1995-öt írunk, és a Bhutáni Királyság éppen egy olyan kísérletre készül, amire még nem volt példa az országban: felállítják a legelső közlekedési lámpájukat. Ám az eszköz mindössze 24 óráig maradt a helyén, és utána sem próbálkoztak ilyesmivel soha többet.
Bhután lakói nem fogadták jól a kísérletet – valójában hiányolták a rendőröket, akik évek óta irányították a forgalmat abban a kereszteződésben. Számukra a közlekedési lámpákból hiányzott a személyes kapcsolat.
Bhután értékeli a türelmet, különösen az utakon. Nem csak közlekedési lámpák nincsenek az egész országban, de a legtöbb kereszteződésben még stoptábla sincs. Ehelyett a sofőrök a józan eszükre hagyatkoznak az áthaladásnál, na meg az udvariasságra. Igen, ez Magyarországon biztosan nem működne.
Persze az ember azt várná, hogy az életritmus lassabb egy olyan országban, amelynek lakossága mindössze 777 000 fő. És valóban lassabb is: a sebességhatárok a városban 30 km/h körül mozognak, és a vidéki utakon is legfeljebb a „szédítő” 50 km/h-ig kúsznak fel. A közlekedési lámpák egyszerűen nem illenek a képbe.



A „Föld legboldogabb királysága” címet már jó ideje a Bhutáni Királyság birtokolja, amely az egészségét nem a bruttó nemzeti termékkel, hanem egy „Bruttó Nemzeti Boldogság” nevű mutatóval méri.
Felszerelhetnék, de nem kérnek belőle
A világ legszegényebb országaiban is telik ilyen eszközre, szóval nem anyagi oka van a közlekedési lámpák hiányának. Egyszerűen óvatosak a technológiai megoldásokkal: a tévét és az internetet egészen 1999-ig nem engedélyezték, az MTV-t pedig néhány évvel később betiltották, mert nem járult hozzá a nemzeti boldogsághoz.
A forgalom irányítását a régi módszerrel végzik: rendőrök állnak a kereszteződésben: színes, pavilon stílusú fülkékben, elegáns egyenruhában és fehér kesztyűben, ritmikus mozdulatokkal terelve a forgalmat.
Minden közlekedési rendőr egyhetes képzésen vesz részt a kézjelzések és a tisztelgési technikák elsajátítására, és 30 perces műszakokban dolgoznak. Ezek a rendőrök és a stoptáblák évtizedekig elegendőek voltak a közlekedés kezelésére, de a forgalom Bhutánban is növekszik. Hogy lépést tartsanak, az ország elkezdte bevezetni a körforgalmakat.
A kormány emellett magas adókat vet ki az autóvásárlásra, és csak új autók importálhatók az országba – használtak nem. Mindez korlátozza a forgalmat és a közlekedési lámpák szükségességét, valamint a károsanyag-kibocsátást is. Valójában Bhután egyedülálló abban, hogy karbonnegatív (több energiát termel, mint amennyit felhasznál). Természetesen a közlekedési lámpák hiánya valószínűleg ehhez is hozzájárul.
