Néhány hét múlva tárgyalja a Miniszterelnökség az eredetiségvizsgálat jelenlegi rendszerét megreformáló jogszabálytervezetet – értesült a Vezess kormányzati forrásból. A sokak által kritizált vizsgák szigorítására három fontos javaslatot is tartalmaz a tervezet.
Kötelező legyen minden külföldről behozott autóra
Jelenleg nem kötelező az eredetiségvizsgálat a külföldről érkező használt autókra, aminek sokan áldozatául eshetnek. A nepper bejelenti az NKH-nál a kocsit, majd attól függően, hogy érvényes-e a kinti műszaki vizsgája, itthon szemlére, lejárt papírok esetén műszaki vizsgára megy. Ezután jelentkezik a vámhivatalnál, kifizeti a regadót, majd elmegy az okmányirodába, ahol pár ezer forintért rendszámot és forgalmit kap, és máris hirdetheti a járművet eladásra. Ezt az autót magyar rendszámmal nagyobb bizodalommal veszi meg bárki, hiszen azt hiszi, alapos vizsgálatok után áll, pedig eredetiségvizsgálaton egyáltalán nem járt.
A neppertől a kocsit megvásárló első valódi tulajdonosnak kell elvinnie eredetiségvizsgálatra, és ha ekkor – vagyis a jármű árának kifizetése után – kiderül valami stikli a kocsiról, már futhat a pénze után. Rendőrségi információink szerint nem ritka, hogy lopott autót foglalnak le így átvert becsületes vásárlóktól.
Információink szerint ezen változtatna a tervezet azon pontja, amely a külföldről behozott autók számára kötelezővé tenné az eredetiségvizsgálatot még a magyar rendszám kiadása előtt.
A nepperek papíron sokszor teljesen kimaradnak az üzletből. Hamis külföldi eladó nevével íratnak alá adás-vételit a magyar vevővel, aki ha lebukik a vizsgán, szintén nincs kihez fordulnia (fotónk illusztráció)
Vegyszerrel vizsgálják meg az alvázszámot
A kötelező vizsgálat önmagában nem túl sokat ér, ha könnyű áttolni rajta az autókat, ezért a jelenleginél sokkal alaposabbá tenné azt a tervezet. Egy másik fontos javaslat kötelezővé tenné a vizsgán az alvázszám és a másodlagos azonosítónak számító adattábla vegyszeres vizsgálatát. Utóbbi jellemzően az ajtónyílásba rögzített fémtáblácska.
Az alvázszámot, vagy annak környezetét egy bizonyos vegyszerrel bekenve kimutatná a vizsgálat, hogy módosítottak-e a betűkön és a számokon, esetleg a közvetlen környezetével együtt „bevágták” oda egy másik autó alvázszámát, ami jelenleg a lopott autók legalizálásának egyik alaptrükkje. Egy-két ügyetlenebb módosítást a gyakorlott szem elvileg kiszúr, a profibb illegális beavatkozást viszont csak a vegyszeres vizsgálat fedi fel. Fontos, új szűrő lenne ez a rendszerben.
1600 autóból egynél merül fel a gyanú
2016-ban 508 ezer jármű esett át eredetiségvizsgálaton, ebből mindössze 310 alkalommal merült fel a gyanúja, hogy „az egyedi azonosítóban jogellenes beavatkozás történt” – közölte a Belügyminisztérium a Vezess kérdésére. Meglehetősen szerény szám, ráadásul ez sem jelenti azt, hogy minden esetben lopott autó akadt volna fenn a rostán.
Fotózzanak le mindent, tegyék be egy adatbázisba
A harmadik javaslat szerint a mostaninál sokkal több mindent, és sokkal alaposabban kellene dokumentálni, majd ezeket a fotókat fel kellene tölteni egy olyan adatbázisba, amit az autóvásárlók, és a bűnözőkre vadászó nyomozók is használhatnak.
Kötelezően le kellene fotózni (szkennelni) a kintről behozott jármű külföldi okmányait, a forgalmiját, a törzskönyvét, természetesen a kétnyelvű adás-vételit és a számlát is. Ezen felül a javaslat kötelezővé tenné a kilométeróra-állás és az alvázszám lefotózását, valamint képek készítését a járműről, majd mindezt fel kellene tölteni egy online adatbázisba.
Jelenleg az eredetiségvizsga előtt oda állítják az órát a bűnözők, ahová akarják (fotónk illusztráció, MTI)
Az adatok tárolására ideális lenne a már létező Gépjárműadat-lekérdező, ahová most műszaki vizsgák és tulajdonosváltások során kerül be pár adat. A javaslat a jelenleginél sokkal több hasznos információval gazdagítaná ezt az adatbázist, ahol akár 2022-ben is megnézhetné egy autóvásárló, hogy mondjuk a 2017 második felében Magyarországra behozott, általa kinézett jármű 5 évvel korábban honnan jött, milyen állapotban volt, mennyi kilométert mutatott az órája – és ezekért felelősséget is vállalt az eredetiségvizsga idején az, aki bevitte oda.
Mindezen felül természetesen az autó elmúlt 5 éve is dokumentálva van, ha közben gazdát cserélt a jármű. A volt tulajdonosok személye adatvédelmi okokból nem lenne megismerhető, de a tulajdonosváltások száma igen, és az is kötelezően, ha valamikor taxiként üzemelt az autó.
Szinte senkit nem kapnak el óratekeréssel
Pedig elég csak szétnézni a legnagyobb hazai hirdetési oldalon, de akinek erre nincs ideje, annak a Használtautó.hu táblázatba rendezte a sokak által érzékelt svindlit. Mert ugye nem lehet véletlen, hogy sokkal több autót hirdetnek 98 ezer kilométerrel, mint 102 ezerrel, vagy 198 ezerrel, mint 202 ezerrel. A lélektani határok alatti futásteljesítmény egy hirdetésben még mindig vonzóbb a vásárlóknak, mint picivel felette, márpedig ha ez kell, az ügyeskedők oda állítják be az órákat.
Bár a Btk. bő három éve bevezetett rendelkezése elvileg egy év szabadságvesztéssel fenyegeti az óratekerőket, tettenérés hiányában nehéz eljárni a trükközők ellen: 2013 óta összesen három vádemelés történt e bűncselekmény miatt (2016. augusztusi adat).
Támogatják, de félnek a heréléstől
„Mindhármat nagyon jó ötletnek tartjuk, és támogatjuk. Így kibuknak majd a lopott autók, plusz jó lesz a kocsit vásárló kisembereknek is” – mondja Knezsik István, a tervezett egyeztetésen részt vevő Autós Nagykoalíció elnöke. Kormányzati forrásunkhoz hasonlóan megerősítette az eredetiségvizsgálat tervezetét is tárgyaló találkozó tényét, ő ugyanakkor márciusról tud.
Mindkét forrásunk szinte szó szerint ugyanazt tette hozzá: rendkívül jó javaslatok ezek, de jelenleg javaslatok, „nagyon reméljük, hogy nem herélik ki őket a jogszabály tervezetéből”.
