Cseljabinszki Traktorgyár 1933 óta formál acélból különféle gépeket, 1940-ben a háborús igényeknek megfelelően ez a gyár is hadiüzemmé vált, itt készültek a Vörös Hadsereg számára olyan legendás harckocsitípusok, mint a T–34, a SZU–152, az ISZ–1 és később a T–90.

A háború vége után, a béke éveiben azért maradt még fejlesztői kedv a gyárnál, és ennek eredménye a képeken látható furcsa prototípus 1950-ből. Pontos infókat nem találtunk róla, az látszik, hogy a kormányzást nem a kerekek nagymértékű elfordításával oldották meg, középen csuklik a szerkezet, és lehet, hogy tank módjára fékezhetőek az oldalak külön-külön.

Az biztos, hogy alumíniumborítást kapott, 4,5 méter széles, 1,5 méter magas és 1,9 méter széles, és tulajdonképpen a hidraulikával foglalkozó gyáregység külön, privát fejlesztése volt. Innen jön a történet ködös része, az egyedi hajtáslánc. A 8×8-as gépnek egy belső égésű motor termelte az energiát, de nem hagyományos váltón, végáttéten keresztül, hanem egy hidraulikus rendszerben olajat pumpálva, és nyolc külön motort meghajtva.

Fura orosz gépszörny került elő az 50-es évekből 1Fura orosz gépszörny került elő az 50-es évekből 2Fura orosz gépszörny került elő az 50-es évekből 3