Kezdésnek mutatunk pár fotót 2013-ból, hogy lássa az olvasó, honnan hová jutott szép Budapestünkön egyesek parkolási gyakorlata.

VI. kerület, Benczúr utca, diplomatarendszámos autók állnak a járdára tolatva. Az épület falán a méretes réztáblán olvasható felirat: Duna Bizottság

Jó pár képünk van akkoriból, amelyeket nézegetve úgy tűnik, nem csak a mercisek-volvósok (talán főnökök), hanem a minisek-fordosok (talán kevésbé főnökök) is így használják a járdát – autóval. És nem csak a kapuban, hanem mellette is

Sőt, ezen a képen az látható, hogy még akkor is feltolatnak a járdára, ha van több szabad, kizárólagosan saját használatra fenntartott helyük. A kép bal oldalán látható tábla azt jelzi, onnantól csak ők állhatnak a sárgára festett szegély mellé

Akkor hosszabban írtunk róla, hogy a rendőrség által Magyarországon lefotózott évi 700-800 gyorshajtó – azaz a KRESZ szerint balesetveszélyesen autózó – diplomata közül egyetlen egy sem fizet bírságot, plusz arról is, hogy a fizetős övezetekben ingyen parkoló kék rendszámosokat sem bírságolják meg az ellenőrök. Utóbbival egyébként akkor nem értett egyet Sipos László, a Magyar Parkolási Szövetség felügyelőbizottsági elnöke, aki azt mondta a Vezessnek, “elvileg” meg kell bírságolni a nem fizető diplomatákat, “a pótdíj kiszabható”, ám “a gyakorlatban át szokták lépni az ellenőrök a DT-rendszámos járműveket”.

Ő a parkolást ellenőrzőkről beszélt, akiknél több és erősebb jogosítványa van a közterület-felügyelőknek, a rendőröknek, és – mivel diplomatákról beszélünk – a külügyminisztériumnak.

Áttérve a szükséges előzménytörténet után 2018 tavaszára most ezeket kérdeztük meg, immár friss fotót is elküldve. Merthogy úgy tűnik, negyedik, egyesek ötödik éve ugyanarra használják a járdát, a helyzet változatlan.

2018. március vége. Ebben a belvárosi utcában változatlanul a járdára tolatva állnak meg egyesek. Ráadásul a kép szerint akkor is, amikor van rendes, kizárólagos használatra biztosított saját, üres helyük. Írják már meg kedves olvasóink a kommentmezőben, hogy önök szerint mi állhat a szokás hátterében?

2018. április vége. Merci ismét a járdán, miközben több hely üresen áll. Azt eddig nem mondtuk, de az önkormányzat ingyen adja a képen éppen nem használt helyeket a Duna Bizottságnak

Önmagában sem szimpatikus ez a gyakorlat, úgy pedig pláne nem az, hogy innen 300 méteres körben két óvoda, egy bölcsőde, egy iskola és egy hatalmas játszótér is van. Rengeteg szülő tolja ezen a járdán a babakocsiját, állandó látvány a parányi biciklit, rollert hajtó kisgyerek.

Megkérdeztük hát a fenti parkolással kapcsolatban a helyi önkormányzat/közterület-felügyelet, valamint a rendőrség és a külügyminisztérium véleményét.

A közteresek nem tehetnek semmit, a polgármester pedig hallgat

2016-ban összesen 261 alkalommal „foganatosítottak intézkedést” a terézvárosi közterület-felügyelők járdán megállás miatt “magyar rendszámos” gépjárművel szemben. Diplomatarendszámos autóval, vagy azok vezetőjével kapcsolatban „nem történt intézkedés” – válaszolta kérdésünkre a VI. kerületi önkormányzat Rendészeti Osztálya.

Ennek oka szerintük a nemzetközileg védett személyekre vonatkozó két jogszabály, az 1965. évi 22. törvényerejű rendelet, és az 1977. évi 22. törvényerejű rendelet.

„A nemzetközileg védett személyek körébe tartozik és – teljes körűen, vagy jogszabályban megállapított korlátozásokkal – mentesség illeti meg különösen a Duna Bizottság tagjait, és az általa kinevezett tisztviselőt. A diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más mentességet élvező, nem magyar állampolgárságú személy, illetve a közjogi tisztséget betöltő személy által elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási hatósági eljárásban elbírálandó közlekedési szabályszegés gyanúja esetén nem végezhet olyan eljárási cselekményeket, amelyek a mentességet élvező személy ellen közvetlenül irányulnak” – írta levelében a Rendészeti Osztály.

Ha már kerékbilincset nem is raknak ezekre az autókra, talán vannak más lehetőségek is a helyzet javítására. Mondjuk egy levél udvarias kéréssel a közteresek vezetőjétől, vagy még inkább a kerület polgármesterétől.

Meg is kérdeztük Hassay Zsófia személyes véleményét a kerület sajtósának küldött levélben, hogy a polgármester asszony szerint jól van-e ez így, esetleg kíván-e tenni valamit, de a neki címzett kérdés válasz nélkül maradt.

