Herbert Hartge még 1971-ben alapította a BMW-kre specializálódott tuningcégét, mely leginkább arról ismert, hogy a kelleténél nagyobb motort raknak egyes kisebb autókba. A ’80-as évek közepén aztán a TÜV-től megkapták a gyártói minősítést, akárcsak az Alpina, és így saját alvázszámú autókat készítettek, mint önálló autógyártó. A beckingeni Hartge fénykora egyértelműen a ’90-es évekre tehető, amikor olyan autók születtek, mint ez az E39-es BMW.

Látszólag nincs tűzijáték, de a sokküllős alufelnik és a szolid első splitter, valamint az aerodinamikailag szerencsésebb formájú tükrök azért árulkodóak. A Hartge még az Alpinánál is visszafogottabban kívánta tálalni a teljesítményt, és ez itt nagyon összejött nekik. Első ránézésre pontosan olyan fekete E39-es 5-ös BMW ez is, mint bármelyik másik. A géptérben viszont egy 4,7 literesre felfúrt M62-es van.

Nem volt elég jó a BMW M3, ezért megvette a ritka, Hartge 540-est 2

5700-as fordulaton 340 lóerőt tud a szívó V8-as és 480 Nm nyomatéka van. A Sport Auto magazin mérései szerint ezzel az 1670 kg-os Hartge 540-es 5,7 másodperc alatt gyorsul 100-ra és 268 km/óra a végsebessége. Kétség kívül magabiztosan lehet vele hasítani a belső sávban még így, több mint 20 évvel később is. Az autó igazi különlegessége nem az, hogy alig több mint 10 darab készült belőle, hanem a hatsebességes kézi váltó, melyből tényleg csak nagyon kevés van.

Nem volt elég jó a BMW M3, ezért megvette a ritka, Hartge 540-est 3

1997-ben rendelték az autót és miután megérkezett a Toulouse-i márkakereskedésbe, már küldték is tovább a Hartge műhelyébe. 1998 februárjában egy olyan tulajdonoshoz került, akinek ellopták az M5-ösét, az M3-asával pedig elégedetlen volt. A Hartge 540-es elnyerte a tetszését és beletekert 50 ezer kilométert. Most egy francia aukciósház árulja, és nagyjából 18 millió forintnyi összeget várnak érte.