Az autóipar történetéből rengeteg magyar vagy magyar kötődésű nevet fel tudunk sorolni. A Ford T-modell tervezésében fontos szerepet játszó Galamb Józseftől kezdve egészen a BMW modern dízelmotorjait fejlesztő Anisits Ferencig.
A lista hosszú, és vannak kevésbé ismert, de annál fontosabb felfedezések is, amelyek ugyanúgy megérdemlik a figyelmet. Az Arcanum Újságok archív anyagait böngészve kutatjuk ezeket a magyar találmányokat, amelyek közül elsőként Szilágyi István találmányát, az üveggyertyát mutatjuk be.
A Bosch gyújtásrendszereit reklámozó plakát 1905-ben. A gyújtógyertya gyártása nagyon precíz és komoly technológiát igényelt, ennek hazai megvalósítása Szilágyi István nevéhez köthető. (Fotó: National Motor Museum/Heritage Images/Getty Images)
„A. G. Hartnert nem véletlenül tekintették Kelet-Közép-Európa autógyártása világhírű tudorának. Az autómobilizmus bibliájának tartott »The Complete Encyclopedia of Motorcars« című enciklopédia írásában is közreműködött az Aradon élt autótörténeti kutató.
Mint Kelet-Közép-Európa autóiparának kiváló ismerője, egy alkalommal elmondotta, hogy kevés ország tervezői, kutatói és mérnökei tettek olyan sokat a világ autómobilizmusáért, mint Magyarország.
Lelkesen sorolta a nagy magyar műszaki alkotók neveit, mint például: Csonka János, Bánki Donát, Szisz Ferenc, Galamb József, Fejes Jenő, Járay Pál, Jendrassik György, Kovácsházy Ernő, Schimanek Emil, Krávits Artur, Terplán Sándor, Horváth István, Simkó Aladár, János Viktor, Szilágyi István, Cser Gyula. Valamennyiük nevéhez fűződik valamilyen találmány, amely előbbre vitte az autótechnikát.” – Figyelő, 1991. október–december (35. évfolyam, 40–52. szám)
A kor legnagyobb gyára a Champion volt, a képen egy tipikus üzem 1957-ben. A gyártó is felfigyelt a találmányra ebben az időszakban (Fotó: Evening Standard/Hulton Archive/Getty Images)
Siker Brüsszelben, aranyérmes az üveggyertya
Brüsszelben az 1959-es világkiállításon aranyérmet kapott Szilágyi István találmánya, az üveggyertya.
Az üveggyertya segítségével működés közben „betekinthetünk” a motorba, és a hengerekben lezajló robbanás fényjelenségéből következtetni lehet a karburátor, a gyújtás és a szelepek helyes beállítására, tehát mindarra, ami előfeltétele a motor környezetet védő, gazdaságos üzemének. Itthon nem kísérte túl nagy érdeklődés a találmányt, végül egy angol cég vásárolta meg és kezdte gyártani. Az üveggyertyával az Austin, a Rover, a Jaguar és a Volvo autók gyártói végeztek kísérleteket, és nagyon kedvező véleményt alkottak.
Az 1950-es években a hazai sajtó elismerően számolt be a fejlesztésről, Szilágyi István interjút is adott az Esti Budapest nevű lapnak, amiben még a találmány gyakorlati előnyei kerültek előtérbe, és nem főképp diagnosztikai eszközként tűnt fel:
„Megcsillan a napfény az új rendszerű gyertya szigetelőcsövén, az üvegcsövön. Az árambevezető elektróda szigetelését porcelán helyett üvegcső biztosítja.
— Mi az előnye a régebbivel szemben? — mutatunk az üveggyertyára. — Az eddigi gyújtógyertyák biztonságát nagyban lerontotta, hogy ha a porcelánon a legkisebb hajszálrepedés keletkezett, máris megszűnt a szigetelés, megszakadt a gyújtás.
Az üveggyertyában a szigetelést az elektródát körülvevő gázréteg adja, s ezzel a gyertya biztonsága jelentősen megsokszorozódik.
Nem lesz »olajbeköpés« — ahogy a motorosok mondják —, mert az el nem égett üzemanyag az új szerkezetben képes újra elégni.
