Nem szeretnék gazdag lenni. Vagyis igen, de gazdag barom kevésbé. Márpedig nehéz úgy imádni egy iszonyat drága sportautót, hogy ne kerüljünk hirtelen a nép által gyűlölt gyökerek táborába. Pár példával ábrázolom, mire is gondolok.

Itt van elsőnek Mr. fél dollár és az ő Lamborghinije. Róla tudjuk, hogy a nevével ellentétben már régen nincsenek filléres gondjai, ezt pedig nem is rejti véka alá, rongyos két millióval szemlélteti az olasz sportautó poggyászterének méretét.



Második immár kevésbé ismert Murcielago tulajdonosunk pedig arról világosít fel minket, hogy több mint húsz üveg bor is elfér ebben a típusban.


Vagy említhetnénk a Lamborghini használók imázsát leginkább romboló (Jackass sorozattal ismertté vált) Bam Margera-t, aki haverjaival poénból saját kezűleg vágott napfénytetőt az olasz vasra, nemrég pedig sikeresen gázolajat tankoltak a védjegynek számító püspöklila színű  Gallardóba. Az utóbbi mutatvány 8,5 milliós szervizszámlát eredményezett, de ne féltsük a Jackass fenegyerekét, akad a garázsban másik.

Három feltűnési viszketegséggel átitatott eset, ami azt sugallja, hiába magyarázkodnék a burzsujklubban, hogy színtiszta autóbuzériából vásároltam Lambót, nagyobb gyökérnek tartanának, mint a Lázár “Lézerblokkoló” Jánost a szolgálati S8-as Audival.

Lehet, hogy egy tucat ilyen elijeszt egy amúgy teljesen normális tehetős Lamborghini vásárlót? Vagy az egész gondolatszál csak erőltetett belemagyarázás? Mindenesetre Koenigsegg tulajok ritkábban töltenek fel magukról ilyen virítóm a lóvét típusú videókat…