Egyik kollégánk nemrég fura, a KRESZ-ben nem szereplő táblára lett figyelmes az M7-esen, Érdnél. Erre, ni:
Hajoljunk csak közelebb:A Google Street View képén egy Egyéb veszély! jelzőtábla látható, alatta pedig egy kutya (aminek a Google személyiségi jogvédelmi okból kimaszkolta a fejét). Kutya a sztrádán? Nem mondom, néha megesik, hogy feltéved egy-egy eltévedt vagy kirakott jószág az autópályára, de Érd környékén ez olyan gyakori, hogy külön táblát kell kirakni miattuk?
Másik kollégánk erre azt vetette fel, hogy ő Vadveszély! táblákkal találkozik rendszeresen a sztrádán, és fogalma sincs, hogy ez mit jelent rá nézve. Országúton egyértelmű: ha kint az ugró szarvas, számítanunk kell arra, hogy elénk veti magát egy őz, vaddisznó, szarvas, és ilyenkor, ha nem tudunk megállni, jogilag mi felelünk mind a kocsinkat ért, mind a vadállományban esett kárért. De mi a helyzet a sztrádán, ahol elvileg védett az út a vadak beugrásától, ráadásul nem kevés pénzt is fizetünk azért, hogy kedvünkre száguldozhassunk?
A legautentikusabb forráshoz fordultam válaszokért: a hazai autópályákat (kivéve az M5) kezelő Magyar Közút kommunikációs szolgálatához. És meg is kaptam őket; íme, ez a helyzet a pályán kóválygó állatokkal – Marczin Bence, kommunikációs osztályvezető levelét kissé tömörítve, szerkesztve közöljük, a lényeget kiemeljük:
Az autópálya nem egy hermetikusan elzárt terület, ez sajnos tévesen épült be a köztudatba. A csomópontjaink, le- és felhajtóink nyitottak, így a pályák melletti védőkerítés ezeken a részeken, szakszerű elvezetés mellett, de megszakad. Mindemellett a védőkerítés nem alkalmas a teljes kizárásra, csak a magas szintű visszatartásra, de ez nem gátol olyan állatokat, akik átférnek, átrepülnek a kerítésen, vagy egyszerűen alákotornak az egyébként beásott kerítésnek. A biztosítók ezzel tökéletesen tisztában vannak, ezért is ajánlják termékeik között a kifejezetten állatelütés során keletkező gépjármű test biztosítási konstrukciót az autósok számára, ugyanis a vaddal való ütközés kivédhetetlen.
Az állatok mozgása, viselkedése, reagálása kiszámíthatatlan, erre az autósok nem tudnak felkészülni lassúbb haladás során sem, tehát főúton haladáskor sem. A Vadveszély! tábla erre a veszélyre figyelmeztet, kihelyezését a vadászatra jogosult (helyi vadásztársaság) kezdeményezheti. A vadon élő állatot veszélyes üzemként kell tekinteni, az általuk okozott kárért a vadászatra jogosult felel. Fontos megjegyezni, hogy a gépjármű használata során a vezető is veszélyes üzemet működtet, mely fokozott veszéllyel jár – erről sokan megfeledkeznek -, így a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó jogszabályok az irányadóak.
A társaságunkhoz bejelentésre kerülő vadgázolásos kárigényeket minden esetben teljes körű vizsgálat alá vonjuk, kizárólag olyan kifizetést tudunk eszközölni, melyben felelősségünk minden kétséget kizáróan tisztázott. Az esemény kivizsgálásában saját szakembereink mellett, nagynevű, ismert biztosító partner áll rendelkezésünkre.
Kárrendezési szempontból a kutyagázolást másként kell megközelíteni, mert a kutyának szinte mindig van tulajdonosa, és a felelős állattartás szabályai szerint a tulajdonos felelős, hogy az állat ne szabadulhasson el. Elsődlegesen neki kell gondoskodnia, azonosító chippel kell ellátni, melyet regisztrálni is kell, így a kutya által okozott kárért a kutya gazdája felelős. Mindezek mellett természetesen minden bejelentést kivizsgálunk, így felelősségünk vizsgálata ezekben az esetekben sem marad el, amennyiben ez lehetséges kártérítési eljárást is lefolytatjuk.
A kutyaveszély táblát, azaz az „Egyéb veszély” táblát a kutya ábrát tartalmazó kiegészítő táblával Társaságunk helyezte ki Érd térségében. Ezen a szakaszon a lakott terület közelsége miatt több kutya is a pályára tévedt. A KRESZ-ben van ugyan házi állatok tábla, de mivel annak jelzésképe (lásd lent) autópályán nem értelmezhető, ezért alkalmazta társaságunk a „kutya” ábrát.
Hát, ez tényleg nem kutya, és sztrádán egy tehén valóban fura volna
Általánosságban elmondható, hogy a veszélyt jelző táblák, a kiegészítő táblákkal együtt az autóvezetőket figyelmeztetik, hogy az adott szakaszon a táblák hatályáig fokozottan kell számolni a táblán jelzett veszéllyel, és ennek megfelelően kell a gépjárművet vezetni. A veszélyre figyelmeztető táblánál – csakúgy mint a többi veszélyre figyelmeztető táblánál is – főszabályként a KRESZ iránymutatásait kell figyelembe vennie a gépjárművezetőnek. A szabály előírja, hogy a vezetőnek a jármű sebességet úgy kell megválasztania, hogy biztonságosan tudjon reagálni a váratlan helyzetre.Ökölszabály nincs. A vezető saját, valamint a gépjárműve képességeihez és egyéb befolyásoló paramétereihez (pl. rakomány, utánfutó) kell igazítania sebességét a saját felelősségére, tekintettel arra, hogy veszélyes üzemben van közlekedése során.
Vagyis: állatok az autópályán is lehetnek, ha elütjük szegényeket, és volt tábla, mi vagyunk a hibásak. Viszont van biztosítás a véletlen gázolásokra, aki nagyon fél egy sztrádajáró szarvastól, köthet ilyet. Az M7-es autópályán 2014-ben 8 darab, 2015-ben idáig 6 darab vadelütés történt – hogy ez a kockázat indokolja-e egy extra biztosítás megkötését, ki-ki döntse el maga.
Főleg a nagyvadak veszélyesek az autókban ülőke, de akár egy nyúl, menyét is képes akkora kárt tenni a kocsiban, hogy az ne tudjon tovább haladni.
A képre kattintva remek cikket olvashattok arról, miért nem ér semmit sem a vadriasztó síp és hogyan bújhat ki a vadásztársaság a kártérítés alól, ha fizetnie kellene vadgázolás esetén.