Régen viszonylag jól körülhatárolható volt az autós technológia: ha nem a futóművet fejlesztették, akkor a hajtásláncot tökéletesítették, amikor pedig igazán kreatívak voltak a mérnökök, az utasbiztonság és a környezetvédelem került terítékre. Manapság azonban jóval összetettebb a világ és vele együtt az autóipari fejlesztések is. Minden eddiginél nagyobb szerephez jut a számítástechnika, az érzékelők, a multimédia, a kommunikáció, az energetika. Olyan részterületek váltak kulcsfontosságúvá az autóiparban, és olyan problémákat próbálnak megoldani a szakemberek, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt még az elképzelés szintjén sem léteztek.

Az autóiparhoz hasonlóan a villamosmérnökök nemzetközi szervezete (IEEE) is jóval többről szól már, mint 1963-as alapításakor: megszámlálhatatlan szakterületet foglal magában, és ma a világ műszaki szakembereinek első számú szervezeteként tartják számon. Amikor tehát a 160 országban több mint 400 ezer tagot számláló IEEE internetes szakfolyóirata, a spectrum.ieee.org áttekinti az adott év legnagyobb jelentőségű autóipari fejlesztéseit, minden elképzelhető szakterület szóba jön, a zaj- és rezgéscsillapítástól kezdve a fémtechnológiákon át az újrahasznosításig. Az alábbiakban öt olyan újdonságot mutatunk be, amelyeket a szakemberek említésre méltónak találtak, azaz az elkövetkező években jó eséllyel új mederbe terelhetik az autóipar fejlődését.

Ferrari 488 Pista

Az év legkiválóbb technológiáiról döntő mérnökök a Ferrari esetében nem egy önálló technológiát, hanem egy komplett műszaki csomagot, az egész autót kiáltották ki az év egyik legnagyobb jelentőségű fejlesztésének. Nem csoda: az olasz márka mérnökei egy eleve kiemelkedő képességű sportkocsit fejlesztettek tovább az elképzelhetőség határán túlra. Az alapot a 3.9 literes V8-as turbómotor adja, amelyet 2016-os bevezetése óta megválasztottak az év legjobb új motorjának, az év legjobb sportmotorjának, valamint a világ abszolút legjobb erőforrásának, és amelyet a Pista modellben olyan, Forma-1 es megoldásokat sem nélkülözve tettek még elképesztőbbé, mint a titán hajtókarok vagy a speciális fordulatszám-határoló, amely nem veszi el az üzemanyag-befecskendezést.

Ehhez jönnek a versenypályáról származó aerodinamikai megoldások, beleértve a márkánál elsőként alkalmazott S-Duct elülső légcsatorna, a papírkönnyű (és -vékony) Inconel kipufogórendszer vagy az olyan, a Ferrarinál most először alkalmazott megoldások, mint a karbon kompozit keréktárcsa, illetve az a különleges fékvezérlő rendszer, amely az oldalirányú kitörés mértékét segít optimális mértéken tartani.

Lamborghini Aventador SVJ

Míg a Ferrari 488 Pista egy kiváló koncepció tökéletesítéséről, az Aventador SVJ fejlesztése a teljes átalakulásról szólt: a Lamborghini mérnökeinek egy iszonyatosan gyors, de versenypályára nem igazán alkalmas hipersportautót kellett felkészíteniük egy minden korábbinál komolyabb kihívásra: hogy a Nürburgringen elhódítsa a világ leggyorsabb szériaautójának járó trófeát.

Ebben a speciális, oldalanként szabályozható aerodinamikai rendszer, az Aerodinamica Lamborghini Attiva mellett a különleges Pirelli abroncsok, a hátsókerék-kormányzási rendszer, valamint a márkánál elmaradhatatlan összkerékhajtás speciális hangolása is szerephez jutott: utóbbi képes a hajtóerő száz százalékát a hátsó tengelyen tartani, ami pontosabb kormányozhatóságot biztosít. Az eredmények igazolták a koncepciót: a 770 lóerős autó 2018 nyarán új körrekordot állított fel a Nürburgringen, 6 perc 44,97 másodperc alatt téve meg a 20,6 kilométeres távot.

