Túl vagyunk a nyár utolsó napján, de a napon hagyott autók még mindig borzasztóan felmelegszenek. Szöget ütött a fejünkbe, hogy vajon miért és mennyire. Hőmérővel a kezünkben tudósnak álltunk.

Miért melegszik?

Nagy a baj

Nagy a baj

Nagy a baj


Az, hogy egy autó jobban vagy kevésbé melegszik fel belül, az elsősorban nem a fényezés színétől függ. Sokkal fontosabb tényező az üvegfelületek nagysága és az, milyen szögben süt be rajta a nap. Ezért melegszenek jobban a hatalmas, lapos szögben álló szélvédőjű sportkocsik. Itt az ablakok úgy működnek, mint egy üvegház: a rövidhullámú napsugarakat átengedik, azok felmelegítik a műszerfalat, kárpitot, és az ebből keletkező hosszúhullámú hősugárzás már nem jut át az üvegen, hanem odabent reked.

Termikus egyensúly

Dubaiban tudják mi a jó

Dubaiban tudják mi a jó

Dubaiban tudják, mi a jó


Jó hír, hogy a hatalmas ablakokkal készült, mattfekete autók sem melegszenek a végtelenségig, hanem aránylag hamar elérik a termikus egyensúlyt, amikor ugyanannyi hőt sugároznak ki, mint amennyit elnyelnek. Igaz, egy nyolcvanfokos autóban ülve szerény vigasz, hogy elérte a járgány a termikus egyensúlyt, és ennél már nem lesz benne melegebb.

Feketét vagy fehéret?

Azt, hogy a sötét színű autók jobban felmelegszenek, mint a világosak, biztosra vettük. De mekkora a különbség, mérhető-e, illetve van-e ennek bármi jelentősége az autó szempontjából?

Egyformák, csak a színük más

Egyformák, csak a színük más

Egyformák, csak a színük más


A jobban felmelegedő utastér nemcsak kényelmetlen, hanem előfordulhat, hogy a túlzott meleget már nem bírja a kesztyűtartóba rejtett navigációs berendezés kijelzője vagy más érzékeny elektronikus cucc, de nem tesz jót a kárpitnak, műanyagoknak sem.

Manapság légkondi nélkül szinte nem is lehet új autót venni, így a felforrósodott utastér a legtöbbször nem bosszantja sokáig az utasokat. Pedig ha belegondolnak, a lehűtendő terek közötti hat-nyolc fokos hőmérséklet-különbség már akár a fogyasztásban is megmutatkozhat.

Mérések:

Mérés

Mérés

Mérés


A legnagyobb feladatot a két teljesen egyforma, de különböző színű autó felkutatása jelentette. Végül a Nissan húzott ki minket a szorult helyzetből, Miki bácsi pár perc alatt intézett nekünk kinyitható, fotózható, mérhető kocsikat. Sőt, a fekete és fehér mellé még egy ezüst Qashqait is beállított a sorba. Így kezdődhetett is a mérés.

A méréseket három időpontban végeztük, roppant tudományosnak látszó, infravörös hőmérővel. Reggel nyolckor, amikor a dolgozó beül az autójába, pár órával később, amikor már a nap kezd rendesen fűteni, majd délután kettőkor is bekukkantottunk a kocsikba egy rövid szaunázásra.

Mérési eredmények:

Idő Fekete (°C)Fehér (°C) Ezüst (°C)
8.00 (kint/bent)29,1/24,723,6/23,3 27,6/23,7
10.00 (kint)47,234,4 39,6
14.00 (kint/bent)73,8/54,851,8/48,3 57,2/53,3

Hőszigetelés

Ez a legforróbb

Ez a legforróbb

Ez a legforróbb


A légkondik elterjedése előtti időkben – amikor nem izomból, hanem ésszel terveztek kis ablakos, vastag falú házakat, amelyekben nyáron is kellemes idő volt – gondolkodni kellett, ha kifejezetten meleg terepre terveztek autót.

A mérnöki agymunkára szép példát láthatunk a leggyakrabban trópusokon, szavannákon használt öreg Land Rovereknél. Alacsony szélvédője meredek szögben áll, oldalablakai pedig függőlegesen. Ide nem nagyon jut be a perzselő napfény. Ezenfelül egy klasszikus Landy teteje általában fehér. De a britek szerint ez még mindig nem elég az utastér többé-kevésbé sikeres hőszigeteléséhez, szükséges még a kétrétegű, légréssel ellátott, menet közben szellőztetett alumíniumtető is.

Albedó:
Szereztünk egy ezüst színűt is

Szereztünk egy ezüst színűt is

Szereztünk egy ezüst színűt is


Latin szó (amely fehérséget jelent). A légkörön keresztül érkező sugárzás visszaverődésének mértéke, melyben fontos szerepe van az adott tárgy színének. Kiszámítása aránylag egyszerű, az albedó a tárgy által visszavert és a tárgyra érkező sugárzás hányadosa. A világosabb árnyalatú színek jobb fényvisszaverő képességgel rendelkeznek mint a sötétek. A frisss hó albedója 80-85, a füves területé 20-25, míg az erdőé 5-10.

Látható, hogy a várakozásoknak megfelelően a fekete autó a legmelegebb. Méghozzá sokkal, ennyire markáns különbségre nem számítottunk. Érdekes, hogy a belső hőmérsékletek nem mutattak ekkora különbséget, amit az egyforma méretű üvegfelületek és a tisztességes szigetelés számlájára írtunk.

Világos?

Tanulság: ha nem akarjuk egész nyáron maximális teljesítményen járatni az autó légkondicionálóját, akkor próbáljunk világos színű autót venni. Esetleg fóliáztassuk le azokat az ablakokat hővédő anyaggal, amelyeket a KRESZ szerint besötétíthetünk. Vagy parkoljunk árnyékba.