Ellenőrzése is könnyű: a legújabb típus alumíniumburkolatának kis üvegablakán keresztül látható a gyújtási folyamat. Az első kísérletek óta már újabb, még fejlettebb gyertyát sikerült teremtenem, ezzel lehetővé válik, hogy — a jelenlegi gyakorlattal szemben — nem kell különböző motorokhoz különböző típusú gyertya. A gyertyának csak a szerelésében változtatok, s máris használni lehet más és más motorhoz.”
Forrás: Esti Budapest, 1954. augusztus (3. évfolyam, 181–204. szám)
Elismerő cikkek a hazai sajtóban
A nemzetközi sikert követően a Népszava is írt a fejlesztésről, amelyet a nyugati szakemberek mellett természetesen a Szovjetunió Autótudományi Kutatóintézetének igazgatója is méltatott.
„Az üvegtestű gyújtógyertyát az egyéb jelentős magyar találmányokkal együtt a brüsszeli világkiállításon is bemutattuk, ahol csupán a kiállítás első két hónapjában körülbelül egymillió ember tekintette meg, a külföldi televízióállomások pedig háromszor adtak róla közvetítést.
Champion gyújtógyertyákat gyártó üzem (Fotó: Evening Standard/Hulton Archive/Getty Images)
A Champion gyújtógyertyagyár még a világkiállítás előtt Budapestre küldte európai igazgatóját a találmány ügyében. Igen jó véleményt alkotott a gyújtógyertyáról Osztrovszkij professzor, a Szovjetunió Autótudományi Kutatóintézetének igazgatója. Brüsszelben nemcsak a gyújtógyertyagyárak, hanem a gépkocsi-üzemanyagot előállító világcégek érdeklődését is felkeltette az üveg gyújtógyertya.”
Forrás: Népszava, 1959. április (87. évfolyam, 76–100. sz.)
Az 1960-as években már körvonalazódott, hogy külföldi cégre van szükség a gyártás beindításához. Így jött létre a megállapodás, illetve szerződés egy tekintélyes angol világcéggel, a londoni Gunson’s Ltd.-vel A megegyezés szerint a kísérleteket ott kellett befejezni. Az angol vállalat modern laboratóriumában fél évi kísérlet után a feltaláló elvégezte a szükséges átalakításokat, és megindulhatott a kísérleti gyártás.
Angliában látták meg benne a fantáziát
1970-ben, már a sikeres angliai évek után tért haza rövid időre a feltaláló Angliából, az Autó-Motor munkatársa ekkor tudott pár kérdést feltenni neki.
„Három éve már nagy sorozatban gyártják a »Colortune«-t, és így sem győzi a cég kielégíteni a megrendeléseket. Pedig a kereslet állandóan emelkedik, amihez nagy mértékben hozzájárul a közeljövőben megjelenő új törvény, amely előírja majd a gépjárművekből szabadba jutó kipufogógáz 8-20 százalékos szénmonoxid-tartalmának csökkentését 4 százalékra.
Erre a célra többféle drága és még drágább elektronikus gázanalizátor műszer létezik, de egyik sem olyan csalhatatlan, mint a gyertyám, amely közvetlenül a hengerben »méri« a levegőt fertőző szén-monoxidot.
Még csak ügyes kezű szerelőre sincs szükség a porlasztó beállításához. Az ember maga is elvégezheti a szabályzást, ha szemmel tartja az öt fontba kerülő »Colortune«-t, amely bunsen-kékre változik, amikor az autós ráhibáz a beállításra.
Nos, ekkor nemcsak a motor teljesítménye nő, gyorsulása lesz jobb, a benzinfogyasztása kisebb, hanem üzeme is csendesebbé válik. A »Colortune« hőértéke igen széles, 45–200 jelzésű, és tízezer fordulatszámig alkalmazható. Éppen ezért az angol versenyzők is szívesen használják.
Azok az autógyárak, amelyek elektronikus befecskendezőberendezéssel látják el kocsijaikat, úgy vélték, nincsen szükségük a »Colortune«-ra, de amikor kipróbálták az üveggyertyánkat, a befecskendező »lebukott«, mert kiderült, hogy bizonyos fordulatszámoknál a motor kipufogógázában a megengedettnél több a mérgező anyag.
Szilágyi István rövid időre érkezett haza, és a vállalt kötelezettsége már vissza is hívta Londonba, ahol egy magyar világszabadalom sikerét eredményesen bővíti tovább.”
