A kiállítás fénypontja

A kiállítás fénypontja

A kiállítás fénypontja


A találkozóra az egész megye kivonult, inkább motorokkal, mint autókkal, de az amerikai álomra váróknak így is volt mire csorgatni a nyálukat. A tengerentúli autók többségének egyébként ugyanaz a páros, Ladányi Mónika és Szolnoki Róbert volt a tulajdonosa.

Ez persze nem meglepő, annak tudatában, hogy Robinak egy egész műhelye van, ahol az ilyen autókat helyreállítja. Az eső és a vihar többször megviccelte a bandát, de végül mindenkinek volt ideje körüljárni a járgányokat, a szerencsésebbek néhányat ki is próbálhattak.

A Jaguár a legkirályabb!

A vezessen már korábban nem túl elegáns helyzetben szerepelt Jaguár XJ8 is megcsodálható volt a kiállításon, sőt, egy 4-5 éves szöszke kisfiú szerint: “Apuuu!!! ez a kocsi a legkirályabb!!!”.

Lincoln, piros-fehér csíkkal

Lincoln, piros-fehér csíkkal

Lincoln, piros-fehér csíkkal


A színpad mögött vonultak fel a veterán motorok Székkutasról, Hódmezővásárhelyről, Csengeléről, Soltvadkertről, Szegedről, Szegvárról és a szomszéd utcából is. Mivel én csak Luigi munkásságát ismerem veterán motor viszonylatban, egyáltalán nem gondoltam, hogy ennyi csoda lapul a környék garázsaiban.

Az avatott és kevésbé avatott szemek is találtak különlegességet, volt egy 1936-os Harley Davidson, egy csomó Pannónia, BMW, az autók között pedig feltűnt egy 1974-es tűzpiros Corvette Stingray is. Természetesen nem összehasonlítható a Concorsón feltűnt csodákkal, de kevés vidéki rendezvény büszkélkedhet ekkora résztvevőszámmal.

Astra forgatta a malacot

A pezsgősüvegtől ilyen szép a tartása

A pezsgősüvegtől ilyen szép a tartása

A pezsgősüvegtől ilyen szép a tartása


Van egy olyan halvány érzésem, hogy a kocsik és a motorok kiállítása után a legkedveltebb álldogálási központ a malacsütő volt. Minden ember, miután megcsodálta az amerikai autókat és a néhány európait, végignézte a különböző állapotú Pannóniákat, BMW motorokat és azokat, amikről még nem is hallottam, biztos, hogy néhány percet elidőztek a motoros malacsütő környékén.

Néhányan szótlanul, legtöbben viszont egy-egy poén bedobásával próbálták leplezni döbbenetüket. Ez az egy-két poén erre a két mondatra korlátozódott: “Jah, hát így könnyű!” vagy “A malacra is jusson a sörből! Hahaha…”. És tényleg mindenki ezt a két sort forgatta.

Az érdekesség ugyanis nem a malacban volt, hanem körülötte. A sütő házi készítés, de egyre több megrendelés érkezik az ötletgazdához idegenektől is, hiszen ez a legkellemesebb módja a sütés és a sörfogyasztás összekapcsolásának. Löbi, a készség megálmodója és alkotója azt mondta, feltétlenül írjam le, hogy a célnak leginkább egy Audi ablaktörlő-motorja felel meg, de az sajnos éppen nem volt a bontóban. Így egy Opel Astra ablaktörlő-motorja forgatta a tetemet, a kívánt intenzitással, a kívánt magasságban, sőt, a faszenet tartó tálca magasságát is állítani lehetett, egyszóval mindent. Én is kivettem a részem a balhéból, kétszer is feltöltöttem a spriccelő egységet sörrel. Virágokat az öltözőbe, köszönöm.

Malacsütés, nyárson

A malacka szakszerű felhelyezése

A malacka szakszerű felhelyezése

A malacka szakszerű felhelyezése


A húst két nappal a sütés előtt belül egyenletesen bekenjük fokhagymával, sózzuk, borsozzuk. A malac belsejébe rejtsünk el egy pezsgős üveget – ez akadályozta meg, hogy összeessen. A kellemes íz érdekében sörrel érdemes locsolgatni, illetve sörbe áztatott szalonnával lehet kenegetni.

A sütésnél nagyon fontos az egyenletes forgatás, így körülbelül 5-6 órára van szükség. Ha még ez sem elég, a levágott szeleteket nyársra tűzve körbe lehet pirítani – még egy doboz sörrel a kézben.

A Pannónia miatt volt az egész

Az eső ugyan többször közbeszólt, de a hithű rockerek és motorosok masszívan csápoltak az amatőr, kevésbé amatőr, rock, heavy metal zenekarok előadásaira. A város és a szervező csapat ugyanis híres arról, hogy igyekeznek minél több olyan bulit csinálni, ahol a kezdő, középhaladó és haladó zenekarok felléphetnek, illetve ahol ezeknek tagjai a profik koncertjein csápolhatnak.

Mindennek egy a vége, király volt. Igaz, van egy olyan halvány érzésem, hogy Csatlós Luigi Lajos az egész bulit csak azért csinálta, mert néhány éve kalandos úton visszakerült a tulajdonába a család egykori büszkesége, egy Pannónia, amit gyönyörűen felújított, és meg kellett mutatni valahogy. Mivel mégsem állhat ki vele a főtérre minden nap, így megszervezte ezt a kis találkozót, ahol az ő járgánya szerényen az 1-es sorszámot kapta.