Pár hete végigjártuk az ideiglenesen felfestett kerékpársávokat, hogy megnézzük, valóban szükség van-e rájuk, tényleg érdemes-e sokszor a teljes út keresztmetszetének a felét átadni a bicikliseknek. Akkor kiderült, hogy a kerékpáros forgalom csupán töredéke az autósnak, akik az elvesztett sáv miatt csak sokkal lassabban tudnak eljutni a céljukig, és araszolás közben jóval nagyobb a károsanyag-kibocsátás is, mintha rendes tempóban lehetne haladni. Akkor a felsorolásból kimaradt a körúti, talán a legnagyobb káoszt okozó biciklisáv. Most bepótoljuk.

Biciklivel és autóval a Nagykörúton – kik vannak többen? 1

Így nézett ki a körút a kerékpársáv felfestése előtt

Hogy mekkora siker a körúti biciklisáv, arról a BKK adott ki nemrég közleményt, de az abban szereplő napi 2500-3000 kerékpáros a korábbi helyszíneken általunk mért biciklis számhoz képest irreálisnak tűnt. Nincs okunk kételkedni a BKK mérési eredményeiben, biztos jól számoltak, de hogy arról is legyen fogalmunk, eközben mennyi autós jár ezeken a szakaszokon, kimentünk a körútra és megnéztük.

A módszer egyszerű, mivel az ördögnek sincs kedve 24 órán keresztül dekkolni az út mellett, közben sávokat bámulni, strigulákat húzogatni és sajnos egyéb, okos forgalomszámláló műszerünk sincs, így kitettünk a körútra egy kamerát, amely 2 másodpercenként készített egy fényképet. A széles látószög miatt ennyi idő bőven elég ahhoz, hogy ami arra jár, az rajta legyen legalább egy képen. Igaz, az ebből készült végtelen hosszúságú – bő 42 ezer képből álló – timelapse videót sem volt kedvünk megnézni, de valahogy csak meg kellett számolni, miből mennyi jár a körúton. 

Biciklivel és autóval a Nagykörúton – kik vannak többen? 2

A körúti biciklisek nagy része futár

Kíváncsian vártuk, hogy vajon mi lesz a számolás vége. A végeredményt minimális kerekítés után kaptuk, mert az éjszakai résznél biztosan csúszott hiba a számolásba, mindkét oldalról. (A teljes videót a képeken szereplő esetleg olvasható rendszámok, felismerhető bringások miatt nem tesszük ide, de akinek van kedve újraszámolni, annak szívesen megmutatjuk.)

Néhány óra nyálcsorgatós monitorbambulás után 9700 autót és 850 kerékpárt számoltunk.

Az arány megdöbbentő, a vizsgált napon a körúton közlekedők 92 százaléka autós, és mindössze 8 százaléka kerékpáros, a sávokon pedig 50-50 százalékban osztoznak, úgy, hogy az autók egy részében nem egy ember ült, mint a bicikliken. Biztos jó ez így?

Mivel csak egyetlen napon, 24 órán keresztül néztük a körúton az Oktogon és a Nyugati közötti forgalom összetételét, bennünk is felmerült, hátha biciklizés szempontjából éppen rossz napot fogtunk ki. Szerencsére vannak máshol is, elérhető adatokat adó oldalak, amik a főváros bringaforgalmát figyelik. Például itt van ez. Hogy nyugodtan aludjunk, ránéztünk a többi mérőpontra, ott hogy alakult az aznapi bringás forgalom, és mivel aznap két helyen is a napi átlag dupláját mérték, és a többin is jóval az átlag fölötti biciklis tekert, így vélhetően a mi mérőhelyünkön is jó napnak kellett lennie.

Milyen a körúti kerékpársáv bringáról nézve?

Muszáj volt biciklivel is kipróbálni, mennyire használható a körúton felfestett biciklisáv. Eleinte hülye érzés volt, hogy indokolatlan szélességű sztrádán tekerek, amin az Oktogontól ellátni szinte a Nyugatiig. De kétségtelen, hogy mámorító dolog úgy bringázni át a város egyik legforgalmasabb útján, hogy teljesen biztonságban érezheted magad. Jó, majdnem mindig, mert a kanyarodósávokkal megbolondított kereszteződésekben kialakulhatnak fura helyzetek és a körúti boltokba árut szállító autók is jobb híján gyakran a bringasávot használják parkolóhelynek, míg rakodnak, így azokat az “igazi” körúti forgalomban, az autók közé sorolva kell kikerülni. 

Biciklivel és autóval a Nagykörúton – kik vannak többen? 3

A bringasávban parkoló autót a forgalomban kell kikerülni

Mi lenne a megoldás?

