Felbolydultak a repülők fotózásával foglalkozó online csoportok a minap, ugyanis ritka vendég érkezett Ferihegyre: egy magyar állományban lévő Gripen tartott Svédországból hazafelé, de a rossz idő miatt végül Budapesten szállt le a kecskeméti bázis helyett ‒ írja a Tudásmorzsák a repülésről Facebook-oldal. A gép a gyártó országba, Svédországba repült javításra Kecskemétről, a visszaút azonban a tervektől eltérően alakult.
Mint írják, Ferihegyen 3500 méteres volt a látótávolság, Kecskeméten pedig alig 400, szóval vélhetően a köd megnehezítette volna a pilóta dolgát a leszállásnál, ezért döntött úgy a szabályok szerint, hogy leteszi a gépet a budapesti reptéren. A JAS 39 típusú Gripen az éjszakát Ferihegyen töltötte, mert nem javult az idő.
Hivatalosan legalább 500 méter látótávolság kell egy repülő biztonságos landolásához. A Gripen tapasztalt pilótája amíg tudott, időzött Kecskemét fölött, de a minimálisra csökkent látótávolság nem javult. Végül az a megoldás született, hogy a gép Ferihegyen száll le ‒ írta a Baon.hu.
A közösségi oldalakon több kommentben is írták, hogy egy ilyen kvalitásokkal rendelkező pilótának le kellett volna tudnia szállni – csakhogy ez nem így működik.
“Le tudott volna szállni, de a szabályok kötelezettségek, nem pedig lehetőségek. Ha a látótáv az ILS/repülőgép/pilóta hármas valamelyikének minimumánál alacsonyabb, akkor tilos leszállni, és ez nem akarat kérdése” – fogalmazott a repüléssel foglalkozó Facebook-oldal.
Az ILS az Instrument Landing System rövidítése, amely magyarul műszeres leszállító rendszer. Ez egy navigációs segédeszköz, amely segíti a pilótákat a pontos és biztonságos leszállásban – különösen rossz látási viszonyok (pl. köd, eső, sötétség) esetén.
Hogyan működik az ILS?
Az ILS két fő rádiósugarat használ, amelyek az adott kifutópályára vannak telepítve: a localizer a vízszintes irányvezetés, amely a pálya középvonalához igazítja a repülőgépet. A localizerantenna a futópálya túloldalán helyezkedik el, és egy irányvonalat sugároz. A Glide slope a függőleges irányvezetés, amely a leszállási siklópályát adja meg (általában kb. 3°-os lejtésszög), az antenna a pálya egyik oldalán, a küszöb közelében van. A fedélzeti műszerek ezeket a jeleket veszik, és a pilótának pontosan mutatják, merre kell tartani és milyen szögben kell süllyedni, hogy a gép a pálya középvonalára és küszöbére érkezzen.
Legutóbb 2021-ben döntöttek arról, hogy többek között az elektronika, a radar és a fegyverzet továbbfejlesztésével modernizálják a pillanatnyilag 14+4 darabból álló, a kecskeméti légibázison állomásozó flottát, melynek utolsó négy darabja beszerzés alatt áll.
A deltaszárnyú, magassági kormányként funkcionáló kacsaszárnyakkal és függőleges vezérsíkkal ellátott JAS 39-et egyetlen sugárhajtómű „tolja” a levegőben: a Volvo Aero RM 12 egység. Köszönhetően annak, hogy több levegőt szív be az égéstérbe, nagyobb, 53 kN tolóerőt biztosít, de ha gyorsításra vagy nagyobb teljesítményre van szükség, az utánégető bekapcsolásával az érték 80,5 kN-re tornázható fel.
Galéria
Ami a fegyverzetet illeti, a magyar specifikációjú modellek többféle légiharc- és levegő-felszín fegyverzettel kompatibilisek. Az alapfelszerelés részét képezi a 27 mm Mauser BK-27 típusú belső ágyú, emellett rövid hatótávolságú infravezérelt rakétákkal, közepes és széles hatótávolságú radarvezérelt rakétákkal, levegő-felszín fegyverekkel (AGM-65 Maverick típusú irányított rakétákkal), GPS- és lézervezérelt bombákkal, valamint fegyverzettámogató konténerekkel is rendelkezhetnek. A hírek szerint a Ferihegyen landoló gépen nem volt fegyverzet, hiszen nem járőr vagy más „katonai” feladatot látott el repülésekor.
Nyilvánvalóan a jelenlegi eset a “civil” működés sajátossága, ahol a gép értéke miatt a kockázatok elkerülése fontos tényező, bármiféle hadi esemény esetén szinte biztosan megpróbálna vakon is leszállni a bázisán a pilóta.
Nemrég szintén járt egy érdekes gép Ferihegyen:
