Amikor az autósport még masszívan felvirágzóban volt és a gyártók szinte korlátok nélkül alkalmazhatták a legfrissebb fejlesztéseket, akkor született meg a legdurvább kategória is. A 70-es, 80-as évek nagy lehetőségeket adott a fejlesztések tesztelésére és a határok feszegetésére. Ekkor lett például az apró Renault 5-ből is középmotoros szörnyeteg.

Hogy a B csoportban szerepeljen egy gyártó, ahhoz az egyik legfontosabb összetevő az elszántság volt. Korlátok nélkül alkalmazhatták a legdurvább motort, az összkerékhajtást bármilyen felépítménnyel, és erre szükség is volt, ha meg akarták fogni, vagy egyáltalán csak utolérni az Audit.

Mivel már akkor is úgy tűnt, hogy a fejlesztések kezdenek elszállni, kötelezték a gyártókat egy kisebb, közúton is használható széria legyártására, de ez sem állította meg őket, pénz még volt dögivel. A Renault-nak erre egy válasza volt, méghozzá a legkisebb autójával, az 5-össel. Az R5 Turbo és Turbo 2 a dieppei gyártósoron kezdte életét, akárcsak a széria R5-ök, de a kész karosszériát levették a gyártósorról, átszállították Heuliezbe, hogy 23 centivel kiszélesítsék és átalakítsák középmotorosra, majd visszaszállították Dieppébe végösszeszerelésre.

Ebből az R5 Turbóból kevesebb van, mint gondolnád 2

Ezekből lettek a Renault B-csoportos ralifegyverei, de más gyártókkal ellentétben a franciák készültek arra is, hogy ne csak a B-csoportban indulhasson az autó. Az R5 Turbóból olyan ügyfélautók is készültek, amik a Group 4-ben állhattak rajthoz, vagyis kisebb teljesítményre állították be az 1,4-es turbómotort, Cévenne névre keresztelték ezt a szériát. Ez a példány is ilyen, és épp azért különleges, mert ilyen gyárilag Group 4-es R5-ből csak 20 darab készült.

Ebből az R5 Turbóból kevesebb van, mint gondolnád 3

Több lehetőséget is adott egy ilyen Group 4-es R5, alapból 185 lóerőre volt beállítva, de 200 és 250 lóerőt is ki lehetett hozni belőle attól függően, mire szerette volna használni az ügyfél. A gyártás utolsó évéből, 1986-ból származik, és a gyártósorról legurulva azonnal rajthoz is állították. Második tulajdonosa 1992-ben jutott hozzá, Gilles Ciamin kaszkadőr, a WRC3-as raliversenyző, Nicholas Ciamin édesapja pedig 2015-ben vált meg tőle, hogy a Ferry Développement tulajdonosa, Patrick Duflot megvásárolhassa.

Ebből az R5 Turbóból kevesebb van, mint gondolnád 4

A Ferry Développementnél teljes restauráláson esett át az R5 Turbo Cévenne. Mivel a Group B raliautóktól alig tért el az eredeti kialakítás, adta magát, hogy azokhoz hasonlítson a felújítás végére. Ezért a külsejét is az eredeti B-csoport szerint alakították ki és gyári Renault Sport-színeket, -dekort kapott. Motorját 235 lóerősre állították be, első futóművét a Group B-szabályok engedménye alapján dupla lengőkarosra alakították, a bukókeret pedig a mai FIA-szabályoknak is megfelel. Alig 5 órát járt a motorja a felújítás óta és 150 kilométert mentek vele, vagyis egészen friss. Egy gyűjteményből árverezik el, becsült értéke pedig 37 millió forint, aminél még többet is adhatnak érte.