Húsz év nagy idő. Enniy idő alatt érett szavazópolgárt nevelni egy üvöltő újszülöttből, apából nagyapává válni, vagy rendesen kitanulni egy szakmát. Húsz év alatt akár öt vagy foci-vb-t, vagy olimpiát is végigizgulhattál – utóbbit csak volna, ha a 2020-as nem maradt volna el -, és egy néhány fővel elstartoló, szerelemből indult autós weboldal is kinőhette magát az ország legolvasottabb magazinjává. De vajon mi minden fejlődött ennyi idő alatt az autózásban? Összeszedtük a legfontosabb, legérdekesebb újításokat, találmányokat.

ESP

Kezdjük talán az egyik leghasznosabb újítással, ami 20 évvel ezelőtt közel nem volt annyira elterjedt az autózásban, mint manapság. Bár maga az ESP – magyarul elektronikus menetstabilizáló – szigorúan véve nem az elmúlt 20 év gyümölcse, hiszen 1995-ben, a W140-es Mercedesben mutatkozott be, majd az 1998-as S-osztályban érkezett meg szériaként, viszont az EU-ban csak 2014. november 1-től kötelező, hogy minden újonnan üzembe helyezett gépjárműben szériatartozékként benne legyen.

 

Azóta szoktunk hozzá mi is a műszerfalon vadul villogó narancssárga ikon látványához. Bár funkciója mindenhol azonos, valószínűleg több neve van, mint Ságvári Endrének volt, mert márkánként más-más betűszó jelöli nagyjából ugyanazt a biztonsági rendszert, az ESP-től az DSTC-n át a VDIM-ig. A lényege, hogy megakadályozza az autó kisodródását, megpörgését. Ehhez nemcsak a motorerő csökkentését használja, hanem az egyes kerekek fékét is beveti.  Ha például egy bal kanyarban az autó orra kifelé sodródik, akkor a bal első és a jobb hátsó kereket fékezi.

Tolatókamera

Míg Amerikában már 1956-ban szereltek kamerát tanulmányautóba, addig az első hasonló európai modellre várni kellett még néhány évet. A Volvo 1972-ben a Genfi Autószalonon mutatta be a Volvo Experimental Safety Car névre keresztelt járgányt, amiben már volt kamera. Kár, hogy a soron következő Volvo modellekbe ezt nem építették be.

20 éve ezekről még csak álmodhattunk 2

Kezdetleges megoldás az első sorozatgyártásban elérhető tolatókamera, de arra jó, hogy ne bontsuk le az autó hátulját

Az első, sorozatgyártásba kerülő tolatókamerás modellt a Toyota jegyezte még 1991-ben, de ez japán belpiacosként Európában nem sok vizet zavart. Így egészen 2002-ig kellett még várnunk, hogy a kontinensen is felbukkanjon ez a megoldás, méghozzá egy Nissan emblémás autóban, a Primerában. A kezdetektől mára már odáig jutottunk, hogy 360 fokos, felülnézeti képet is kapunk a többkamerás rendszereknek hála. Utóbbit szintén a Nissan hozta el nekünk, autósoknak, 2007-ben.

Világítás

Ugyan az első bi-xenon fényszóró már pont nem fér bele a húsz évbe – 1999-ben mutatták be a Mercedes-Benz CL-ben –, de az első LED-es lámpa már az elmúlt két évtized termése. 2006-ban a Lexus kínált először LED-es fényszórót az LS 600h-ban, habár ebben még csak a tompított fényt szolgáltatta fénykibocsátó dióda. Még egy évet kellett várni arra, hogy az összes funkciót LED-ek végezzék, először a világon az Audi R8-as fényszórójában, amit 2011-ben követett a Mercedes CLS adaptív fényszórója.

Így működik a LED Mátrixos világítás:

Majd 2013-ban ismét az Audi mutatott újat a világnak az első elektronikusan vezérelt LED-Mátrix képében, ami lámpánként 25 darab, egyedileg vezérelhető apró fényforrással oldotta meg egy csapásra a megoldhatatlannak tűnő, messzire, nagy fényerővel világítani, és közben nem elvakítani a szembejövőt feladatot, úgy, hogy azokat a LED-eket, amelyek a szembejövő sofőr szemébe világítanának, egyszerűen lekapcsolja az elektronika, míg a többi továbbra is teljes fényerővel dolgozhat. A legfrissebb fejlesztés pedig a lézerlámp1a, aminek fejlesztését, laborját mi is megnéztük még 2015-ben

20 éve ezekről még csak álmodhattunk 3

Bonyolult, kifejezetten szép tárgy egy darabokra szedett modern lámpa

Dízelként működő benzinmotor

Bár azt hinnénk, hogy bő száz évvel a dízel- és benzinmotorok feltalálása után már nagy varázslat nem történhet a fejlesztésben, pedig de. A Mazda, amely a Wankel-motort sem nagyon tudja úgy tiszta szívvel elengedni, a hagyományosnak nevezhető, rendes dugattyús benzinmotort is megreformálta. Már a 70-es években is kísérleteztek azzal a megoldással, de végül a Mazda vezette be a sorozatgyártású autóknál az öngyulladós benzinmotort, Skyactiv X néven. Ez tulajdonképpen a dízel- és a benzines motor hibridje, ahol az égéstérben az üzemanyag begyújtása szikra helyett öngyulladással történik, pont, mint a dízeleknél. Azokkal ellentétben itt viszont nemcsak a levegőt préseli össze a sűrítési ütemben a motor, hanem már az üzemanyag-levegő keveréket is. A gyújtógyertya továbbra is megmarad a rendszerben, és ha szükséges – nagyobb teljesítmény kell –, akkor szikra gyújtja a gázkeveréket. Az egész rendszer lényege a még kisebb fogyasztás és a tiszta üzem.

