1966-ban jelent meg a Porsche 910-es versenyautó, mely olyan ellenfelekkel küzdött meg, mint a Ferrari Dino 206P vagy a jóval izmosabb Ford GT40-es. 1967-ben hat darab 910-essel indultak a Nürburgringen rendezett 1000 kilométeres versenyen, ahol a Porsche hazájában először fedték le velük a teljes dobogót. Ezen kívül hegyi felfutó versenyeken is indultak, de ehhez egészen más felépítésű autóra volt szükség, ez lett a 910/8-as.

Számtalan autó van a Porsche Múzeumban, versenyautóból is akad bőven, de csupán háromhoz nem nyúltak hozzá a futam után. Az egyik közülük ez a 910/8 Bergspyder. Alexander Klein, a múzeum járműügyi vezetője úgy döntött, hogy bár a 910/8-asnak láthatóan szüksége van a restaurálásra, nem bontják meg az autó eredetiségét azzal, hogy eltüntetik róla a ’60-as évek versenyeinek nyomát. Az autón csupán a legszükségesebb műveleteket végezték el, hogy az kissé ütött-kopott állapot megmaradjon.

Már csak azért is különleges a Porsche 910/8-as, mert ma már ilyen versenyautót egész biztosan nem készítenének, és a ’60-as években is merészség volt ilyen géppel versenyezni. A végtelenül könnyű, csővázas autón tényleg csak mutatóba van némi karosszéria. Ez pedig az erős, nyolchengeres motorral párosítva szinte garantálja az életveszélyt. Az acél térvázon üvegszálas kasztni van, alatta pedig Forma-1-es szabványoknak megfelelő futómű. Hogy légiesen könnyű legyen, titánt, magnéziumot és alumíniumot használtak.

1967-ben versenyzett utoljára a Porsche 910/8 Bergspyder, mely Gerhard Mitter kezei között – egy V12-es Ferrari prototípust megelőzve – megnyerte az hegyi felfutó Európa-bajnokságot. Több motorral is futottak a 910-esek, de ebben van talán a legérdekesebb. A nyolchengeres, léghűtéses boxetmotor 275 lóerőt tud, ami könnyedén repítette a 450 kilogrammos autót. Álló helyzetből 100 km/óráig elég neki 3 másodperc.

Forrás: Porsche