A BMW részéről telitalálat volt a MINI felélesztése. Tiszta lövés, többször nyúzható rókabőr, és a bajorok mesterien fejtik le a használható rétegeket. Volt itt már zárt és nyitott, családiasított Clubman, hízlalt Countryman, majd jött az igazi mérgezett egér, a Roadster. Ha lehunyt szemmel csak a vezetés élményére koncentrálunk, akkor ebben a verzióban fedezhetjük fel a legkomolyabb koncentrációban az előd hangulatát. A forma már más kérdés, a tetőnek csúfolt buborék nem tarolt a nagyközönség előtt, de most ez a hiba is elhárult, hogy megkapjuk a tökéletes MINI-t!

Megskalpolt angol

Mindez a tetőt nélkülöző Roadsternek köszönhető, ami a gokartszerű vezetési élmény mellé égboltig tartó fejteret ad extraként. A Roadster S nem szakít a bevált recepttel, a külső elemeket mind láttuk már az előző modelleken. Kapunk krómkeretes fényszórókat elől hátul, klasszikus szintén tükröződő kilincseket, és végső harci díszként két fekete “erőcsíkot” amelyek 20-30 virtuális lóerővel dobják meg az autó látványteljesítményét.

Az összkép nyitott tetővel teljesedik ki, nincs buborék, nincs tető, csak egy kerekre csiszolt hasáb, magához mért hatalmas kerekekkel. Személyes ízlésemnek túl tömött, a nyúlánkabb, hosszú orrú roadsterek közelebb állnak a szívemhez, de az össznépi fejforgatás, és a bringáról majd leeső bámészkodók meggyőztek, a MINI báj tető nélkül is működik.

25 fotó

Az ötletbuzgár belül sem hal el, sőt még nagyobb erővel tör elő. Tény, aki ült már MINI-ben annak nem jelent mindez újdonságot. A levesestál méretű, középre helyezett kilométeróra, a repülőgépeket idéző billenő kapcsolók jól bevált védjegyek. Fehér bőrülések, ezüst és króm díszítések, hatalmas színes kijelző, mókás kezelőszervek, olyan a kavalkád, mint egy amszterdami melegfelvonuláson. A tömeggyártás előtti kuszaságot idézi a sok formai játék és dísz, kár hogy a minőség elmarad a kézzel épített szinttől. A dizájn ígéretéhez képest túl plasztik a belső, a minket körülvevő anyagok érintése az olcsóbb kategóriákat idézi, egy mezei Astra vagy Focus magasabb szintet képvisel ebben a tekintetben.

Igaz, a picit drágábban mért MX-5 unalmas funkcionalitását szintén hasonlóan puritán körettel adja el, legalább a MINI-nek van stílusa, ha még oly harsány is.

MINI kezelő OKJ tanfolyam -160 óra

Ezt a stílust pedig szokni kell, az átlagautóknál berögződött ösztönöket újra kell programozni a volán mögött. A hatalmas kilométeróra díszes, de leolvasni már nem olyan egyszerű, ezért inkább az előttük trónoló fordulatszámmérő digitális kijelzőjére támaszkodhatunk. A ködlámpa és az ablakemelő kapcsolóit a térdünk mellett alul matatva érhetjük el, így eleinte ablakleengedés helyett lámpát villantunk és fordítva. A rémes kuszaság nagy vízválasztó, gyűlölet vagy imádat lengi körbe, középút nincs.

De kit érdekel mindez, mikor a májusi napsütés teljes erejével szakad ránk, és elég két mozdulat, hogy megszabaduljunk a fényt elzáró tetőtől?

Fényt kapott

Az apró hibákat játszva elnyomja a könnyedén kezelhető tetőszerkezet, ami a jó roadster alapja. A MINI kitűnőre vizsgázik, a gombolkozás akár a pirosnál állva, kiszállás nélkül elvégezhető. A biztosító reteszt egy kar elfordításával oldhatjuk, ezután csak hátra kell tolni a ponyvát és kész a művelet, két nap alatt bárkinek hozható az öt másodperces átlag.

