Stephan Papadakis neve ismerősen cseng azoknak, akik szeretik a driftsportot, az ezer lóerős autókat és/vagy a Toyotákat. Eddig legőrültebb munkája egy hátsókerék-hajtásra átépített Auris, de a legutóbbi miatt sem kell szégyenkeznie: az új Supra (A90) gyári blokkját húzta fel 1000 lóerőre. Ez különösen azért nagy bravúr, mert nem Toyota, hanem BMW blokkról van szó, de a jelek szerint Mr. Papadakis számára mindegy, hogy honnan származik a motor, a lényeg, hogy masszív alapot adjon az átépítéshez.

Már az új Supra is elérte az 1000 lóerőt 1
Már az új Supra is elérte az 1000 lóerőt 2

Már az új Supra is elérte az 1000 lóerőt

Már az új Supra is elérte az 1000 lóerőt

Már az új Supra is elérte az 1000 lóerőt 10
Már az új Supra is elérte az 1000 lóerőt 11
Már az új Supra is elérte az 1000 lóerőt 12
Már az új Supra is elérte az 1000 lóerőt 13
Már az új Supra is elérte az 1000 lóerőt 14
Már az új Supra is elérte az 1000 lóerőt 15
Már az új Supra is elérte az 1000 lóerőt 16
Fotó megosztása:

2019 augusztusától négy hónapon át tartott az alaposan dokumentált építés, amelynek során vadonatúj injektorokat, 3D nyomtatóval kialakított, alumínium szívócsövet, víz- helyett léghűtéses intercoolert, nagyobb Borg Warner turbófeltöltőt kapott az erőforrás. A gyári 11,0:1 sűrítési arányt nem módosították, de teljesen új motorvezérlő szoftvert írtak, amihez saját kábelköteget is terveztek. A dugattyúkat és a hajtókarokat egyedi tervezésű, kovácsolt darabokra cserélték – előbbiek alumíniumból, utóbbiak acélból készültek. Felmerült, hogy új főtengelyt készítenek, amivel akár a lökettérfogatot is növelni tudják, ám végül idő hiányában ezt az ötletet elvetették (pontosabban egy későbbi fejlesztési fázisra tették félre, ami egyszerre ígéretes és félelmetes gondolat). A tuningprogramot szabadabb gázáramlást biztosító leömlő és kipufogó tette teljessé.

Miután a motorfékpadon nem 1000, hanem 1048,6 lóerőt mértek, a küldetés első felét teljesítettnek nyilvánították, ideje volt hozzálátni a versenyautó tervezésének és megvalósításának. Mr. Papadakis korábban már megemlítette, hogy a motor segédrendszereit kifejezetten úgy alakították ki, hogy azt a legkülönfélébb versenyszériákban fel lehessen használni. Így annak ellenére nem lehettünk teljesen biztosak a végeredményben, hogy a Papadakis Racing három Formula Drift bajnoki cím tulajdonosaként Észak-Amerika legsikeresebb drift-istállójának számít. Végül persze győzött a papírforma: az autót saját használatra építették, pilótája pedig Fredric Aasbø lesz.

a videó a hirdetés után indul

A norvég drift-fenomén ezzel negyedik Toyotájával vághat neki az új szezonnak: a hátsókerék-hajtásra átalakított (és azóta elárverezett) Auris és Corolla modellek után legutóbb egy szintén 1000 lóerős GT86-ossal versenyzett. A Suprát szó szerint teljesen lecsupaszították: még a fényezést is eltávolították a nyers vázról, hogy a nulláról kiindulva építhessék meg a versenyautót. Számos alkatrészt gyártottak 3D nyomtatóval, egyedi bukókeretet építettek a Suprához, módosították a hűtőrendszert, valamint saját elképzeléseik szerint tervezett és gyártott futóművet és fékeket szereltek be.

Ahogy a motor építését, ezt a folyamatot is részletesen dokumentálták, a színfalak mögött készült felvételek nyilvánosan elérhetők az interneten. Az építés csúcspontja – ahogy az autógyártásban általában – értelemszerűen a motor és a karosszéria házassága volt, Fredric Aasbø is ekkor találkozott először az autóval.

A nagyközönség április első napjaiban láthatta meg a nyolc hónapnyi megfeszített munka (és persze az azt lehetővé tevő, évtizedes tapasztalat) végeredményét: habár a 2020-as Formula Drift szezon első versenye elmaradt, az autót leleplezték, még ha csak online is.