az aktuális helyszín neve: Pinal Airpark.
Az arizonai Maranában fekvő Pinal Airpark egy hatalmas roncstelep, ahol a világ minden tájáról érkező, nyugdíjazott repülőgépek százait tárolják és bontják darabjaira. Arizonában és más sivatagos államokban több hasonló géptemető is működik, mivel az ottani rendkívül száraz éghajlat jelentősen lassítja a fémből készült szerkezetek korrózióját.
A Pinal Airpark egészen pontosan 610 hektáron terül el, és 577 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. A létesítmény egyetlen, 12/30-as azonosítójú aszfaltozott kifutópályával rendelkezik, amely 2088 méter hosszú és 46 méter széles.
A területhez tartozó Silverbell katonai helikopterbázis (Silverbell Army Heliport) négy leszállópályát foglal magába: ebből három 30×30 méteres, míg a negyedik egy méretesebb, 50×50 méteres aszfaltcsík.
Fotó: Christian Petersen/Getty Images
Rengeteg különböző gép pihen itt, köztük olyan Boeing 747-esek is, amelyek korábban a Cathay Pacific, a Delta Air Lines vagy épp a japán ANA színeiben repültek. Emellett a közelmúltban megszűnt Spirit Airlines számos Airbus és Boeing modellje is itt parkol.
Nincsenek itt 51-es körzetbe illő titkok, és a repülők szinte kivétel nélkül polgári utasszállítók, a fényképkészítés mégis általában szigorúan tilos, vagy legalábbis szorosan ellenőrzött. Ahogyan az Ice711 nevű youtuber is elmagyarázta videójában, semmiféle összeesküvés nem áll a háttérben.
Miért korlátozzák a fotózást?
Egyszerűen fogalmazva: a légitársaságok teljes kontrollt szeretnének tartani az internetre felkerülő képi anyagok felett.
Ezeknek az ikonikus utasszállítóknak a látványa lepusztult, hiányos állapotban rossz fényt vethetne azokra a márkákra és vállalatokra, amelyek egykor üzemeltették őket – éppen ezért a repülőtér nagy része a vezetett túrák során sem fotózható.
Alacsony páratartalom, száraz idő: Arizona tökéletes hely a repülők szabadtéri tárolására. Fotó: Bill Chizek/Getty Images
„A repülőgépek tulajdonosai és üzemeltetői nem igazán szeretnék, ha a szétbontott és roncsolódott gépeikről készült képek keringenének az interneten” – mutatott rá a videós. „Technikailag csak ezeket a 747-eseket filmezhettem le, de a túravezető azt is egyértelművé tette, hogy szigorúan véve minden, ami a kerítésen kívülről látható, szabadon fotózható.”
Sokkal többről van szó, mint néhány Boeing 747-esről
Bár a gépek többsége olyan „hagyományos” utasszállító, mint a 747-es, akad néhány igazi különlegesség is. A videó készítője többek között kiszúrt egy német légierős A340-est, valamint egy McDonnell Douglas DC–10-est is.
Emellett számos további Boeing is pihen itt, köztük néhány 777-es, 767-es és 737-es, sőt még egy Vultee BT–13 Valiant is – egy félig-meddig elfeledett második világháborús kiképzőgép. A show igazi sztárja azonban – vagy inkább úgy fogalmazzunk: volt – egy Boeing B–17G Flying Fortress.
A koronavírus kirobbanása idején rengeteg gép került ide ideiglenesen vagy véglegesen. (Fotó: Christian Petersen/Getty Images)
A hidegháború idején, amikor a repülőpark titokban a CIA fedőszerveként működött, egy itt állomásozó, átalakított B–17G fedett küldetéseket repült. Bár a maradványait már hiába keresnénk egy mai modern túra során, a Pinal történelmének ezt a legendás darabját szerencsére nem bontották el: megmentették, felújították, és ma már biztonságban, egy oregoni múzeumban kiállítva csodálható meg.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
