Ma a Volvo-t leginkább biztonságos családi autó képében ismerjük legfőképpen az amerikai filmek hatására, pedig bőven voltak vadhajtásai a svédeknek. Sőt, most is van. Elég az olyan Polestar modellekre gondolni, mint a keresztben beépített, turbós sorhattal szerelt S60-asra vagy a Polester 1 hibridre. Mindig nyitottak voltak az újra, de nem mindig lett belőle nagy siker. Itt van például a P1900-as. Nem, ez nem elírás. A P1800-ast mindenki jól ismeri, szerepelt a mozivásznon, kilométerrekorder és gyönyörű autó. A P1900 egészen más.

Amikor a Volvo egyik társalapítója és nem mellesleg elnöke, Assar Gabrielsson Amerikába látogatott és meglátta az első generációs Chevrolet Corvette-et, hazaérkezése után az első dolga volt kiadni az utasítást egy ahhoz hasonló sportautó tervezésére. A P1900-as prototípusa 1954-ben készült el a sorozatgyártású PV444-es alapjaira, de a forma egészen más lett és persze az anyaghasználat is.

A 4,22 méter hosszú P1900-as karosszériája üvegszálból készült, akárcsak az amerikai sportkocsié. Amit persze acél csővázra tettek. A motorja azonban messze nem volt a Corvette-hez hasonló. A gépháztető alatt ugyanis egy 1,4 literes, négyhengeres figyelt, amire dupla karburátort tettek és eltérő vezérműtengelyt, nagyobb szelepeket és megnövelték a kompresszióját. Hozzá háromgangos kéziváltót társítottak. A teljesítmény még így is 70 lóerő volt, ami 155 km/óra végsebességre volt elég.

Két évvel az első prototípus után indult be a Volvo P1900-as sportmodell gyártása, de nem az eltelt idő volt az igazi gond a svéd kabrióval. A műanyag karosszériás modell egyszerűen minőségben nem tudott felzárkózni a többi modellhez. A cég elnöki posztján idő közben Gunnar Engellau váltotta Gabrielsson-t, aki elvitte egy körre a P1900-ast. Miután lehúzott egy hétvégét az autóval, hétfőn az első dolga volt leállítani a típus gyártását, így aztán a modellből kevesebb mint 70 darab készült. Bár eredetileg az autót exportra szánták, hiszen a svéd időjárás nem igazán engedi meg a kabriózást, mégis hazai piacon kelt el a legtöbb autó és csak pár darab került az Egyesült Államokba.

Bár a Volvo P1900-as egyértelmű bukásnak tűnik, valójában nagyban segített a PV444-esnek, hogy betörhessen az amerikai piacra, melyhez épp az erősebb motor segítette hozzá. A tapasztalat pedig megmutatta, hogy a későbbi P1800-assal merre nem kell elindulni. Márpedig az hatalmas siker lett.

Forrás: az internet csodálatos világa