GPS navigáció

Ha szűkösen is, de a húsz évbe belefér a GPS alapú autós navigációs eszközök elterjedése is a felsorolásba. Igaz, voltak már korábban is kísérletek a GPS rendszer felhasználására, de lényegében 2000-től gyorsult fel robbanásszerűen a fejlesztés, amikor a rendszert üzemeltető USA beszüntette a műholdakról küldött, civil felhasználásra szánt jelek mesterséges zavarását. Ettől kezdve a korábbinál tízszer pontosabbá váló rendszernek köszönhetően már értelme lett valóban használható autós navigációs eszközök kifejlesztésének.

20 éve ezekről még csak álmodhattunk 4

Mára gyönyörű grafikájú, szélesvásznú térképen navigálhatunk

Aktív kormányzás

Ezt a BMW-nek köszönhetjük, és a 2003-ban bemutatott BMW E60-ban debütált. Ezekbe az autókba aktív kormánymű került, amelynek lényege a változó áttétel. Parkolásnál és kis sebességnél kis kormánymozdulatra is nagyot fordulnak az első kerekek, míg autópályán az egyenesfutást javítandó kisebbet mozdulnak a kormányzott kerekek azonos kormányelfordításnál. Az aktív kormány képes magától ellenkormányozni, finomabbá vagy akár elkerülhetővé téve ezzel a DSC működésbe lépését.

Dupla kuplungos váltó

A DSG-t a Volkswagen mutatta be, 2003-ban csodálkozhattunk rá először a korábbi, hagyományos automatikus váltókhoz képest felfoghatatlan gyorsan dolgozó szerkezetre.

Persze nem a Golf volt az első, amiben ezt a megoldást alkalmazták, a Porsche már a 70-es évek végétől használt hasonlót a versenypályákon, később pedig ralifutamokon az Audi Sport Quattróban is feltűnt, viszont az R32-es Golf volt az első tömegmodell, amit dupla kuplungos automatikus váltóval is meg lehetett vásárolni. Mára már tucatnyi variánsa létezik, változó számú fokozattal, különféle gyártók üzemeiből.

20 éve ezekről még csak álmodhattunk 6

Bevezetésekor kíméletlenül gyorsnak tűnt a DSG váltó

A DSG, vagy dupla kuplungos váltó két bemenőtengellyel és ehhez kapcsolódóan egy-egy belső kuplunggal rendelkezik. A DSG két kuplungja közül az első az 1-3-5. fokozatokhoz és a hátramenethez juttatja el a motor erejét, a másik a páros sebességeket iktatja be a hajtásba. Amíg az egyik váltófél aktív, addig a másikban előválasztott fokozat a megfelelő pillanatban az egyik kuplung nyitásával és a másik ezzel párhuzamos zárásával aktiválható. A vonóerő átadása nem szakad meg, így az autó nem bólint váltáskor és a gyorsulás is állandó.

Digitális visszapillantó tükör

Úgy fest, a Nissannál a mérnökcsapat igazán kamerafixált arcokból áll, mert a tolatókamera és a 360 fokos, felülnézeti képet adó kamera mellett a szintén kamerát használó, digitális visszapillantó tükröt is a márka ismertette meg a vásárlókkal. 2014-ben, a Genfi Autószalonon mutatták be az ötletet a világnak, és azóta számos más márka is rákapott a megoldásra, így próbálhattuk már Honda és Toyota emblémás autókban is.

20 éve ezekről még csak álmodhattunk 7

A Honda e-ben nemcsak a belső, hanem a külső tükrök képe is monitoron nézhető

Műszakilag egy hátrafelé néző kamerából és egy képernyőből áll a rendszer, utóbbit a hagyományos belső tükör helyére építik be. Előnye annyi, hogy tetőig telepakolt csomagtartóval, vagy három cilinderes, frakkos bűvésszel a hátsó ülésen sem kell lemondani a belső visszapillantó által nyújtott információkról. Hátránya, hogy szokni kell, mert használatakor máshova, jóval közelebb kell fókuszálni, de szerencsére kikapcsolható és a tükör egyszerű, hagyományos módon is használható.

Nagy képernyő, telefontükrözés

Szintén az elmúlt 20 év talán legizgalmasabb újítása, hogy a gyári navigációk, illetve a különféle, ablakra tapadókorongozható navigációs segédek ideje lejárni látszik. Az autógyártók eljutottak odáig, hogy elengedjék a saját fejlesztésű, általában nehézkesen frissíthető gyári navigációs rendszerek kezét – bár ez az utóbbi években változni látszik, sok autó már saját internetkapcsolattal rendelkezik és percre friss adatbázis alapján navigál – és rábízzák ezt az amúgy is folyton a neten lógó, egyre okosabb telefonokra. Eleinte csak kijelzőként használták a telefont, mára viszont fordult a kocka, sokkal inkább a telefon végzi az érdemi munkát és az autó beépített kijelzője csak az információkat mutatja, illetve a gombok, kapcsolók vezérlik a telefont is. 

20 éves a Vezess

2001. április másodikán indult el a Vezess, amely ma a legolvasottabb autós lap Magyarországon. Az elmúlt húsz évben több mint 110 ezer cikkünk készült, teszteltünk több mint 3600 autót, beszámolunk a Forma-1 és a haszongépjárművek világának legfontosabb eseményeiről. Elérhetsz minket a Facebook-oldalainkon, YouTube-csatornánkon vagy Instagramon is, a születésnapunk kapcsán készítettünk nektek egy különleges aloldalt.

Köszönjük, hogy minket olvasol!

 

20 éve ezekről még csak álmodhattunk 8