A rendőrség szintén tehetetlen

A gyorshajtó diplomatákat alkalomadtán lefotózó rendőrségnek is elküldtünk 2014 őszi és 2018 tavaszi képeket, és persze rengeteg kérdést
– a diplomatarendszámos autókat vezetőknek ugyanúgy kötelező-e betartani a KRESZ-t, mint másoknak?
– a képeken látható parkolás megfelel-e a KRESZ-nek?
– milyen jogosítványaik és lehetőségeik vannak a KRESZ-t megszegő diplomatákkal szemben a magyar rendőröknek, és miben mások ezek a sima rendszámos autókat vezetőkkel összehasonlítva?
– volt-e rá példa az elmúlt 5 évben, hogy a magyar rendőrség fellépett, bírságolt, szóban figyelmeztetett (bármit tett) szabálytalanul parkoló diplomata rendszámos jármű vezetőjével szemben, van-e erről statisztikájuk?

„A rendőrség a jogszabályokat csak az általa folytatott konkrét eljárások során értelmezheti. A jogszabályi rendelkezésekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége csak arra terjed ki, hogy megadja, hogy mely jogszabály tartalmazza az adott kérdéskörrel kapcsolatos szabályozást. Továbbá a rendőrség jogalkalmazó szervként a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben egyedileg alkalmazza a jogszabályokat, így bizonyos ténybeli helyzet jogi megítélése vagy a jogszabályok általános érvényű értelmezésével összefüggő jogi iránymutatás, értelmezés kiadása nem tartozik a hatáskörébe. Mindezek tükrében fenti kérdései a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendeletben foglaltak alapján ítélhetők meg” – válaszolta az ORFK. Az utolsó mondatukban szereplő rendelet a KRESZ.

Ezután felsoroltak hét jogszabályt az 1961-es Bécsi Egyezménytől a 2016-os közigazgatási rendtartásról szóló törvényig, ami a munkájukat szabályozza. Statisztikájuk meg nincs.

Végül megkérdeztük őket, hogy szerintük javítana-e a közlekedésbiztonságon, a hazai parkolási kultúrán, ha a magyar rendőrségnek több jogosítványa, lehetősége lenne a KRESZ-t megszegő diplomatákkal szemben? Erre figyelmünkbe ajánlották „az első kérdésünkre adott válaszukban foglaltakat”. Az első kérdésünk utáni válaszhelyet mondjuk üresen hagyták, a második után írták a fenti vaskos idézetet, ami ugye nem válasz a kérdésre.

A külügy szintén hallgat

Szerencsére van egy rendkívül kemény külügyminisztériumunk, amely – majdnem – bárkit kioszt a nemzetközi szájkarate világában. Mi az ő esetükben is nagyra értékelnénk egy udvarias kérést, tényleg csak ennyit, hiszen miért ne jelezhetnék a járdán parkoló külföldiek felé, hogy ez így nem elegáns. A magyar autósnak nem szabad, ezért nekik sem.

Válaszra sem méltatta a külügy a problémát felvető levelet.

Korábbi cikkünk előtt megkérdeztük a Duna Bizottságot. Akkori vezetőjük a konkrét, járdára tolatásra azt mondta, hogy ők nem parkolhatnak a kijelölt helyeiken túl, márpedig nagy létszámú a személyzetük, és a rendelkezésükre bocsájtott parkolókat szeretnék minél jobban kihasználni. Eközben – mint fogalmazott – figyelembe veszik, hogy ne zavarják a forgalmat.

Mi az a Bécsi Egyezmény, és vajon elbújnak-e mögé a külföldön dolgozó magyar diplomaták?

Az 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés mentesíti a diplomáciai képviselőket a fogadó állam büntető, polgári és államigazgatási joghatósága alól. A hidegháború mélyén nyilvánvaló okokból a két blokk határán fekvő Bécsben életre hívott dokumentumnak egyrészt több évszázados előzményei voltak, másrészt a Vasfüggöny korának szellemét tükrözte. Épp ezért ma már – főleg az Európai Unióban – számos nagykövetség nem is él közlekedési kihágások esetén az Egyezmény biztosította mentességgel, hanem elvárja diplomatáitól, hogy saját zsebből fizessék ki a bírságot szabálysértés esetén.

Korábban körkérdést intéztünk számos magyar nagykövetséghez szerte Európában, kíváncsiak voltunk, hogy miközben a Magyarországon dolgozó külföldiek egy része nagyvonalúan kezeli a mi szabályainkat, miként viszonyulnak a nyugati országokba akkreditált magyarok befogadó államuk közlekedési szabályaihoz?

A hét válaszadó képviseletből négynél azt állították, a diplomatáknak az esetek legnagyobb részében vállalni kell szabálytalanságaik anyagi következményeit.

Ön ne hallgasson!

A témáról írt első cikkünket úgy fejeztük be, hogy mivel az Európai Unióban a bírságok befizetésére, és a nem fizetésre is van több példa ugyanazon nemzetközi jogszabály mellett, a végső következtetés az lehet, hogy jobb lenne a nagyobb rendet tartó országok közé tartozni. Korrektebb, és biztonságosabb lenne a közlekedési szabályok betartatásában egyenlőségre törekedni. Ha a külföldi többet enged meg magának, tegyenek valamit a hatóságok.

Amíg nálunk sajnos nem ez a gyakorlat, mondja el a véleményét, és szavazzon!

Ön szerint kinek kellene lépni ebben az ügyben?

  • Mindháromnak tennie kellett volna valamit már évekkel ezelőtt
    80%
  • A külügyminisztériumnak
    12%
  • A rendőrségnek
    5%
  • Az érintett önkormányzat vezetésének
    2%

Ön szerint kinek kellene lépni ebben az ügyben?