A válasz nem az, hogy a gyártók ki akartak volna szúrni velünk. Sokkal inkább arról van szó, hogy a zongoralakk sokkal elegánsabbnak tűnik, mint amennyibe valójában kerül. A fényes fekete felület jól mutat a szalonok erős fényei alatt, minden belső színhez passzol, és prémium hatást kelt akkor is, ha maga az anyag egyébként egyszerű műanyag.
Olcsóbb, mint amilyennek látszik
A dizájn mellett komoly gyártástechnológiai okai is voltak a fent említett matéria terjedésének. A Ford például a BASF-fel (német vegyipari vállalat) együttműködve olyan eljárást keresett, amellyel a magasfényű hatás elérhető a hagyományos festés és lakkozás nélkül. A számítások szerint ezzel akár 50 százalékos költségmegtakarítást is el lehetett érni. A festés ugyanis lassú és drága folyamat, sok lépésből áll, míg a “piano black” műanyag elemek gyorsabban és olcsóbban gyárthatók.
Így született meg az autóipari kompromisszum: látványos, „luxusnak tűnő” felület, valódi luxusköltségek nélkül. Nem véletlen, hogy sok autó kesztyűtartójában ott lapul egy mikroszálas kendő – afféle túlélőfelszerelésként.
Szép, de könyörtelen
A probléma a tükörsima felületekkel mindig ugyanaz: mindent megmutatnak. Ujjlenyomatot, port, hajszálkarcokat, még azokat az apró hibákat is, amelyeket más anyagokon észre sem vennénk. A tesztekben mi is rendszeresen kritizáljuk a zongoralakk betéteket, és nem véletlenül. A magasfényű fekete kiemeli a legkisebb tökéletlenséget is.
Ráadásul létezik az úgynevezett „tisztítási paradoxon”: ha letörlöd a port, jó eséllyel mikroszkopikus karcokat okozol, amelyek a fényes felületen azonnal láthatóvá válnak. Így az ember könnyen egy ördögi körben találja magát – takarít, hogy szép legyen, de közben lassan tönkreteszi azt, amit tisztítani próbál.
A kijelzők is hozzájárultak a terjedéshez
Ennek a felöletnek az elterjedésében szerepet játszott a műszerfalak digitalizációja is. A kikapcsolt kijelzők fekete, fényes felülete nagyon hasonlít a zongoralakk betétekhez, ezért a tervezők gyakran köréjük igazították a díszítőelemeket. Így a középkonzol és a műszerfal egységes, „letisztult” hatást keltett – egészen addig, amíg valaki hozzá nem ért.
Fordul a trend?
Úgy tűnik, a gyártók is érzik, hogy a vásárlók belefáradtak az állandó törölgetésbe. Egyre több új modellben csökkentik vagy teljesen elhagyják a “piano black” felületeket. A Kia például az EV9 esetében tudatosan döntött úgy, hogy mellőzi ezt a megoldást, mert az utasteret inkább egy „kerekeken guruló nappalihoz” szeretné hasonlóvá tenni. Ironikus módon egy nappaliban gyakran épp egy zongora a központi elem.
A Kia EV9 műszerfala
A zongoralakk utálata részben jogos. Nem azért, mert silány anyag lenne, hanem mert a magasfényű felületek nem praktikusak meg egy olyan környezetben, ahol állandóan, mindent tapogatunk. Ha az iparág valóban továbblép, az ujjlenyomatokat biztosan nem fogjuk visszasírni.