Lexus ES

Mivel rúghat labdába egy prémium nagyautó két olyan tűzokádó sárkány ellen a technológiai versenyben, mint a Ferrari és a Lamborghini? Például a világ első tükörmentes visszapillantó technológiájával. A japán mérnökök megvalósították a mindennapokban a tanulmányautók szintjén már évtizedek óta létező csodát, és megszabadították autójukat attól az esztétikai, aerodinamikai és funkcionális rémálomtól, amit külső visszapillantó tükörnek neveznek. Az ennek a helyébe lépő, digitális oldalsó kamerarendszer a műszerfal két végén elhelyezett, 5 colos kijelzőkön jeleníti meg az A-oszlop tövében elhelyezett kamerák képét.

Az előnyöket felsorolni is nehéz: a kisebb légellenállás csökkenti az üzemanyag-fogyasztást, és javítja a szélzajkomfortot; az időjárástól védett kamerák működését nem befolyásolja a csapadék, így esőben, hóban is tökéletesen tiszta képet mutatnak (egy hagyományos autóban a koszolódó tükörlap mellett a bepárásodó oldalablak is akadályozhatta a hátra tekintést). És akkor még nem beszéltünk a digitális rendszerek legfőbb előnyéről, az állíthatóságról: módosítható látószög, nagyítható kép, a fényviszonyokhoz igazodó megjelenítés teszi különösen biztonságossá és kényelmessé a Lexus fejlesztését.

Porsche 911 GT3 Cup

Még egy versenyautó, gondolhatják sokan csalódottan, ám szerencsére szó sincs arról, hogy az IEEE Spektrum szerkesztői ennyire fantáziátlanok lennének. A Porsche 911 GT3 Cup fedélzetén alkalmazott világelső technológia ugyanis alapjaiban írja át a belső égésű motorok működését. Az újszerű ötlet a gyújtógyertya mikrohullámokkal történő kiváltása: ez lehetővé teszi ugyanis, hogy az égésteret megtöltő keverék minden molekulája egyszerre gyulladjon be.

Ha nem kell várni a lángfront terjedésére, pontosabban időzíthető a gyújtás, csekélyebb a hőveszteség, és ami még fontosabb: számottevően csökkenthető a káros anyagok képződése. A technológiát fejlesztő MWI szerint nem mellesleg 30 százalékos üzemanyag-megtakarítással is számolhatunk.
A fejlesztést támogató Porsche először a motorsportban kívánja bevetni a kísérleti technológiát: a hosszú távú bajnokságokban a csekélyebb fogyasztás kevesebb tankolást, az pedig jobb átlagsebességet jelent. A végső cél a közúti felhasználás, ahol az egyre szigorodó károsanyag-kibocsátási előírások fényében a túlélés kulcsát jelentheti egy ilyen léptékű fogyasztáscsökkenés.

RAM 1500

Az Európában hivatalosan nem létező RAM (korábban Dodge RAM) márka az észak-amerikai piac egyik legismertebb haszonjárműgyártója – gondoljunk csak a platós kisteherautók szárnyas ajtóként kétfelé nyitható, de egyben lefelé is billenthető hátfalára, amelyet idén tavasszal mutattak be. Az IEEE mégsem ezért az ergonómiai varázslatért válogatta be a legjobbak közé a márkát, hanem a legtöbb motorváltozathoz alapkivitelben kínált, 48 voltos eTorque mild hibrid (lágy hibrid) technológia miatt. A regeneratív fékrendszerrel és fejlett start-stop technológiával felszerelt berendezés a V6-os és V8-as belső égésű motorokat érintő, további fejlesztésekkel együtt családi autókhoz mérhető üzemanyag-fogyasztással vértezi fel a nehéz haszonjárműveket, így téve tisztábbá és felelősségteljesebbé az USA első számú autópiaci szegmensét.

A RAM nem titkolt célja egyébként, hogy a világ legnagyobb hibridgyártójától, a Toyotától ellesett trükkök segítségével a platós kisteherautók kategóriáját „hibridizálja” a következő években. Ehhez még a Toyotának is lesz egy-két szava…

Forrás: Smarter Media Kommunikációs Ügynökség