Annak ellenére, hogy egy út keresztmetszetének, sávjainak a felét kizárólag a teljes forgalom 8 százalékát sem kitevő közlekedési eszköz számára lezárni messze van a demokratikustól, de még az észszerűtől is, az azért látszik, hogy valóban van igény a körúton biciklizésre. Ugyan közel nem akkora, mint amit a BKK 2500-3000 biciklist számláló mérése alapján gondolnánk, de mégiscsak van. (A BKK valószínűleg úgy kapta ezt az adatot, hogy egy kiemelkedően jó napon, mindkét irányba tartó bringás sávok forgalmát figyelték. Ugyan a szám így valóban látványosabb, de a 92:8 arányon nem igazán változtat.) 

Szerencsére úgy fest, nem kell automatikusan beletörődni az összes, a vírus miatt leállt közlekedésű városra rászabadított kísérletezgetésbe, hiszen a 70-ről 50-re lassított utakkal kapcsolatos ötletet is még átgondolják és a biciklisáv védelmére telepített balesetveszélyes körúti beton terelőtömböket is elbontották már. A sebességcsökkentés amúgy közel nem biztos, hogy az elvárt eredményt, vagyis a balesetek csökkenését hozná magával, hiszen pont az ellenkezőjére van külföldi példa: ahol csökkentették a megengedett sebességet, ott éppen hogy megugrott a halálesetek száma

De mi lenne a megoldás a biciklisávokra? Mondunk párat!

Például lehetnének a körúti kerékpársávok időszakosak, mondjuk csak hétvégén, vagy csak a nyári időszakban. Valószínűleg november és március közötti időben a mostani 850 bringásnak is csak a töredéke ül nyeregbe, míg a közel 10 ezer autó, továbbra is ott lesz, és ugyanúgy egy sávba szorul, araszolásával nemhogy csökkentve, inkább pont növelve a zajt, károsanyag-kibocsátást.

Biciklivel és autóval a Nagykörúton – kik vannak többen? 4

A tömegközlekedést lehet bringával is kombinálni

Akár napi idősávokat is ki lehetne alakítani, hogy akinek muszáj arra mennie, az ne álljon kétszer annyit dugóban. A reggeli és esti csúcsban az autók is használhatnák a tőlük elvett sávokat – akár úgy is, hogy az autóban ülők számához kötik a plusz sáv használatának lehetőségét -, hiszen ilyenkor úgyis lassabb, biciklisnek biztonságosabb a forgalom.

Budapest nem csak a budapestieké

Fővárosiként felháborított, amikor a karantén idején kimentél volna a zöldbe, de az összes Pest környéki település önkormányzata lezárta a parkolókat? Sőt, megtiltotta a településre behajtást és végre belekiabálhatta az arcodba, hogy hülye pesti, ide ne gyere! Ugyan az erdőben téblábolva az égvilágon senkit nem tudtál volna megfertőzni, de az senkit nem érdekelt. Ugye, nem volt jó?

Amikor viszont vidékről Budapestre kell jönni, ügyet intézni, városban kóvályogni, a vidéki is hasonlóan érezheti magát, amikor azt kapja, hogy ne gyere ide autóval, oldd meg tömegközlekedéssel, vagy biciklivel, nekünk ne autókázz itt, mert ez nekünk nem tetszik. Ugyanakkor a belvárosban lakó elvárja, hogy ingyen parkolhasson a saját ablaka előtt, amikor neki minden feltétel adott ahhoz, hogy ne kelljen autót tartania.

Látni kell, hogy a főváros sok embert foglalkoztató cégeket engedett be a területére, ahova az agglomerációból tömegével járnak dolgozni, akik nemritkán magukkal hozzák a párjukat, gyereküket, akik szintén itt dolgoznak, tanulnak. Ők használjanak tandem biciklit?

Klassz ötlet a bringás infrastruktúra fejlesztése, ha azok arányosak és észszerűek, illetve, ha valóban fejlesztések, nem pedig csak mások kárára megvalósuló látszatdolgok. Vélhetően számos autós örömmel elkerüli majd a belvárost, ha jó alternatívát adnak neki és nem büntetni akarják. Mondjuk észszerű áron, akár átszállást is biztosító BKK időalapú jegy képében, vagy a városhatárra telepített nagy, tágas, ne adj’ Isten kerékpárok biztonságos tárolására is alkalmas P+R parkolók építésével. Bár nyilván ez kicsit összetettebb dolog, mint venni pár köbméter sárga festéket és a meglévő utakra, járdákra festeni biciklisávokat.

Szerinted jó, hogy 9700 autósnak és 850 biciklisnek ugyanúgy 1-1 sáv áll rendelkezésre a Körúton?
Igen, az autóknak még ez is sok
21% (331)
Nem, ez így nincs rendjén
79% (1233)
Kapcsolódó címkék: Kerékpár kerékpársáv közlekedés