Max Mamers, francia ralikrosszbajnok és Frédéric Gervoson, az Andros vállalat tulajdonosa 1985-ben találkoztak rögbiszurkolóként, aztán voltak még közös pontok. Mindketten pártolták a hókocsizást és a jégen rendezett autóverseny ötlete is kellően erős volt ahhoz, hogy 1990. január 27-én megrendezzék Serre Chevalier-ben az első Andros Trophy-t. A bajnokság először négy futamból állt, aztán pár éven belül nyolc versenyre növekedett az esemény.

Ralisok, Forma-1-es pilóták és túraautó-bajnokok is indultak Andros Trophy versenyen, melyben az autók sok esetben szokványos raliautók. Más esetben viszont olyan lehetetlen szerkezetek, mint ez az Opel Astra. Az 1996-os F Astrát a Snobeck Racing készítette az Opel Motorsportnak, és az Andros Trophy-n kívül murvás versenyeken is használták a ’90-es években.

Ez nagyon nem olyan, mint apád F Astrája! 2

1996-ban az Opel Astrában Markku Alen és Eric Hélary (Peugeot 905-össel 1993-ban megnyerte a Le Mans-i 24 órást) versenyeztek, meg is nyerték a chamonix-i 24 órás versenyt. Előttük két éven keresztül szintén Opel Astra hozta el az arany serleget ezeken a futamokon.

Ez nagyon nem olyan, mint apád F Astrája! 3

Nagyjából annyi köze van az autónak a Szentgotthárdon gyártott utcai autóhoz, mint nekem a holdra szálláshoz. Ez az F Astra valójában csővázas, a 3,0 literes, V6-os motor pedig a hátsó ülések helyén van és közel 350 lóerő jön ki belőle. Hozzá hatgangos Xtrack szekvenciális váltó csatlakozik, összkerékhajtás, de még összkerékkormányzás is van a 950 kg-os Astrában. Az elektronika Marelli, a futóműve pedig Öhlins lengéscsillapítós.

F Astrát így ritkán látni, nézd csak meg a videót!

Forrás: Classic Driver