Forrás: Autó-Motor, 1970. január–június (23. évfolyam 1–12. szám)
Nyugaton mindennapos hasznos eszköz, nálunk ritkaság
Időről időre előkerült a találmány, és voltak olyan hazai kiadványok, folyóiratok, amelyekben megjelent a külföldön sikert elért találmány híre. 1978-ban is hasonló beszámoló született, mint nyolc évvel korábban, az üveggyertya még mindig népszerű volt akkoriban.
Létrehoztak egy külön üzemet, és „Colortune 2” néven elárasztották az egész világot a magyar találmánnyal. Különösen az energiaválság időszakában vásárolták nagy mennyiségben az üveggyertyát, mert minden liter általa megtakarított benzin sokat számított.
Kép: Autó-Motor, 1970. január–június
Közel 20 évvel a találmány megszületése után hazánkban is gyártani kezdték. Kevésbé terjedt el, mint Nyugaton, és ennek elsősorban a gyenge propaganda az oka. Az autósok többsége nem tud az üveggyertyáról, vagy nem tudja, hogy mire használható.
Ha elméletileg helyes a keverési arány, és éppen annyi levegő van a keverékben, amennyi kell az égéshez, akkor a láng színe az üveggyertyánál bunsen-kék. Az égési jelenség a hengerben az üveggyertyánál a benzin aránya, illetve a bunsen-kék égési szín.
Az üveggyertyával elvégezhető a motor alapjáratának beállítása, az úszószint ellenőrzése, a gyorsító szivattyú, a hidegindító működése, a légszűrő állapota, azonkívül felvilágosít a gyújtás állapotáról, a kondenzátor esetleges hibájáról, a szelepek állapotáról, a dugattyúgyűrűk tömítőképességéről.
A laboratóriumi és gyakorlati vizsgálatok megállapították, hogy rendszeres ellenőrzésekkel 7-14%-os tüzelőanyag-megtakarítás érhető el, a motor gazdaságosan adja le tervezett teljesítményét, és mindezekkel együtt jár, hogy minimális szennyezőanyagot tartalmaznak a kipufogógázok. Pl. a CO-tartalom 1/3-ára csökkenthető.
Az üveggyertya szigetelőteste borszilikát üveg, amely bírja a nagy hőmérséklet-ingadozást, és ugyanakkor bepillantást enged a gyújtótérbe. Az újabb változatra még fémtükröt is szerelnek a hengerekben lezajló fényjelenségek jó észlelésére. Ezek az üveggyertyák nem állandó üzemre készülnek, csak a vizsgálat céljára.
Forrás: Technikai Érdekességek a Világ Minden Tájáról, 1978. (1–4. szám)
Mai napig gyártják és használják
Az Autó-Motor 1984-es cikke szerint itthon annyira ismeretlen volt az eszköz, hogy Angliába utazó magyar szakemberek csak ott találkoztak vele először: „a Fővárosi Finommechanikai Vállalat vezetői Londonban járva felfigyeltek az ottani „Colortune 2”-re. Azt hitték, hogy az angol találmány.
Magyarországra csak késve ért el, itthon is beindult a gyártás Colortest néven. (Kép: Autó-Motor, 1984. – Arcanum Újságok)
Úgy tervezték, hogy megszerzik a gyártási jogot. A véletlenek összjátéka folytán megtudták, hogy ez magyar találmány. A Licencia Vállalattól megszerezték a gyártási jogot, ami azért is volt lehetséges, mert az úgynevezett „keleti piac” ellátása nem tartozott a szerződésbe. Igen nagy szakértelemmel — Szilágyi irányításával — kezdtek munkához a Finommechanikánál. Idehaza is sikerült az angol minőséggel teljesen azonos kivitelben megkezdeni a gyártást.
A Colortune-készlet azóta is megvásárolható a Gunson által gyártva, az idősebb, veterán autók, motorok finomhangolásánál, beállításánál a mai napig jó szolgálatot tesz. Az üveggyertya csak egy példája az olyan magyar kötődésű ötleteknek, találmányoknak, amelyek a kezdeti sikerek után nem tudtak továbbfejlődni a hazai körülmények között, és végül külföldi befektetők segítségével értek el komolyabb eredményt.
