Az rendben van, hogy érvényes kötelező biztosítás nélkül nem közlekedhetek, de mi a fenét takar ez pontosan? Időről-időre kapunk kérdéseket a kgfb-vel kapcsolatban, most választ adunk néhányra.

Kinek kell kötnie, mennyi az annyi?

Minden magyarországi telephelyű gépjármű-üzembentartó köteles a járművével okozott károk megtérítésére felelősségbiztosítást kötni, ez alól nincs kibúvó. Közúti forgalomban csak és kizárólag érvényes biztosítási szerződéssel lehet részt venni. Ezzel egészen biztosan mindenki képben volt eddig is, de nem árt, ha az alapoknál kezdjük a témát.

Mi van akkor, ha nem üzemben tartó vagyok? Akkor a tulajdonosnak kell a kötelező biztosítást megkötni. Amennyiben egy adott gépjármű esetében a tulajdonos és az üzemben tartó személye más, akkor a kgfb-t csak az üzemben tartó kötheti meg. Értem?!

A biztosító anyagi káromként durván 380 millió forintig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként kb. 1,8 milliárd forintnak megfelelő összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni.

Hol érvényes?

A hazai kötelező biztosítási szerződés területi hatálya az Európai Gazdasági Térség (az meg mi? Kattints ide!) és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártyarendszer azon országaira terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.

Ami roppant fontos, hogy új gépjármű esetén a forgalomba helyezés napjától, használt jármű esetén pedig az adásvételi szerződés keltének napjától kell megkötni a kötelezőt.

A casco mire is való?

A casco célja, hogy a mi járművünkben keletkezett károkat megtérítse. Egy általános casco segít akár sajáthibás balesetnél, akár ismeretlen általi rongálás esetén is. Ez igaz elemi és tűzkárokra, az egész autó vagy alkatrészeinek ellopására is. Ha ennél is többet szeretnénk, a casco kiegészíthető olyan elemekkel, mint poggyász-, extratartozék- és baleset-biztosítás, vagy akár kölcsöngépjármű-szolgáltatást is tartalmazhat.

A szerződések díját két tényező határozza meg: az egyik az autó új értéke, a másik a választott önrész. Az önrész az, amit te fizetsz a baleset esetén, még ha van is cascód. Igen, ilyenkor is kell fizetni. Ez az összeg lehet egy konkrét összeg (pl. 100 000 Ft), vagy lehet százalékos arány (pl. 10%).  Jó ha tudod, a kettő közül a nagyobbik érték az, amit a biztosító a kártérítés összegéből le fog vonni, tehát ezt kell zsebből állnunk. Értelemszerűen a biztosítás díját az önrész emelésével tehetjük kedvezőbbé, de ezt nem árt alaposan  átgondolni.

Kerüld el a szívást

Hallottál már a GAP biztosításról? Nem meglepő. Ez a cucc a totálkárra vagy arra az estre nyújt segítséget, ha ellopják az autód.

Totálkár vagy lopás esetén a casco (vagy kötelező biztosítás) nyomán kifizetett pénz sok esetben nem éri el a kocsi vásárláskori értékét. Vagyis nem térül meg a károd. Vagyis kevesebb pénzt kapsz, nem tudsz új autót venni, legalábbis olyat biztosan nem, amilyen az előző volt. Különösen nagy problémát jelent, ha az autót hitelre vásároltad, és a casco által fizetett biztosítási összeg nem fedezi a hitelből fennmaradt részt. Kocsid nincs, de tartozásod igen.

Ekkor jöhet képbe a GAP, ami a casco vagy kgfb által fizetett biztosítási összeg és a gépjármű vásárláskori értéke közötti különbözetet biztosítja.

Ez mind rendben van, de hogy zajlik a kárrendezés?

Összetört a kocsim, fizet a biztosító, nem?  Majdnem, de azért nem ilyen egyszerű az ügy itt sem. Többféle úton juthatsz pénzhez.

  • Egyezséges kárrendezés:  Megnézik az összetört autót és mondanak egy összeget, hogy ennyit kaphatsz. Ez egy számla nélküli kárrendezés, a biztosító kitalálja, hogy mennyire saccolja javításhoz szükséges anyag- és munkadíjat, és ezt az összeget ajánlja fel egyezségre.
  • Számlás kárrendezés: Ilyen esetben az autó tulajdonosa intézi az sérült autó javítását, kifizeti a helyreállítást, majd számlát kér, és a biztosító ez alapján rendezi az összeget. Ehhez persze kell, hogy legyen pénzed a javíttatásra.
  • Hitelleveles kárrendezés: Odaviszed a kocsid egy szervizhez, amelynek van szerződése egy biztosítóval és visszakapod a kijavított autót. Ők intéznek egymás között mindent.  Ilyenkor a biztosító hitellevelet állít ki a megjelölt szerződött javító partnere felé. A biztosító fizet közvetlenül a javítást a javító műhelynek.

Van még kérdés?

(Készült az MPM Biztosítási Alkusz Kft megbízásából a Gazdasági Versenyhivatal VJ/32-208/2014 sz. döntésében foglalt kötelezettségvállalás szerint.)

Forrás: hirdetés