Bő egy hete csapott le a vihar az ukrán fővárosra. Az esővíz teljesen elöntötte az utakat és az aluljárókat, a csatornarendszer nem bírta elvezetni a csapadékot.

Az autók több helyen elakadtak a helyenként egy méter magas vízben. Számos járatot törölni vagy várakoztatni kellett a Borispol repülőtéren. A vihar egy felújítás alatt álló régi kijevi házat is megrongált.

Miért nem jó, ha víz kerül az autóba?

Ha ez a víz tiszta víz lenne, még nem is lenne akkora baj. De az árvizekben a víz nem tiszta, mindenféle szerves és szervetlen hordalék is jön a vízzel. Ettől lesz rettentő büdös a szőnyeg, az ülések szivacsa, és ezt a bűzt talán soha nem lehet teljesen megszüntetni. És ezek a sárrögök őrzik meg jó sokáig a nedvességet az üregekben, amitől sokkal nagyobb mértékben halad majd előre a korrózió.

Az elektronikai egységeknek, rádiónak, navigációnak, kis villanymotoroknak pedig valószínűleg mind végük lesz, ha vízbe merülnek. Pláne, ha áram alatt is voltak, márpedig ha a tulaj nem vette le az akkusarut, mielőtt jött a víz, tutira áram alatt is volt a legtöbbjük, amolyan stand-by módban.

Bár nagyon látványos, amikor a terepjárók patakokat szelnek át, utcai autónkkal lehetőleg még a nagyobb pocsolyákat is kerüljük el. Már csak azért is, mert a víz alatt bármi lehet, mély kátyú is, súlyos faág is, vagy akár egy autónknál is nagyobb üreg.

Általános alapelv, hogy tengelymagasságig érő vízben szinte biztosan megússza a kocsi az átkelést. Ha már az ajtótömítésig felér a víz, akkor, bár mi szárazon maradunk odabent, a kormányművet, féltengelycsuklókat megmostuk, ezeket illik átnézni, újrazsírozni, amit lehet. Ha még magasabbra emelkedik a víz, illetve még mélyebbre gázolunk bele, drukkolhatunk a generátor, az önindító épségéért, meg persze azért, hogy ne szívjon vizet a motor. A víz ugyanis nemhogy elégni nem fog a hengerekben, a dugattyú sem tudja összenyomni – leáll a motor, a benne rekedő mozgási energiáktól görbül, törik a hajtókar, ha nem kiszakítja a blokk oldalát.

Ha mégis muszáj átvágni magasabb vízen, és teljesen biztosak vagyunk abban, hogy a víz nem éri el a szívócsövet, lassan menjünk és egyenletes tempóban. Ha gyorsítunk vagy hintázik az autó, akkor ugyanis hullámok keletkeznek, amelyek már magasabbra csapnak, mint a vízszint. Angolul egyébként hydro locknak hívják a jelenséget, erre érdemes keresni a YouTube-on, ha szörnyülködni akarunk.

Forrás: Englishrussia