Az ittas járművezetés világszerte, így Európában is komoly közlekedésbiztonsági és társadalmi probléma. Magyarországon erre különösen szigorúan tekintenek: a jogszabályok zéró toleranciát írnak elő, vagyis még minimális alkoholfogyasztás után sem szabad járművet vezetni. Aki megszegi ezt a szabályt, véralkoholszinttől függően közigazgatási bírságra vagy büntetőeljárásra is számíthat.
Nem véletlen a szigor
Az Európai Bizottság adatai szerint a közúti halálesetek negyede ittas vezetésre vezethető vissza. Különösen veszélyesek a „magas kockázatú” visszaeső ittas vezetők, akik rendszeresen, jelentős alkoholos befolyásoltság alatt ülnek volán mögé.
Egy 1,5 g/l véralkoholszinttel rendelkező sofőr például akár 200-szor nagyobb eséllyel okoz halálos balesetet, mint józan társai.
A megelőzés egyik leghatékonyabb eszköze az alkoholszondás indításgátló – közismertebb nevén alkoholzár vagy alcolock. Ez megakadályozza a jármű beindítását, ha a vezető alkoholt fogyasztott. Ezen készülékek fejlesztése már a ’80-as évek óta tart, és a kezdetben pontatlan, első generációs szondák helyét mára korszerű szenzorral ellátott eszközök vették át, amelyek megbízhatóan képesek az alkoholos befolyásoltság kimutatására.
Az alkoholzár használata Európa-szerte terjedő gyakorlat. Elsőként Finnország vezette be 2008-ban, majd sorban csatlakozott hozzá Svédország, Belgium, Dánia, Lengyelország, Ausztria, Franciaország, Litvánia, és 2025-ben Olaszország is. További országok – például Svájc, Írország, Németország és Hollandia – már vizsgálják a rendszer bevezetését.
Nemzetközi tapasztalatok
Finnországban azok közül, akiket hagyományos módon – például bírsággal vagy jogosítványbevonással – szankcionáltak, 30% vált visszaesővé, míg az alkoholzáras program résztvevőinél ez az arány csupán 5,7% volt. A svéd és holland kutatások is alátámasztják, hogy a rehabilitációs programokkal kiegészített alkoholzáras rendszerek hatékonyabbak, mint a klasszikus büntetőintézkedések.
A használat többféleképpen történhet:
- Kötelező jelleggel, jogszabály vagy bírósági döntés alapján, például ha az elkövető visszaeső, vagy különösen magas alkoholszinttel vezetett.
- Önkéntes alapon, jellemzően a vezetési tilalom enyhítéséért vagy kiváltásáért. Ez a modell működik többek között Svédországban, Finnországban és Ausztriában.
- Munkáltatói vagy intézményi döntés alapján, főként hivatásos járművezetők esetén, például fuvarozócégeknél, iskolabuszoknál vagy hivatalos járműveknél. Ilyen példa Svédország, ahol az autósiskolák és a kormányzati járműpark is használja ezeket az eszközöket.
Az eszközök beépítése és működtetése ugyan költséges – például Finnországban évi 1400–2400 euró (800 ezer forint) közötti összeggel kell számolni –, de a társadalmi haszon, vagyis a megelőzött balesetek, életek és visszaesések messze ellensúlyozzák a kiadásokat. A programokban részt vevők többsége jellemzően középkorú férfi, akik jelentős arányban sikeresen teljesítik a programot, amelyhez orvosi ellenőrzések és rehabilitációs elemek is kapcsolódnak.
Nehéz kijátszani a rendszert
Az alkoholzár a közbeszéddel ellentétben nem cselezhető ki könnyen. Az egyik ilyen eszközöket gyártó cég elárulta, hogy nem lehet lufiból vagy műanyag flakonból tiszta levegőt fújni bele, vagyis lehet, de nem működik. Az elektromos autók rögzítőféke fel sem oldható addig, amíg a sofőr meg nem fújta a „szondát”, a hagyományos hajtású járművek motorja ugyan beindítható, csak elindulni nem lehet velük, amíg a sofőr nem bizonyította józanságát.
És a rendszer menet közben is megkéri a vezetőt, hogy fújja meg a szondát, ezzel pedig azt előzik meg, hogy valaki induláskor egy nem ittas emberrel fújassa meg az alkoholzárat. Mondjuk az más kérdés, hogy ha ittas a sofőr és mellette ül egy nem ittas barátja, és azzal fújatja meg menet közben is, de ehhez már tényleg elég elvetemültnek kell lenni…
Az Európai Bizottság adatai szerint az alkoholzáras intézkedések akár 90%-kal hatékonyabbak lehetnek az ittas vezetés visszaszorításában, mint a hagyományos eszközök. Ez alapján egyértelmű, hogy az alkoholzárak bevezetése nemcsak technikai, hanem társadalmi és közlekedésbiztonsági szempontból is indokolt, különösen ott, ahol az ittas vezetés még mindig sok baleset okozója.
Összességében tehát az alkoholzár egy modern, bizonyítottan hatékony eszköz a közúti közlekedésbiztonság javítására, különösen akkor, ha jogszabályi keretbe illesztve, megfelelő felügyelettel és rehabilitációs elemekkel együtt alkalmazzák.
