Az előzetes adatok szerint 2025-ben mintegy 19 400 ember vesztette életét közlekedési balesetben az EU-ban, ami 580-nal kevesebb, mint 2024-ben. Ez nagyjából háromszázalékos javulás, de a nagy célhoz képest még mindig kevés – az Európai Bizottság adatai szerint.
A cél: felezés 2030-ra
Az Európai Unió 2018-ban azt vállalta, hogy 2030-ra a 2019-es szinthez képest felére csökkenti a közúti halálesetek és a súlyos sérülések számát. Hosszabb távon pedig ott a Vision Zero, vagyis az a cél, hogy 2050-re senki ne veszítse életét közúti balesetben. A gond az, hogy a tempó nem elég.
2019-ben még 22 700 ember halt meg az EU útjain, 2025-re ez 19 400-ra csökkent. Ez hat év alatt körülbelül 15 százalékos javulás, miközben 2030-ra 11-12 ezer alá kellene vinni az éves halálozási számot.
Vagyis Európa jó irányba megy, csak nem elég gyorsan.
Óriási különbségek az országok között
A tagállamok eredményei között hatalmas a szórás. A legbiztonságosabb országok továbbra is Svédország és Dánia, ahol egymillió lakosra vetítve 20, illetve 23 közúti haláleset jutott 2025-ben.
A mezőny másik végén Bulgária, Románia és Horvátország áll, ahol ugyanez a mutató 67 és 71 között mozog. Ez több mint háromszoros különbséget jelent az európai élmezőnyhöz képest.
A Bizottság szerint jelenleg csak néhány ország halad olyan ütemben, amely alapján reális esélyük lehet a 2030-as cél elérésére:
- Belgium
- Bulgária
- Dánia
- Lengyelország
- Románia
Ez azonban csalóka is lehet, mert Bulgária és Románia a javulás ellenére továbbra is az EU legrosszabb közlekedésbiztonsági mutatóival rendelkező országai közé tartozik.
Hol történik a legtöbb tragédia?
A halálos balesetek több mint fele lakott területen kívüli, vidéki utakon történik. Ezeken az utakon különösen sok a gyorshajtás, a veszélyes előzés, illetve az olyan baleset, amikor a jármű fának, oszlopnak, út menti tárgynak vagy szembejövő autónak ütközik.
A jelentés szerint nemcsak a közlekedők fegyelmezetlensége jelent gondot, hanem az utak kialakítása is. Sok országban még mindig kevés az úgynevezett „megbocsátó út”, vagyis olyan infrastruktúra, amely akkor is csökkenti a tragédia esélyét, ha valaki hibázik.
Autópályákon jóval alacsonyabb az áldozatok aránya, nagyjából nyolc százalék. Ez jól mutatja, mennyit számít a forgalmi irányok fizikai elválasztása, a kiszámítható közlekedési környezet.
A városokban más a veszély
Lakott területen belül főként a védtelen közlekedők vannak bajban. A városi halálos áldozatok nagyjából 70 százaléka gyalogos, kerékpáros, motoros vagy elektromos rolleres.
Ezért a közlekedésbiztonság ma már nem kezelhető kizárólag autós kérdésként. A járdák, zebrák, kerékpársávok, iskolák környéke, forgalomcsillapított övezetek és sebességhatárok minősége közvetlenül élet-halál kérdés.
Magyarország javult, de nem eléggé
Magyarország az uniós középmezőnyben van. A 2025-ös előzetes adat szerint nálunk 454 ember halt meg közúti balesetben, ami egymillió lakosra vetítve 48 halálesetet jelent.
Ez jobb, mint Bulgária, Románia vagy Horvátország mutatója, de rosszabb az EU 43-as átlagánál, és messze elmarad a svéd vagy dán szinttől.
A jó hír, hogy 2024-hez képest Magyarországon nyolc százalékkal csökkent a halálos áldozatok száma. A 2019-es bázishoz képest viszont csak 24 százalékos a javulás, vagyis a 2030-as célhoz képest mi is lemaradásban vagyunk.
Mi kellene a gyorsabb javuláshoz?
- következetesebb sebességellenőrzésre,
- szigorúbb fellépésre ittas és bódult vezetés ellen,
- a mobiltelefon-használat visszaszorítására,
- a biztonsági öv használatának erősebb kikényszerítésére,
- veszélyes főutak átépítésére,
- biztonságosabb csomópontokra,
- jobb gyalogos- és kerékpáros-infrastruktúrára.
A modern autók vezetéstámogató rendszerei is sokat segíthetnek, de önmagukban nem oldják meg a problémát. Különösen Magyarországon, ahol az autópark átlagéletkora miatt ezek a technológiák csak lassan terjednek el széles körben.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