Így egész más arcát mutatja az autó, a szélzaj erős, de a vezetésbe belelendülve úgysem a fülünket tépő légörvény áll a figyelmünk középpontjában. A közvetlen, sportos vezetési élmény minden MINI sajátja, de erre a Roadster S még rátesz egy lapáttal. A kormány nem egy légies, élettelen műanyag vacak, erővel fordul, reagál minden apró mozdulatra. Ebben alig akad ellenfele a kis aszfaltpattanásnak, bármilyen gondolatban rajzolt ívet sebészeti pontossággal követ, csak ütni való vadbarmok tudnak kifogni rajta. A precíz kormány mellé gránitkemény futómű jár. A magyar utakon ez igazi istencsapás, egy átlagos kátyún áthaladva mintha szumó birkózók esnének a vesénkre, hazánkban ez a sportosság ára.

Viszont ha valahol találunk egy élhető szerpentint, akkor mellünkre tűzhetjük a sors kegyeltje jelvényt. A tapadás frenetikus, az autó orra követi a tekintetünket, könnyed egyensúly, semleges viselkedés jellemzi a leghúzósabb helyzetekben is. Csak a látványos bőrülések tarthatnának jobban, mint megannyi esetben, itt is a forma írta felül a használhatóságot.  

Feltűnt a mókaromboló szőrcsomó

Mintha Natalie Portman-t vetkőztetnénk, csakhogy a kéjes játékot a mellek közül kibukkanó szőrcsomó lohasztja le. Esetünkben ez a mókaromboló szőrcsomó az automataváltó. Ha önnek kedves olvasó, megfordult a fejében az autó beszerzése, és nem a berlini grafikusok buliján akar divat-őrültként villantani, ne rendeljen hozzá automatát. Soha. Alapjában véve nincs gond a hatsebességes váltóval, teszi a dolgát, átlagos tempóval kapcsol, amit mi a kormányfülekkel bármikor befolyásolhatunk. Mégis, az autó mézes mázba bújtatott kőkemény karaktere zsigeri szinten idegen ettől a kényelmi berendezéstől.

A váltó előtt található apró sport gomb megnyomása segít a helyzeten, sőt talán lehetne ez az egyetlen alapállás. Aktiválása után még mokányabb hangulat önti el az autót, élénkebb gázreakció, hosszabban kipörgetett fokozatok és brutálisra gerjesztett kipufogóhang tornázza fel az élményt. Utóbbi igazi unikum, alacsony fordulaton mélyen dübörög, mint egy olcsó tuningszett, majd a gázra lépve gépies üvöltésbe kezd. Mindennapos együttélésre alkalmatlan, de a hétvégi túrákon hab a tortára, főleg mikor visszaváltáskor mikróban forgó popcornként kezd durrogásba. Ezt a zajongást nem tudtam megunni, ahol csak lehetett kéjesen vigyorgó bunkóként lőttem el a pufópetárdát. 

Alig eszik, mégsem beteg

Ezernyi értelmetlen gázfröccs, és szerpentines ökörködés után újabb meglepetést szállított a MINI, méghozzá a benzinkúthoz fáradva. Bár a kategóriában kevésbé mérvadó, csak 7.8 liternyi benzint fogyasztott átlagban, az ólomnehéz jobb láb ellenére. A pufi farnak köszönhetően a csomagtartó szintén átlagaggyal értelmezhető keretek közé esik, 280 liternyi teret kapunk, a tető nem rabol el egy centi helyet sem, és a síléc alagúton keresztül bármikor hátranyúlhatunk a motyónkért.

A MINI Roadster S minden tekintetben egyedi, az összehasonlítás nem egyszerű feladat. Alatta csupa tunya, kompaktból épített négyüléses kabrió, felette hátsókerékhajtású kétszemélyes roadsterek. Árat tekintve a Mazda MX-5-el érnek össze, a japán klasszikus 7.979.900 forint, a tesztelt MINI alapára pedig 6.794.000. Két-három pipa az extralistán és máris kiegyenlítődik a különbség. Árban egy szintre hozhatóak, de értéküket tekintve már kevésbé, a Mazda feltűnésmentesen szolgálja a vezetés élményét, a MINI saját mellét verve, a közönségnek ordítva teszi mindezt.